Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-09-24 / 28. szám
Régi szövetkezeti iaq&k \ - mint tanácsadók Lengyelországban egyre erősödnek { a termelőszövetkezeti csoportok. A } podzancei termelőcsoport 700 holdat j kitevő szántóföldjén máris szép ered- \ menyeket ért el. — „Tudjuk, hogy f mmöen oldalról élesen figyelik mun- | kánkat — mondják a termelőszcvet- | kezet tagjai — rólunk vesz példát a | dolgozó parasztság. Már első eredmé- | nyelükkel is megmutattuk, hogy f mennyivel többet ér a társas, nagy- | üzemi gazdálkodás. Bizony, büszkék I voltunk az aratásnál, mikor búsából i 36, árpából 27, és rozsból 60 száza- | lókkal szárnyaltuk túl az egyénileg I gazdálkodó dolgozó oarasztok termés- | átlagát“. A podzancei termelőszövetkezetben I minden fontos gazdasági kérdést tag- | gyűlésen tárgyalnak meg. Megváló- | sították a társadalmi ellenőrzés rend I szerét. A társadalmi bizottságok út- | mutatása nyomán kiküszöbölik a fel-! színre kerülő hibákat, megbírálják az | egyes tagok munkáját. A podzancei termelőcsoport példá- I ját követve a lengyel dolgozó parasz- | tok már a járás több községében ala- | kítottak előkészítő bizottságot. Ezek I az előkészítő bizottságok a podzancei \ termelőcsoport elnökét, párttitkárát, f egy-egy tapasztaltabb, jói dolgozó ! tagját meghívták magukhoz tanács- | adónak. így a régi termelőszövetke- { seti tagok gyakorlati tanácsa, tapasz- I talata segíti a dolgozó parasztokat, I amikor termelőcsoportjuk megalakí- I tásával elindulnak a nagyüzemi tár- f sas gazdálkodás útján. iii::iiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiifliiHÍ Őutánában a parasztgazdaságok egyharmada már belépeti a szövetkezetekbe Szeptember 9-én hatadszor ünnepelte Bulgária felszabadulásának évfordulóját. Ebbő! az alkalomból rövid összefoglalót adunk olvasóinknak a bolgár mezőgazdaság idei szép sikereiről. Az őszi és tavaszi vetési tei veket a nagy nehézségek ellenére idejében hajtották végre Bulgáriában. Az aratást és cséplést igen rövid határidőn belül végezték el. A Párt Központi Vezetősége és a kormány felhívására a Dolgozók F öldmu vesző vetkezeti Gazdaságainak tagjai és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok tömegversenyt indítottak a foívakban. A gabonabeadást az állam r 'szére a kulákok elkeseredett ellenállása ellenére is, példátlanul rövid idő alatt teljesítették. A kormány és a Párt intézkedései nek eredményeként az állattenyésztés is fejlődik. Az állatállomány elérte a háború előtti színvonalat, a sertés- és szárnyasállomány pedig jelentékenyen túlhaladta azt. Az állattenyésztésben egyre növekszik a társadalmi szektor (ma már 2792 társas állattenyésztő gazdaság működik). Jelentékeny eredményeket értek el a Dolgozók Földművesszövetkezeti Gazdaságainak létesítése terén is, amelyeken keresztel a bolgár falvak a szocializmus felé haladnak. A Dolgozók Földművesszövetkezeti Gazdaságainak fejlődési ütemét a következő adatokból lehet megítélni: 1950 január elsején az országban mindössze 156.483 parasztgazdaságot fogtak össze és 550.837 hektár földet műveltek meg. 1950 szeptember negyedikén már 2053 szövetkezet működött s ezek 361.966 parasztgazdaságot egyesítettek, összesen 1,433.033 hektár földdel. így az országban működő összes, számszeriní 1,095.000 parasztgazdaságnak 33 százaléka belépett a szövetkezetekbe és most a szövetkezetekhez tartozik az egész megművelt földnek (4,880.000 hektár) 29.4 százaléka. A szövetkezetek termése a legtöbb növényfajta terén, átlagosan 20—30 százalékkal magasabb az egyénileg dolgozó parasztokr»ak ugyanezekből a növényfajtákból elért termésénél. A szegényparasztok és középparasztok látják ezt és mindinkább meggyőződnek arról, hogy életüket csakis a szövetkezeteken keresztül javíthatják meg. Egyes vidékeken a falusi lakosságnak, már több mint 50 százaléka belépett a szövetkezetbe. 1950-ben a gép- és traktorállomások száma 86-ról 95-re emelkedett, a gépállomány 105 nehéztraktorral és megfelelő mennyiségű — Szovjetuniótól kapott — talajmegmunkáló és egyéb géppel, valamint a bolgár ipar által szállított 882 más mezőgazdasági géppel növekedett. „Ilyen falut akar a magyar népi demokrácia“ A magyarországi termelőszövetkezetek útja Rákosi Mátyás két év előtti történelmi jelentőségű beszédétől A föld társas, közös megművelésére már köz. vétlenül a felszabadulás után is történtek kísérletek Magyarországon. Az ország néhány helyén — így többek között Felsőszelestén, Karcagon Bonyhádon — az újgazdák egyrésze nem osztotta szét : kapott földet, hanem a nekik jutott táblán közös, nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodásba kezdtek Ezek az első termelő szövetkezetek ha kezdetleges formában működtek is, komoly eredményt értek el. Gazdaságuk erősödött szaporodott, tagjaik nagyobb jövedelemhez jutottak, mint ha egyedül gazdálkodtak volna. A társas gazdálkodás előnye már e néhány helyen meg. mutatkozott. A Magyar Dolgozók Pártja az elmaradottságból, a kevés jövedelmű parcellagaziálkodástól kiutat kereső dolgozó parasztság elytt 1948-ban vetette fel a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, a föld társas megművelésének kérdését. Rákosi Mátyás, a Párt főtitkára 1948 augusztus 20-án Kecskeméten elmondott beszédében többek között ezeket mondotta: „Itt az ideje, hogy számot vessünk azzal a kérdéssel mi legyen a paraszti gazdaságok további fejlődésének útja. Két út áll a magyar dolgozó parasztság előtt. Az egyik út a régi, a megszokott, a túlzásba vitt egyéni gazdálkodás, ahol mindenki csak magával törődik, ahol az az elv uralkodik, hogy aki hírja marja. Ennek az elvnek elkerülhetetlen, törvényszerű következménye az, hogy a nagy halak megeszik a kis halakat, a nagy kulák gazdák tovább erősödnek, tovább gazdagodnak és tönkreteszik a szegényebb dolgozó parasztságot „A mi célunk az, hogy necsak a városban, de a falun is a dogozó ember részesüljön a kultúra minden áldásában. A háza legyen egészséges, cm. berhez méltó, legyen benne villany, vízvezeték. Gyermekeik járhassanak középiskolába vagy egyetemre. Ha beteg kapjon jó orvost. Ha a felesége szül, álljon rendelkezésére klinika, vagy szülőotthon. Olvashasson könyvet, újságot, hallgathasson rádiót, legyen a falunak mozija — álljon a dolgozó paraszt rendelkezésére mindaz a gép, amely megkönnyíti a munkát és növeli a munka eredményét. Ilyen falut és ilyen dolgozó paraszt, ságot akar a népi demokrácia... Egyszóval tűn. jön el lassanként a város és a falu közötti különbség. .. de mindenki tudja, hogy a mai termelési módszerekkel, a két-nyolc hektáros parcellákon ezt a kultúrát, ezt az életszínvonalat megvalósítani nem lehet, ezt csak közös összefogás, sál, szövetkezéssel, kölcsönös segítsé"—lehet.“ „A kérdés, hogy merre menjen a dolgozó parasztság fel van vetve és a válasz is világos. A dolgozó parasztság a szövetkezés, a kölcsönös se. gítés és közös munka útját választja.”. Rákosi Mátyás történelmi jelentőségű beszéde után azonnal heves aknamunkához fogott a reakció. A kulákok, a levitézlett földbirtokosok, a munkanélküli jövedelemtől elesett volt tőkések ellenpropagandába kezdtek. Előszedték a legostobább rémhíreket. .Kötelező belépésről”, ,,űj szolgaságról“, ,,a családi élet megszüntetéséről“, ,,a csajkarendszerről” és még ezerféle ostobaságról suttogtak — és suttognál még ma is — hogy a dolgozó parasztságot eltérítsék föl. emelkedésének útjáról. Kísérletezésük azonban hiábavaló maradt. Rákosi Mátyás beszéde után sorozatosan alakul, tak Magyarországon a termelőszövett zetek. Eb. ben az időben jelent meg a kormány rendelete, amely megszüntette az addig még meg]' ő nagybérleteket és ezt a földet is a dolgozó parasztságnak juttatta. Ezeknek a földeknek jelentős részét nem parcellázták fel az új bérlők, hanem közösen, szövetkezeti alapon n vélték meg. De ezeken kívül is alakultak termelő szövetkezetek. Elsősorban a nincstelen szegényparasztok, mezőgazdasági munkások, agrárproletárok léptek be az új szövetkezetekbe, ezek mellett pedig az újonnan földhöz juttatott parasztok. De bőven akadt a régi, kisbirtokos gazdák között is, aki az új utat választotta, sőt volt olyan középparaszt is, aki belépett a termelőszövetkezetbe. Akik beléptek, azok bevitték a közös gazdálko. dásba földjüket később pedig nagyobb haszon, állataikat is — természetesen leszámítva a ház. tartási szükséglethez fontos állatokat és az apró jószágot. 1948 őszén már 350 termelőszövetkezet alakult Magyarországon a dolgozó parasztok önkéntes elhatározásából és ez a szám egy esz. tendő alatt több mint 1.500-ra emelkedett, A termelőszövetkezetek száma azóta is napró’-napra emelkedik és 1950 júniusában elérte a 2.000-t. Ezek a termelőszövetkezetek több mint 210.000 hektáron gazdálkodnak. Hogyan érték el a kukoricatermelés világrekordját Gzernoj tap&i ziatatain alapuló kukoricatermelő mozgalom Ukrajnában 210 mázsás termésátlagot, ért el Egy esős kora őszi estén a Cservonyi Partizán, kolhoz elnökének irodájába, ahol a vezetőség vitatta az időszerű kérdéseket, egy horihorgas kolhozista bejelentette, bogy a kukorica termelésben akar mindenkit felülmúló eredményeket elérni. A kolhozelnök nagyot szippantott a pipájából és megfontoltan tagolva a szavakat megszólalt: — Tudod jól, hogy a kolhoz a legjobb, legkorszerűbb módszerekkel termeszti a kukoricát. Hét. ven pudot törünk minden hektárról- ez szép ered mény és aligha múlható felül. Különben hogy akarod éppen a Békavölgyben a lermést megja vítani. ahol a te munkacsoportod dolgozik? Rossz ott a föld. Ha összetöröd magad a munkában, akkor sem érsz el 16 mázsái eredményt, ez pedig nagyon messze van még a rekordtól. — És mégis megkísérelem1 — mondotta határozottan Mark Ozemoj a nyurga kolhóztag. * így látott munkához Mark Jefsztávjevics Ozemoj. Tisztában volt azzal, hogy jó " edményt csak alapos tudása .1 érhet el. Sokat bes: égetett Dolcsenko kolhózagronómussal. Alapos megfon. tolás után a legapróbb részletekre is kiterjedő munkatervet dolgoztak ki. Ozemojnak kezdettől fogva az volt a jelszava, hogy egész éven át ke. ményen meg kell dolgozni a jó termésért, minden munkamenetet a leggondosabban kell előkészíteni. Mindenekelőtt nem elégedett meg akármilyen vetőmaggal. Végigjárta a még le nem tört kukoricatáblákat és a legszebb növények legegészsé. gesebb csöveit válogatta ki magnak. * Már ősszel alaposan befc.ágyázták a földet. A végtelen ukrajnai síkságon hajt okozott már a szárazság. Ozemoj elhatározta addig takaré kosdik a vízzel, míg van miből, vagyis télen. Munkacsoportja értekezletén — bár sokan kinevették még a gondolatot is — elhatározták, hogy hólevet gyűjtenek a leendő kukoricaföldre Szalmakévéket állítottak fel sakktáblaszerfien. így elérték, hogy a hófúvás folytán 50-60 centimé, teres hó gyűlemlett fel, amely elolvadása után hatalmas víztartalékot biztosított. Ozemoj mip. den mázsa megtermett tengerihez 300-szor annyi vizet szerzett ilyen módon. Már ez a néhány adat is jól mutatja, mennyi újszerű ötlettel segítette elő a munkabrigád a jó termés elérését. Az eredmény nem maradt el. Ozemoj csoport ja már 1936-ban, az első kísérleti évben több mint 100 mázsás eredményt ért el hektáronként. 1940-ben már 121 mázsát ért el a holdankénti tér. méshozam. Ozemoj 11 tagú csoportja 10 hektárt művelt meg ebben az időben. Ekkor jött a hábo rú. Nácik törtek a gazdag Ukrajnára. Ozemojnak is menekülnie kellett. * Sztálingrád alatt, alig 10 kilométernyire a fronttól az emberek az ellenséges repülők foly-A „jóakaratú“ kulák — „Ne menj oda, Julis húgom! Ne verd magad bajba! Éhezik a szövetkezet minden egyes tagja. Rongyosak is, cipőjük sines, nem jut nekik arra. Hidd el, csak a jót akarom, hallgas a szavamra!“ — „Ugyan mondja komámasszony, honnan a szerencse? Ennyit összevásárolni!... Szavam meg ne sértse!“ — Nem titok az, elmondhatom. Tudja, a csoportban. Előzetes elszámolás volt most a napokban ... EFSz-tag felesége vásárol a boltban, Gyűl a csomag a kezében, ruha, cipő. sorban. . Elámul most Julis nénfe, hogy ezeket látja. Nem így beszélt neki erről Zsíros Döme bátya. El is mondott Julis néne mindent, amit látott. Szidják is most az asszonyok a hazug kulákot. Hazugsággal, rémhírekkel eddig csalta őket, De nem tarthatja már vissza az új belépőket! tonos zavarása ellenére is a földön szorgoskodó férfit láthattak. Ozemoj, az akkor már országos hírű kolhózista sztahánovista volt a vakmerő, aki a háború alatt új területen, változott körül, mények és feltételek mellett folytatta a nagyobb termésért vívott harcát. A hajé"- műveletlen földek az ő gondozása folytán azelőtt azon a tájon soha nem látott kukorica-, ti és burgonyatermést adtak. A sztálingrádiak csodá’ára jártak Ozemo földjének és csak így emlegették: „az ukrajnai varázsló.” Még dúlt a harc Ukrajna földjén, amikor vi. seletes katonaköpenyben megjelent Ozemoj Kievben, a mezőgazdasági unkások értekezletén és utat mutatott kolhózista társainak a legsürgősebb feladatok felé. Ezeket a szavakat mondot. ta az emelvényről: — Barátaim! Földünket megtisztítottuk a né. met mocsoktól! A föld, a mi kényé—dónk viszszavárja igazi gazdáit. ött az ideje, hogy fel. élesszük a sztahánovista mozgalmat, hogy fel. élesszük szovjet Ukrajnánk kolhozparasztjainak dicsőségét. * , E szavak nyomán szerte Ukrajnában és a Szovjetunió más területein megindult az Ozemoj tapasztalatain alapuló kukoricatermelő mozgalom. Munkám,;,:1'—--át sokezer példányban meg. jelent füzetek ismertették. Ozemojt 1947-ben egyhangúlag választották meg Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának képviselőjévé. Nem sokkal később tan tványával, a fiatal Nagyesda Kosikkal együtt megkapta a Sr alista Munka Hőse címet, magát pedig Sztálin díjjal tüntették ki. Ozemoj műn’----- Ma 1947-ben elérte a hek. táronként! 21r> mázsás termésátlagot és ezzel megdöntötték a világrekordot melyet eddig az Egyesült Államok minden eszközzel felszerelt mintagazdaságai és növénykisérleti telepei tartottak. Pedig Ozemoj munkacsoportja nem szak. smberekböl, nem tudósokból, hanem lelkes fiatal lányokból áll, akik közül a legidősebb sem töltötte még be a huszanegyedik életévét. Maga Ozernoj 60 éves. öregsége boldog, hiszen sok értékes tapasztalattal segítette elő a Szovjetunió fejlődését. Ma is sokan fordulnak hozzá levélben tanácsért és ő készséggel segít mindenkinek. CL me: Mark Jefsztáfjevics Ozemoj, Micsurin Rog, Ukrajna, Sz. Sz. Sz. R. Bízod-; —, hogy a szövetkezetek és a dolgozó parasztok is jó hasznát vennék Ozemoj értékes tapasztalatainak. iiiiiniiiimiiiiiiiinniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiimiiiNiiiiiiiiiiiiiiiimiinnniiiiiiiiiHii 'HfiGYAü FÖLDMŰVES! r Érted dolgozik lapunk, neked írja minden sorát. Egy hét minden mezőgazdasággal összefüggő hírét megtalálod lapunkban Kiváló szakemberek adnak minden héten aktuális tanácsokat Évi 100*— koronáért minden héten bekopogtat hozzád a J&a&ad fáidtnuvas Megrendelhető ezen a címen: BRATISLAVA, $TlÍROVA 6. lllillllllllllllillllinil!IIIIIIIIISIIIIIUIIIIIlllllllllllllllllllllllllllll!IIIIIIIIIIIIIfll!l!IIINUIIIIIIIIIIIU!l
