Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-10-15 / 31. szám

Támogassák a lelkészek az EFSz-ek megalakítását A nyltrai püspöki hivatal felhívása a Ieikészi karhoz és a hívőkhöz A főtisztelendő Ieikészi karnak és kedves hívőinknek! Támogatjuk az olyan magántulajdon ügyét, amely nem alapul kizsákmányo­láson, amint az ott van, ahol a nagy termelő eszközök (gyárak), bányák, ban­kok, nagybirtokok, stb.) nincsenek egye­sek kezében. Az ilyen magántulajdon válságokat, munkanélküliséget, beteg­ségeket, éhséget hoz magával és főoka az igazságtalan háborúknak is, ezért bű­nös és megvetésreméltó. Az a magán­­tulajdon, amelyet mi támogatunk és amelyet természetes törvény védelmez, a saját munka eredménye. A tulajdonjog nem korlátlan, hanem a társadalom szükségleteihez kell iga­zodnia, amint az már az őtestámentom­­bars és az első keresztények életében is történt. Az idők folyamán azonban sok jogtalanságra került sor a magántulaj­don terén a kapitalista módszerek és a lib^ral'.sta elvek befolyása révén, amit az egyház mindig elitéit. Fent hatalmas földbirtokok keletkeztek és ezzel egy kisszámú kiválasztott réteg meggazda­godott — lent azonban felaprózódtak a családi birtokok és sok kisember elsze­gényedett. A pápai enciklika már ötven évvel ezelőtt ébresztgette a világ lelki­­ismeretét a jobb szociális rend kialakí­tására. Maga az egyház a történelem folyamán gyakorlatban rendelkezésére bocsátotta az államnak földbirtokai je­lentős részét — nálunk az első világhá­ború után az első földreform idején. Ausztriában éppen most az egyház ön­ként felajánlotta az államnak az egyhá­zi birtokokat földreform végrehajtása céljáhól és ezáltal a kisembereknek ad­ta a földet, hogy lehetőséget nyújtson nekik a jobb holnaphoz. „Paupertas meretrix“ — a szegény­ség megvásárolhatóvá tesz — az egy­háznak ezért érdeke a kisemberek anya­gi helyzetének megjavítása, hiszen ahol nyomor, kizsákmányolás van, ott az em­berek ember által való elnyomása ural­kodik. ott nincs megértés a mély egy­házi igazságok iránt és a krisztusi tíz­­parancsolat betartására sem, ott nincs helye Krisztus főparancsolatának „sze­resd felebarátodat, mint önmagadat“, ott nincs megértés a nyugalom, a béke és a békés teremtő munka után. A technika fejlődésének és a termelésnek is alkalmazkodni kell az idő üteméhez. A k«s földsávok és a hatalmas gyárak kéményei ellentétben állnak’ egymással. A feldarabolt apró családi földecskék már régen kiáltanak az öröklési jog rendezése után, mert a felaprózott sá­vokon nem lehetett hasznosan gazdál­kodni és a felaprózott jövedelemből nem tudott megélni több család. Nem ellenezheti most az egyház az államnak azt az isryekeztét, hogy a szövetkezetek segítségével önellátó földműves egysé­geket alkossanak. Ellenkezőleg, a lel­késznek (a hívők gondoskodó atyjának) támogatnia kell az állam igyekezetét azzal, hogy kezére jár a földművesek­nek. akik önként csatlakoznak az EFSz­­hez. hogy az apró földsávökből egységes közös megműveléssel minél nagyobb hozamot nyerjenek maguk és a társada­lom számára. Az egyháznak támogatnia kell az ál­lam igyekezetét, amely arra irányul, hogy mindenki dolgozzék és a munká­jából tisztességesen megéljen. Az egy­ház esek örülhet, ha az állam biztosítja az öregek és betegek békés ellátását az­zal, hogy szociális segélyben részesíti őket. Az egyház mindig harcol az Úgy­nevezett családi pótlékért és helyesli, hojrv az állam családi pótlékot fizet a gyermekekvo. hogy gyermekgondozókat rendez be a dolgozó családok gyerme­keinek. Az egyház nem beszélheti le a hívőké', hogy megtagadják a részvételt a brigádmunkákon, amelyek a földeken az aratásnál, a krumpli- és répa beta­karításánál segédkeznek, vagy amelyek utakat, vasutakat, hidakat, gátakat éoí­­tenek és megteremtik a jövő nemzedék szebb és könnyebb életének előfeltéte­led. Bulgáriában a dolgozók nagy öntö­zőcsatornát ástak és 160 százalékra tel­jesítették a tervet, amiért az államtól dicséretet kaptak. A mi hívőink a dol­gozó kis- és középföldművesek és az ér­telmiség is nagyrészt a dolgozók sorai­ba tartozik. Szlovákia népe mindig be­csületesen kivette részét a munkából és mindig büszke lesz jól végzett munká­jára. Hisszük, hogy a munka iránti ál­lásfoglalásukkal és hazánk újjáépítésé­nek igyekezetével hívőink az első meg­tisztelő helyre kerülnek a Csehszlovák Köztársaságban. A magas kormány biztosítja a katoli­kus hívőknek a teljes vallásszabadságot alkotmányával is és megteremtette az előfeltételeket hazánkban az egyházi és vallási élet virágzásához. A jövő nem­zedékeknek Cyril és Metód atyáink örökségét akarjuk hátrahagyni: Krisz­tus szent hitét, a keresztény erkölcsö­ket és biztosítani akarjuk nekik a min­dennapi nagyobb darab kenyeret itt a földön is. Nyomatékosan figyelmeztetjük lel­készeinket, hogy e nagy és komoly időkben legyenek hívőiknek segítségé­re komoly gazdasági ügyekben és ne akadályozzák, hanem támogassál: az EFSz-ek megalakítását. A lelkiatya ta­nácsát és segítségét bizonyára szívesen fogadják az állami funkcionáriusok is és lényegesen hozzájárulnak vele az ál­lam és egyház együttmunkólkodásának megszilárdításához, amit mindannyian szívből óhajtunk. Az Isten áldása legyen rajtatok, drá­ga oltártestvéreim, az Isten áldása le­gyen a mi drága jó hívőinkén »s és erő­sítsen titeket az Isten, az egyház és a haza iránti szeretőiben, az állam iránti engedelmességben! Beteg főpásztorunk áldása kísér benneteket, imádkozzatok érte, ahogy ő is imádkozik értetek. Azo­nosítsátok magatokat hozzátok intézett felhívásommal, hiszen a nép jólétét ő is a szívén hordja. Csak jót akarunk nek­tek, a népnek, a hazának és a szent­egyháznak. Az Isten áldása legyen a mi közös jó igyekezetünkön! őszinte krisz­tusi szeretettel: dr. Michal Benő, fővikárius. (Nyitrai püspöki hivatal). 10 hnkfaf a f§lé«Éti A szdánciak már szentamb&r végén megkezdték o taiSít A szalánci II. típusú szövetkezet si­keresen végzi az őszi munkákat. A szö­vetkezeti tagok elvetették már rozsot és a búzát, október 20-ig pedig »* őszi mélyszántást is elvégzik. Az őszi munkákat aránylag k^Sőn kezdték. Ezt a szárazság okozta. A mun­kák megkezdése előtt részletes tervet dolgoztak ki. A burgonyaszedést két hattagú csoport védezte. Ezekben a cso­portokban négy nő is dolgozott. A bur­gonyaszedést 5 nap alatt fejeztek be. A szalánci szövetkezeti tagok a szán­tást és a vetést szeptember 29-én kezd­ték meg. A barci gépállomással kötött szerződés értelmében a szövetkezet földjein 10 traktor dolgozott. Ezek a szántást és a műtrágyahordást végez­ték. A vetést 5 munkacsoport végezte. Minden munkacsoport 6 tagból állt. To­vábbi szövetkezeti tagok műtrágyas^ó­­rással és boronálással foglalkoztak. A pénzügyi terv szerint egy hektár előkészítése és bevetése a rozsnál 2612 Kés, a búzánál pedig 2822 Kés költség­gel, Egy hektárnak traktorral való meg­művelése 380 Kés-be, fogatokkal varé megművelése pedig 750 Kcs-be kerül. A szövetkezeti tagokat a végzett munka szeiint jutalmazzák. A szalánci EFSz bekapcsolódott az őszi munkák versenyébe is A szövetke­zeti tagok meg vannak győződve, ho$y mint az aratásnál, hasonlóképpen most is a legjobb szövetkezetek közé kerül­nek Melyik EFSz lesz Lelesz legnagyobb riválisa? Járásunkban egymásután alakulnak az EFSz-ek Szép szocialista munkavetr­seny indult meg közöttük, hogy Iffl végzi el jobban és gyorsabban az őe® betakarítási és vetési munkálatokat. Az esélyek egyenlőek, mert egyforma árú­ra z az időjárás az; egész járásban. Eddi? a legjobb eredményeket Lelesz, KirAiy­­helmec, Nagygéres, Battyán, Zemplén, Őrös és Szentes mutatják. A többi EFSz-ben is szépen folyik a munka- Járásúnk minden falujában meglesz az egységes, vagy részleges vetési terv, még ott is, ahol egyelőre még nincsen EFSz. A leggyengébb községek Baoske, Kövesd, Borsi és Szentmária. Bácskán, ahol pedig már EFSz is van, vaiahagy hiányos a szövetkezeti munka. A trak­tor reggeltől napestig szaladgál, de a tarlóbuktatással Pató Pál módjára áll­nak. Majd meglesz — mondják, messze van még a fagy. Ezekben a falvakban nem tud felsza­badulni a kis- és középparaszt a falu gazdagjainak rossz befolyása alól. E községek szocialista fejletlensége a he­lyi pártszervezet gyengeségére vall. Le kellene leplezni és ártalmatlanná tenni a falu rosszakaratú kulákjait a kis- és középparasztság, valamint a munkásság előtt és úgy egyszeriben mgváltozna a falu arculata. Palágyi János, járási szöv. előadó, Lelesz. Torincs a szocialista kultúráért Tőrincs községben — ünnepélyes kere­tek között — megalakult a CSEMADÖK helyi szervezete. Az alakuló üléesel kapcsolatban kultúrműsort is rendel­tek, melyen közreműködtek a losoaeá CSEMADÖK műkedvelői is. A Iom». ciakat ünnepélyesen és virágcsokor!»! fogadták. Az alakuló közgyűlés — melyet Bod­nár Zoltán nyitott meg — az áliamhvm­­nusz eléneklésével kezdődött, majd a község szlovák tanitója mondott ünne­pi beszédet, kiemelve a szocialista kul­túra hatalmas fejlődését. Ezután Koaoe Béla, a CSEMA.DOK járási instruktora, ismertette a közel 200 főnyi hallgatóság előtt a CSEMADÖK hivatását. Ezt kö­vette a helyi párttitkár felszólalása, majd Szabó kultűrtárs, a losonci CSEM­A.DOK alelnöke üdvözölte a közpvűk' at. A beszédek elhangzása után megválasz­tották a tőrincsi CSEMADÖK vezetősé­gét. A közgyűlés befejezése előtt Vámos Ilona és Krajésir Bözsi szavalt el egy­­egv verset. Tör incsen a magyar dolgozók meg­hallgatták a szocialista kultúra hivó szavát. Remélhetően Tőrincs példáját a járás többi községe is követni fogja, hogy a szocialista kultúra minél na­gyobb körben való terjesztésével is hoz­zájárul úrnk falvaink további előrehala­dásához. Konez Béla, járási inst^gp. X . LEVELESLÁDA. X" Kiépítjük levelező káderünket Minden EFSz-ben, gépállomáson, állami birtokon, legyen a Szabad Földművesnek állandó levelezője Lapunk multheti számában felhívással fordultunk olvasóinkhoz, hogy mi­nél nagyobb számban vegyenek részt lapunk szerkesztésében. Azt. a tervet tűztük magunk elé, hogy fokozatosan kiépítjük levelező-káderünket és ezzel lehetővé tesszük, hogy mindén magyarlakta faluból eljussanak hozzánk azok a jelentések, melyek hírt adnak az EFSz sikeréről, munkájáról, belső életéről, gondjairól, nehézségeiről. Gondoljunk csak arra, hogy ki törődött a letűnt múltban a falu életével és mennyi helyet adtak az újságok egy-egy faluról ér­kezett hírnek, ha az a falu problémait tárgyalta. Ma széles nyilvánosságot biztosít a népi demokratikus országunk sajtója a munka, a termelő munka minden hírének. Használja fel tehát ezt a lehetőséget a szlovákiai magyar dolgozó parasztság is. Kell, hogy a dolgozó magyar parasztságunk is hírt ad-; jón arról a munkáról, melyet a szocializmus építésénél végez, kell, hogy tu-j dassuk a magunk eredményeit és ezzel buzdítsuk dolgozó társainkat, kell, hogy a kritika és az önkritika szavát hallassuk az akadályok és hiányosságok kiküszöbölése érdekében, Múlt heti felhívásunkra felfigyeltek az olvasóink, de felfigyeltek az Egy­séges Földműves Szövetkezetek és gépállomások is, sőt kaptunk levelet az ál-> lami birtokok dolgozóitól is. A levelek legtöbbje azonban egyelőre csak kérdé­seket tartalmazott. Ezeket a kérdéseket sorra levélben megválaszoltuk. Ha a kérdések szaporodni fognak, azokkal lapunkban is foglalkozni fogunk. Egyelő­re — a levelek alapján — általános válaszként üzenjük, hogy a Szabad Föld­műves állandó levelezője lehet az EFSz, gépállomás, állami birtok, földműves raktárszövetkezet bármelyik dolgozója, levelével viszont — alkalmi beszámo­lót ismertetve — jelentkezhet bármikor bármely olvasónk, aki az építő mun­kát kívánja írásával szolgálni. Sokan kérdik, hogy miről írjanak? Erre na­gyon könnyű válaszolnunk: szóljanak az első tudósítások minden olyan ese­ményről. amely a falu előrehaladásának és a szocializmus terjedésének bi­zonyságai, szóljanak az első beszámolók a falu aktuális munkahíreiről, beszél­jenek az első levelek az őszi munkák végzésének menetéről. A tudósítások anyaga minden időben magától adódik, ha pedig a szerkesztőség külön is sze­retne megtudni, valamint azokról az EFSz-ekről, ahol állandó levelezője lesz, azt esetről-esetrc levélben tudatni fogja. Aki a Szabad Földműves állandó levelezőjének jelentkezik, azt megbízó levélben erősítjük meg ebbeli minőségében és munkáját havonta honorálni fogjuk. Várjuk tehát a további jelentkezéseket, de azokhoz kérjük mindjárt csatolni első beszámolót is. Gömörhorka védi a vándorzászlót a tornaijai járásban Nagy kitüntetés érte a gömörhorkai EFSz tagjait, amikor a tornaijai já­rási pártnapon ünnepélyesen átvették az/ EFSz-ek vándorzászlaját és megkap­ták a megérdemelt jutalmat jó munkájukért, mellyel előbbre viszik a szocia­lizmus építését, többet és jobbat termelve a dolgozóknak. A vándorzászlót a gömöri EFSz, az aratási verseny járási győztese ré­széről Snopko elvtárs adta át, elismerve a horkai szövetkezet jobb munkáját? mellvel kiérdemelte a ván^orzászló védését. Ugyanakkor azonban közölte á gömöri EFSz határozatát is: munkájukat még jobban megszervezik, hogy visszaszerezzék a jól végzett munka dicsőségének szimbólumát, a vándorzász­lót. !. Cakó horkai EFSz-elnök válaszában rámutatott, hogy a horkaiak mennyi­re összetartanak munkájukban és főleg eg az összetartás, ez az egység vezeti a horkai EFSz-t a sikerek felé. „Az egész szövetkezetei egy cél vezeti: a béké­ért folytatott harc, a szocializmus építésétpen való szoros összefogás“ — mon­dotta. Alig egy esztendeje annak, hogy Gönuörhorka földet szerető népe meg­látta az egységben és közösségben rejlő erőt és ennek felismerése után bekap­csolódtunk a szövetkezeti munkába. Már ezen a nyáron az aratás nagymunká­­ját közösen — járási viszonylatban az elsők főzött — végeztük el. Az új gaz­dasági évben már előre kidolgozott terv szerint, a gépi erők előnyös kihaszná­lásával, egységesen, barázda és mesgye nélkül; hajtjuk végre a vetési tervet. Az őszi szántást már 300 holdon elvégeztük. , Most pedig, amikor ezt a ván­dorzászlót átvettük, ígérjük, hogy jó munkánkkal a vándorzászlót továbbra is megtartjuk. j Ilyen elhatározással indul Gömörh orka/népe az új gazdasági évbe és mun­kájában segítségére lesznék a cellulóz cry&r munkásai is, akik már eddfo is tá­mogatták az EFSz-t. ' Mi a közeljövőben a tervünk° Bárdos István és Cakó elnök erre azonos feletet adtak: fő,súlyt arra fogjuk helye zni, hogy az eddigi 900 hold vetésterü­­etet lecsökkentjük 500 holdra és ezen íu vetésterületen annyit fogunk termel­ni, mint eddig a 900 hold rosszul művelt „nadrágszij“ darabokon. A többi föld­be,részben takarmány kerül, részben pédig legelőnek fogjuk átalakítani Szabó János megjegyzi, hogy a meglévő legelőt is feljavítjuk, mert a szövetke­zet bevezeti a szakaszos legeltetést és je lentősen fokozni kívánia az áHatte­­nyésztést Csemovszkyné

Next

/
Thumbnails
Contents