Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-09-24 / 28. szám
A NAGY VILÁG ★ KIS VÜK HE Csehszlovákia Siroky käiiigyminiszf&r Mo^skváisan és Amerikában Siroky külügyminiszter vezetése mellett csehszlovák kormányküldöttség járt Moszkvában, ahonnan a múlt hét közepén tért vissza. Moszkvából való elindulás előtt a csehszlovák kormányküldöttség megkoszorúzta a Szovjetúnió megalapozójának, V. I. Leninnek mauzóleumát. Az ünnepi kegyelet lerovásnál jelen volt V. Sirokv kormányelnökhelyettes és külügyminiszter, dr, Gregor külkereskedelemügyi miniszter, Kliment iparügyi miniszter. Kreibich csehszlovák moszkvai nagykövet és P. F. Molocskov, a Szovjetúnió külügyminisztériumának képviseletében. Vasárnap, a kora reggeli órákban a rüzini repülőtérről elindult a csehszlovák kormányküldöttség Viliam Siroky kormányalelnök és külügyminiszterrel az élén az Egyesült Nemzetek szervezetének ötödik közgyűlésére, amely kedden, szeptember 19-én nyilt meg. A csehszlovák kormányküldöttség tagjai, amelyet V. Siroky kormányalelnök és külügyminiszter vezet, a következők: Dr. Vavro Hajdú, a külügyminiszter helyettese, Frantisek Pisek, dr. Vladimir Outrata és dr. Adolf Hoffmeister nagykövetek, Amost Tauber és dr. Eduard Goldstücker követek, Dr Jiíi Nősek, az ENSz állandó kiküldöttjének helyettese és Alfréd Bieheller, a külügyminisztérium szakosztályfőnőke és dr. Frantisek Vavricka. A. küldöttség főtitkára dr. Eduard Fris képviselő. Szovjetunió Restaurálták a Kremlt A moszkvai Kreml egyike az orosz építészet legértékesebb műemlékeinek. A több mint 400 évvel ezelőtt épült ősi Kreml falai 3 kilométer hosszúságban húzódnak A szovjet kormány még 1946-ban határozatot hozott a Kreml restaurációjáról. Az utóbbi négy év folyamán hatalmas építkezési munkák folytak. A Kreml falaiba és tornyaiba mintegy 600.000, a megmaradt minták szerint készített, különlegesen tartós téglát építetttek be. A tornyok restaurálásához több mint 100.000 — forma és szín tekintetében az eredeti építkezés során használtakkal teljesen egyező — téglát használtak fel. Különösen n-.gv nehézségeket jelentett a legmagasabb torony, a Szpászkij-torony restaurációja. Itt úgy kellett dolgozni, hogy egy pillanatra se álljanak meg a hatalmas óramutatók és ne hallgassanak el az óramű dallamos ütései, melyeket a rádión keresztül az emberek milliói hallgatnak. Ma már a Kreml-nek mind a 19 tornya újra régi díszébe öltözött. Olaszország Sztrájkbisliám Graziani szaba^ojrabs-icsátása miatt Egész Olaszországban sztrájkhullám hömpölygőit végig: tiltakozó gyűlések a bebörtönzött Graziani marsall — Mussolini utolsó hadügyminiszterének szabadonbocsátása miatt, akinek parancsára a német SS-ekkel együtt vérengző büntető expedíciókat vezettek az olasz partizánok ellen. Az a 26 partizán, akik mindmáig le voltak tartóztatva a fasiszták elleni hadi cselekményeik miatt, éhségsztrájkba kezdett. Milánóban beszüntették a munkát a legnagyobb üzemek munká sai. Pármában minden politikai párt, közöttük a Keresztény Demokrata, Köztársasági, Saragat-féle, a liberális párt, valamint az elesett partizánok hozzátartozóinak szövetsége tiltakozó határozatot fogadott el. Tüntetésekkel tiltakoztak Mantuában, Modenában, Velencében, Torinóban, Rómában és az ország más városaiban is. Scelba miniszter, akit láthatólag különösképpen nyugtalanít a hóhér és háborús bűnös Graziani biztonsága, 50 rendőrből álló védőrséget ajánlott fel számára a kórházból való kijövetele alkalmából, ahol „börtönbüntetését“ töltötte. | RABSZOLGAREmSZER \ a középkori viszonyokat megvalósított Dél-^merikában Dél-Amerika országaiban visszafelé igyekeznek forgatni az idő kerekét és I | a középkori, viszonyokat megszégyenítő rabszolgarendszert valósítják meg. Egy f I ismert amerikai újságíró, William Frice, legutóbb Peruban és Bolíviában járt. | f Leírja, hogy ezekben az országokban az indián parasztok helyzete sokkal rósz- | ! szabb, mint például a néger rabszolgák életkörülményei voltak az Egyesült l 1 Államokban másfél évszázaddal ezelőtt. i Peruban a tőkések, földbirtokosok azt a szokást vezették be, hogy a nyu- f I morgó szegényparasztcktól 10—-20 dollárért megveszik gyermekeiket. A meg- | 1 vásárolt gyermek a vevő tulajdona lesz és élete végéig ingyen köteles minden- f 1 féle munkát elvégezni. Az ilyen rabszolga fizetést nem kap, nagyon sok eset- | \ ben éheztetik is és ha megszökik, a rendőrség elfogja és visszahozza. A rabszolga-rendszer bevezetését bizonyítja az a körülmény is, ahogy f I Peruban a bányamunkásokat toborozzák. A tőkés megbízottja a falvakban né- \ | mi kis előleget ad a szegényparasztoknak és aláíratja velük a szerződést. Az j | előleget aztán le kell dolgozni. De a bérek olyan nyomorúságosak, hogy a ] f munkás mindig kénytelen előleget kérni, különben éhen halna. így tulajdon- I | képpen a fölvett előlegeket soha nem tudja ledolgozni és éhbérért élete vé- | I géig oda van kötve a bányamunkához. | Az Egyesült Nemzetek Szövetségének nagygyűlése még 1948-ban elfő- | \ gadta az emberi jogok kinyilatkoztatását, amely szerint tilos a rabszolgaság | I és a rabszolgakereskedelem minden formája. Az amerikai üzletemberek azon- I 1 ban egyszerűen nem veszik figyelembe ezt a rendelkezést és Amerika vezető \ I körei nemhogy lépéseket' tennének a rabszolgaság megszüntetése érdekében, | 1 inkább arra törekszenek, hogy az új rabszolga-rendszert a világ más tájaira is f I kiterjesszék. I I A MOSZKVA—VOLGA-CSATORINA | Mwm iiwruiffl | Moszkva nagy kikötőváros is, amely | víziúton három tengerről közelíthető I meg. Himki nevű kikötőjébe az Északi | Jeges-tengerről, a Keleti-tengerről és f a Káspi-tengerről futnak be hajók. A I Moszkva—Volga-í-Nyők c témája teszi | ezt lehetővé, az 1933-ban elkészül 1 Sztálin-csatornába való bekapcsolódás l sál. A Sztálin-csatorna a Jeges-tengert I köti össze a Keleti-tengerrel. A nagy- I szabású műszaki építmény úgy valósult | meg, hogy a Volga vizét bevezették a Moszkva-folyóba. A szintkülönbséget | úgy győzték le, hogy zsilipek beépíté- f sével duzzasztóművek egész sorát épí- | tették meg. Ezáltal a csatorna megfeie- \ lően mély járató vá is vált. A Moszkva 1 —Volga-csaíornán 11 hatalmas kama- j razsilip épült, mindegyik több hajó be- ! fogadására. Ugyanakkor pedig völgy- I zárógátak létesítéséval mindjárt turbi- { nák hajtására is felhasználják a víz I esését. Ezzel olcsó villanyáramszolgál- \ tatáshoz is jutottak. A Moszkva—Vol- | ga-cs£Íorna egyike a világ legnagyobb I yízitee.imkai alkotásainak, melynek el- I készültéhez kétszázkéímillió köbméter I öldnek mozgósítása és hárommilliónál I több köbméter betonmunka volt szűk- \ séges. A második szátlini ötéves terv I dején, négy év és nyolc hónap alatt I készült el, 1937-ben. A 11 kamarazsi- { iipből az első 8 a Moszkva és a Volga f között, három Moszkva közelében f épült. | A Volga—Don-csatorna elkészültével | még újabb két tenger, az Azovi- és a I Fekete-tenger fog bekapcsolódni Mosz- I kva kikötőforgalmába. De a Moszkva- I folyó és a Volga-folyó közötti csatorna I nemcsak a hajózás szempontjából fon- f tos, hanem azért is, mert a csatorna ré- | vén kibővíthették Moszkva főváros la- f kosainak ivóvízellátását, Mindezekhez § járul még a csatorna vízielektromos [ állomásainak évi százötvenmillió kilo- 1 wattóra áramtermelése. I AKIK A FOLD ALATT HARCOLTAK I Szancsucun első pillantásra semmi- 1 ben sem különbözik a többi kínai falu- 1 tói. A falu közepén tágas kőépület áll. | A padlás egyik sarkában a szalma 1 alatt kerek lyuk tátong. Pontosan akko- 1 ra, hogy az ember befér rajta. | Ez volt a szancsucuni katakomba be- 1 járata. A másik bejárat az egyik pa! rasztházban volt a harmadik pedig jó | messze innen a rizsföldek között. A I magtár alatti nyílásból szűk földalatti | alagút indult ki, ahol csak hasoncsúsz- 1 va lehetett előrejutni. Az alagút föld! alatti barlangokat köt össze, amelyek | bői egész labirintusok nyílnak. | Itt volt a partizánok központja. | Vajjen, hogy keletkeztek ezek a ka- 1 takombák? | L« Van Cin,' a falusi elöljáróság el! nöke így meséli el: | — Még 1934-ben, a japán imperialis-I ta hadsereg egymásután foglalta el a | kínai tartományokat. A Kuomintang| kormány képtelen volt az ellenállást 1 megszervezni, a nép azonban nem akart | rabságban élni és harcra kelt. A harcot 1 a kommunisták vezették. A partizán I csapatoknak az volt a feladatuk, hogy [ a falut védjék.Csakhogy a partizán osz- I tagok vezetőinek biztos rejtekhelyre | volt szükségük, hogy onnan tudják irá! nyítani a helyi partizánok tevékenysé! gét. Valamelyik parasztembernek az a | gondolata támadt, hogy ássanak egy I tágas pincét és építsenek számára föld! alatti kijáratot. Építettek hát egy föld! alatti rejtekhelyei minden eshetőségre | készen két kijárattal. A föld erre csupa 1 homok és a földalatti folyosókat gerendákkal kellett alátámasztani. Az egész 1 falu dolgozott, egymást váltották az i emberek. I A földalatti utak egyre növekedtek, I s az egész járás partizánjainak vezérka- f ra itt élt. A japán megszállók kiűzése | után számos férfi ment el a faluból és I a Népi Felszabadító Hadsereg sorai kö- f zé állt, mások partizánok maradtak, | hogy harcoljanak a Kuomintang ellen. | Egyre erősödött a nép harca és egyre i nőttek a szancsucuni katakombák, A I falu kihalt. A vályogkunyhók elhagyót- I tan álltak, mindenki a föld alatt élt. A Kuomintang-katonák kényelmet- | lenül érezték magukat, hiszen láthatat- i lan szemek figyelték őket a föld alól. | Egyszer mégis megpróbálták a Kuo- ] mintásig katonák elfoglalni a falut, de I a partizánok földalatti rejtekükből rá- I juk törtek és örökre kiverték őket... í A faluban azóta nagyszerű dolgok [ történtek. Megalakult a földművesszö- I vetkezet és megindult a fejlődés. Az f emberek vidáman dolgoznak, a gyér- I mekek tanúinak, az asszonyok háziipa- f i munkát is végeznek és készítményei- f két szövetkezet értékesíti. I Szancsucun falu új típusú kínai falu, f amely a széles kínai demokrácia elvei f szerint él. Élén nyolctagú elöljáróság 1 áll, melynek tagjait titkos szavazás út- f ián választotta meg a falu 18 évnél f dősebb lakossága, 1 A falu földalatti katakombája ma már I csak emlék és a szacsucuni parasztok | ma nem a föld alatt vívják harcukat, 1 hanem a Párt vezetésével kinn, az éle- I tét hozó földeken. A NAGY VII ÁG KIS TÜKRE * Kóroa ffiz ország 95 scázatéka felszabadult A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság alapításának második évfordulóján Kim ír Szén rádióbeszédet mondott. E beszéd során kiemelte, hogy a koreai harcok első kéthónapjában több mint 15.000 amerikai katona esett el, 45 ezer megsebesült és közel 2000 fogságba került. Két hónap alatt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság lobogója alatt az ország egész területének 95 százaléka és körülbelül az egész lakosság 97 százaléka egyesült. „Nem kétséges, hogy nincs messze a nap, amikor országunk teljesen felszabadul“ — jelentette ki Kim ír Szén. Az amerikai légierők bombázásáról szólva — amelyek sokezer nőt és gyermeket gyilkoltak meg — Kim ír Szén rámutatott, hogy az amerikai fegyveres intervenciósok sok ipari üzemet pusztítottak el, melyeket a koreai nép véres verejtékkel hozott össze. „Népünk — hangsúlyozta Kim ír Szén — sohasem felejti el azokat a gaztetteket, amelyeket az amerikai fegyveres intervenciósok követtek el országunkban. Népünk nemzedékről nemzedékre átkozni fogja őket!“ Franuiaország Kiutasították a MHfShH antifasisztákat A francia kormány üldöző hadjáratot indított a Franciaországba bevándorolt antifasiszták ellen. A francia rendőrség rajtaütésszereűn támadt a Franciaországban élő antifasisztákra és vagy a Német Demokratikus Köztársaságba való távozásra kényszeríti, v*agy pedig északafrikai kikötőkbe deportálják őket. A kiutasított antifasiszták száma már elérte az ötszázat. A kiutasítottak között nagyon sokan vannak olyanok, akik már a második világháború előtt is Franciaországban éltek. Ezzel kapcsolatban a lengyel külügyminisztérium jegyzéket küldött a francia kormányhoz, melyben tiltakozik a francia rendőrségnek a külföldiek, így a lengyelek ellen indított hajszája miatt. A jegyzék megállapítja, hogy a 49 kiutasított lengyel állampolgár hosszú esztendők óta élt Franciaországban és majdnem valamennyien résztvettek a francia ellenállási mozgalomban, sőt többen közülök kitüntetést is kaptak. A kiutasítottak között vannak csehszlovák és magyarok is. A legtöbb kiutasított spanyol, akik Franco fasiszta rezsimé elől menekültek annak idején Franciaországba, r ügyesült Államok Marssal! visszatér a kormányba Marshall neve újra előtérbe került az amerikai politikában. Külügyminiszterségének idején az ő nevéhez fűződött az európai államok „megsegítésére“ létesített Marshall-terv, mellyel megkezdődött a nyugateurópai államok függetlenségének teljes aláásása. A külügyminiszteri székből való távozása után Acheson lett az utóda. Marshall most újra visszakerül a kormányba, ezúttal mint — hadügyminiszter. Truman már el is fogadta Johnson eddigi hadügyminiszter lemondását. Marshall miatt a kongresszusnak külön határozatot. kell hoznia, minthogy a nemzetbiztonsági törvény leszögezi, hogy hadügyminiszter csak polgári személy lehet, Marshall viszont — katona. Más törvényellenes határozatot is hoznak Amerikában. Újabban az amerikai szenátus elfogadta azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében a kormány felhatalmazást kap, hogy „minden kommunistát internáljon, ha szükségesnek látja“. Haladó amerikai körökben ezzel kapcsolatban megállapítják, hogy e fasiszta törvény nemcsak a Kommunista Párt tagjait érinti majd, hanem minden amerikait, aki kiáll a béke és a demokrácia mellett és így zavarja Amerika uralkodó köreinél háborús politikáját. Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja — Szerkesztőség kiadóhivatal és expedíció: Bratislava Stúrova 6— telefon: 274.03 — Felelős szerkesztő Kugler János _ Kiadja az „Órát” lap és könyvkiadó vállalat. . Nyomja: Concordia nyomda' Bratislava, Nár. povstania 41. Irányító postahivatal, Bratislava 2. — Előfizetés egy évre 100 — Kcs. félévre 50 —Kés. — A lap felmondható minden év végén okt, elsejéig. Eng. sz.1750 OFű-Ba 2-1950/§í. ’
