Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-06-11 / 13. szám
Helyszíni szemlén győződnek meg a járásban az aratási munkák előkészületeiről ünnepélyes formál? között indul majd az aratás — Már e héten híjavítva, munhára készen állnak a szükséges gépek — A nyitrai gépállomás versenyre hívta ki a többi gépállomást Az elmúlt héten Szlovákia valamennyi Járátban összeült a Járási bizottság, hogy magáévá tegye a pártbizottsági határozatokat és részletesen megtárgyalja a legsürgősebb teendőket az aktuális mezőgazdasági kérdésekkel kapcsolatban, lapunk munkatársa részivel! a nyitrai városháza nagytermében tartott ülésen és annak lefolyásáról az alábbi tudósításban számol be: CereSftaj földművelésügyi előadó voll az ülés első felszólalója Beszédében híngsu lyozta az idei aratás fontos szerepé', melyét a legapróbb részletekig úgy kell Megszervezni hogy lehetőleg egyetlen gabonaszem se vesszen kárba, Az aratás tervszerű lebo. nyolíiésa mellett elsőrendű feladat előbbre vinni minden községben a nagyüzem gaz. dálkodást az EFSz-ek keretén belül, Meg kell győzni minden kis. és középparasztot, hogy nem szolgálja sem egyéni, sem közösségér. elekét a régimódi gazdálkodás, hogy ét kell térnie a közös munkára. Megválasztotta végül a járás az aratási bizottságot, melynek az lesz a feladata, hogy ez aratás teljes sikerét minden erejével biztosítsa A bizottságba beválasztották lapunk munkatársát is; Minden EFSZ-hez földművelésügyi Instruktort küldtek ki. A kiküldött inspektorok a következők: Alsó Kőröskény: Guttman Imre földműves, Újlak: Palaticky Rezső tanító, Buránké: Cény János, Vicsápapáli: Szőke Lőrinc földműves, PeFny Kesov: Michalec János földműves, Nővé Sedy: Gubádé József intéző, Csehi: Tamaskovií István intéző, Alté Bodok: Belis, Nagy Cétény: Kostyál András, Csápor: Géczy Ferenc §M vezető, Nyitraivánka: Beszédes Ferenc PVD könyvelő, Svötoplukovo: Szabó Károly SM vezető, Slefanlkovo: Jakubik Rezső intéző, Serenes: Sutler Béla Intéző, Csekej: Andrásfik Mihály gazd, isk. tanár, Kisvicsáp: Ondra Vlad. intéző, Csehy: Bezák Rúd, DHPV, Nagyemőke: Kusovák Adolf JRD elnök, Tormos: Bartosievií Géza intéző, Pográny: Dolán Miklós, Alsócsltár: Bálik Pál intéző, Szulány: Duga András, Uzbég: Sallay János intéző (Pé—) Szólott a földművelésügyi előadó a közös vetési terv előkészületeiről is és enne* kap, csán utalt arra, hogy az EPSz-eknek mielőbb ét kell térniök a magasabb termelési forrná ra Csak szövetkezeti alapon lehet atérni a Az EFSz-ek júniusi menetrendje Mitii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiMitiiiiiiiiiiiiiiiiiiitfiiiiiiiiiiMiiiinii!iitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiimuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiniii<niiiJiiiiiiittiiii!iiiiimiiii Mik a legközvetlenebb feladatok? A közös tavaszi munkák tapasztalatai azt 'bizonyítják, hogy az elkövetkező időkben a következőkben kell fokozott tevékenységet kifejtenünk, hogy mezőgazdasági termelésünket, fosózhzssuk és biztosítsuk az idei aratás és cséplésd munkálatokat: Elsősorban összpontosítani Kell figyelmünket az Egységes Fölműves Szövetkezetek keretén belül közös aratási munkál.) tok előkészítésének biztosítására. Másodsorban nem kevésbbé fokozott figyelmet kell szentel lünk a termények behordásáxa, a tarlószántásra , cséplésre, a, termés felvásárlására. Az Egységes Földműves Szövetkezeteknek fokozott munkát kell kifejteniük részben az araási és cséplési munkálatok közös megszervezésére és ezzel kapcsolatosan már az őszi közös öldmegmüvelés előkészítésének munkájára is. AZ Egysét - Földműves Szöveti, vzetek legközvetlenebb feladata ma, hogy előkészítsék a föld közös megművelését, mert az őszi munkálatok döntő behatással lesznek az Egysége: Földműves Szövetkezetek további fejlődésére. Éppen ezért nem volna helyes a közös földmű velősi eljárások előkészítését az av itási idő utánra hagyni, mert az aratási munkálatok befe .jezése és az őszi munkák meglsí-i íse közötti rövid idő elégtelen arra, hogy helyesen készít síik elő M őszi munkák tervét. Az egész kampányt így kell előkészíteni: a) Az EFSs - ek taggyűlésein júniusban fokozni kell a propagandaakciót, amelyben meg győzzük a tagságot a közös vetési eljárás, a közös mezei munkák bevezetésének előnyeire1 továbbá a közös földmegmfivelés és a közös gazdálkodás előnyeiről. b) Az EFSz tagsága, miután határozatot hozott a közös vetési eljárás bevezetéséről- szűk séges, hogy a legnagyobb segítséget kapja különösképpen az EFSz - ek n., Hl. és IV. tipu sátél, valamint a Kerületi Nemzeti Bizottságtól és a Járási Nemzeti Bizottságoktól, különö sen az agronomíaí szolgálat biztosítása és a közös vetési eljárás terveinek kidolgozása tekints tében. c) Amennyiben a fentemlített EFSz típusoknál szükség mutatkozna, hogy gazdaságtechnikai javításokat hajtsanak végre a földeken, szükséges, hogy a népigazgatás ezeknek a szövetkezeteknek megadja a szükséges segítséget. Az Egységes Földműves Szövetkezetek aratási munkálatainak további segítségül kell szol •áh k arra, hogy f öl tol í i v est ars a dalműnk ősszel a föld közös megművelésére térjen át. Bzért szükséges, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek az aratási munkákat, a cséplést és a gabonabeszolgáltatást idejében és meggyorsítva a fölművesek közös munkájának igény>evételével hajtsák végre. Az EFSz a főhangsúlyt arra helyezze, hogy a, falujában az aratási munkálatokat közös műna a 'apján szervezzék meg, amelyekbe bele kell vonni természetesen a nem tagokat is. Az aradé előkészítését arra kell irányítani, miként kell konkréten megszervezni az aratás alatt, i közös munkát. f Ennek kapcsán szükségessé válik: a) munkacsoportokat meghatározni és a munkacsoportok 'unkáját úgy megszervezni, hogy egyidőben valamennyi gép működése biztosítva .legyen A közös munkában val részvétel hasznos kihasználására is nagy figyelmet kell szentelni b) Alapelveket kell kitűzni a munka jutalmazására, Az egyes munkanemeket akként kell e! számolnunk, hogy kis - és kőzépföldmfívesek kárt ne szenvedjenek, c) A gabcnabeszolgált? tás végrehajtási tervéről sem szabad megfeled műnk és ennek jó megszervezettsége bizte aitani fogja a cséplés és a beszolgáltatás sikeres lefolyását, d) Az aratási munkák végzéséné1 elkerülhetetlen lesz, hogy az elvégzett munkák állását minden nap ellenőrizzük. Ezért az EFS elnöke az eg: os munkacsoportok vezetőjével minden nap ellenőrzi az elvégzett munkát a tnev’--' 'rozsa az egyes csoportok másnapimunkáját. Fordítsunk nagyobb gondot a tej kezelésére Csal? a minőségileg kifogástalan tejért jár teljes érték felüti dolgozók életszínvonalának emelését és értől éppen az aratási munkák ió megszervezésével kell meggyőzni a parasztságot Az előadó a feladatok sürgős és aredmé. nyes megvalósításéhoz az egész járás' kép viselőtestület és valamennyi tömegszerve zeit hathatós támogatását kérte Szükség van — mondotta — a fokozott éberségre minden vonalon, mert ha el Is tűntek * falvakból a földesurak, ott maradtak még a kulákok, a spekulánsok a reakció emberei A földművelésügyi előadó megnyugtatásul közölte, hogy a mezőgazdasági gépek ele. gendő mennyiségben állnak rendelkezésre és felkészülten várják a munkát. KULTÚRMŰSOR ELŐZI ÉS FEJEZI BE AZ ARATAST A járási bizottság tagjai egymásután szólaltak fel, V erdőn ic közbiztonsági olőadó minden segítséget kilátásba helyezett Bauch kultúrélis előadó bejelentette, hegy a járás kultúrmunkásai úgy fizikai, mint kultúrélis téren aktiven bekapcsolódnak s> idei aratási munkába Az aratás kezdetén ©» végén kultúrműsorral keressüt fel a falvaké' 6» «ízért kérte, hogy mielőtt riezitsék: hol és 'kor indul mag az egyes alvókban u ara. i. Podloha, az állam' gépállomás veze. ^ .ője biztosította az ülést hogy lúnlus 10-ig minden gép teljesen kijavítva munkakészen áll. Königné, a szociális ügyek alősdója szükségesnek tartja az esetleges átfordulható balesetekre való felkészülést Is ás ezért kéri, hogy a Vöröskereszt és a mentőállomások álljanak készenlétben Dr, C i i o titkár felemlítve a tavalyi darázsi tűzesete*, javasolja, hogy a tűzoltóság Is készüljön fel és álljon bármikor készenlétben. Dr H a I é c h y a tömegszervezetek bevonásét sürgeti A további felszólalások az aratás megkez. désével foglalkoztak. A járási alelnök július 7-ikét indítványozza az aratási munka legkésőbbi kezdetének Kovái, a párt kultúrtitkára ezzel kapcsolatban javaslatot tett, hogy minden községben ünnepélyesen kéz. (födjék meg az aratás, melyre úgy kell fel készülni, hogy azok zavartalan lefolyása min denben biztosítva 'egyen E f elszólalásbf kapcsolódott bele Miéi kerületi megbízó* és telhívta az ülés figyelmét, hogy jóelőrf minden falu részére biztosítani kell; hog\ elegendő fuvar álljon rendelkezésre a gabo na szállítására, meg legyen a szükséges haj tóanyag, gépszijj és mindaz, aminek hiánya gátolhatná a folyamatos és eredményes munkát A jelenlegi helyzet felmérése során K o. véi kulíúrtitkér ismertette, hogy 1.400 vagon gabona részére meg van a szükséges raktárterület, szükség volna azonban fertőtlenítés céljára megfelelő mennyiségű mész. re, amit ezideig az RSD még nem kapott meg. A gépállomás vezetője azután beszámolt arról, hogy 120 traktor és lg kévekötő áll a munkák rendelkezésére és ’ovábbi 18 kévekötőt Cseklész bocsát maid rendelkezésre, Körülbelül 9.000 hektár earstáséról kell gondoskodni A cséplésre 27 gép áll rendelkezésre. Külön brigádok iavítjék a még magánkézen lévő gépeket, melyeket ugyancsak bekapcsolnak a munkákba Az állami gépállomás vezetője bejelentette egyébként, hogy versenyre hívják ki ve. lamennyi szlovákiai gépállomást az aratási munkák elvégzésével kapcsolatban ARATASi BIZOTTSÁG, HELYSZÍNI SZEMLy Az ülés o felszólalásokból végül Is arra a meggyőződésre jut, hogy habár az előkészületek terén sok minden megtörtént, 'etjesen megnyugtató helyzetről még sem lehet beszélni Éppen ezért azonnal meglátogatják a járás minden egyes községét hogy e hely. színen győződjenek meg « tényleges hely. zetről, Nemzetgazdaságunkat minden esztendőben nagy károk érik a meleg tavaszi és lyári hónapok során azáltal, hogy a beszolgál ratott tej megsavanyodva érkezik meg a tejcsarnokokba. A tej savanyú állapotban történő beszállításának főoka abban rejlik, hogy a gazdák nem fordítanak kellő gondot a tej kezelésére és lehűtésére. Ennek következménye hogy a tej még a tejcsarnokba való beszállítás előtt megsavanyodik és így értéktelenebb nyersanyaggá válik. Ezért felette fontos, hogy a földmű vesek ne csak beszolgáltatást kötelezettségüknek tegyenek eleget, hanem egyidejűleg a tejet gondosan kezeljék, hogy az a tejelosztóba édes állapotban kerüljön. Ez a követeimén' különösen ebben az esztendőben fontos amikor nagyobb mennyiségű tejbeszolgáltatással számolunk, mint az elmúlt esztendők során. Az elégtelen gondozás fokozottabb kari jelentene, mint a múltban. Ezért feltétlenül szükséges hogy minden gazdaságban a legnagyobb gondossággal kezeljék a tejel a fejés után azonnal lehűt sék kellő gondot fordítsanak arra, hogy a tej minőségéből ne vesztísen sem a gyűjtőhelyeken, sem a városi főgyüjtőhelyeken. A főveszélyt könnyen elkerülhetjük, ha a tejet egészséges helyiségekben gyüjtük, ahol az nincs kitéve a nap vagy a kedvezőtlen időjárási viszonyok befolyásának. Ha nem is lehet azonnal megfelelő és kellőképpen felszerelt gyüjtőállomásokat felépíteni, legalább olv helyiségekről kell gondoskodni, amelyek a fentebb említett elemi szükségletekkel rendelkeznek, mert ezáltal megóvhatjuk a tejet hogy az az elszállításig hűvös és tiszta helyen tárolva ne savanyodjon meg. Ezért minden becsületes és öntudatos földműves kötelessége, hogy megtegye azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogv a gyűjtőhelyre minőségileg 100%-osan jó tejet szolgáltasson be. A minőségileg kifogástalan tejnél a beszolgáltatott tejnek teljes értékét kapja meg a földműves míg viszont a savanyú tejnél a tejgyűjtő köteles levonásokat eszközölni, amely a negyedére is '-.sökkentheti a megállapított árat. J!llll!llllllllllll!ll!llllllllll!llllllllllllllllllll!llll!lllllllllll!llllllllllllllllll!llllllllllllllllinilflllllllllM | | I Felkérjük főleg a szövetkezeti irányító szerveket és | | a gépállomások vezetőit, hogy tudósítsanak minket 1 | minden közlésre alkalmas eseményről, az elvégzett § | munkák eredményeiről, versenyekről, kiváló teljesít- 1 = EE | mónyekről - Lapunk elsősorban az övék, írjanak bele! 1 Hétköznap félórás, vasárnap 50 perces magyar adás a csehszlovákiai rádióban Minden hétköznap reggel 5 óra 20 perckor híreket közvetít a magyar adás, amely tíz percig tart. Másodszor 18.00 órakor jelentkezik újra a csehszlovákiai rádió magyar adása és húsz perces műsor keretében, híreket, rövid előadásokat és hangképeket sugároz. Vasárnap a korareggeli hírek elmaradnak. Helyette délután 14 órától félórás műsort ad a csheszlovákiai rádió a dolgozó magyar parasztság számára. Ezekre az adásokra különösen felhívjuk olvasóink figyel, mét! A 18.00—18.20 percig terjedő délutáni adás vasárnapra Is vonatkozik. Vasárnap tehát összesen 50 percig sugároz magyar adást a csehszlovákiai rádió, Hogyan jutunk jó zagyvatrágyához? Minden kertészetnek és gazdaságnak van egy, rendszerint élősövénnyel elkerített helye, ahová minden szerves hulladékot összegyűjtenek. Olyan üzem a kertészet, ahol nincsen semmiféle hulladék, amely értéket ne képviselne. Mind a mellett, hogy a műtrágyát már általánosabban használják, nevezetes szerep jut a jól kezelt zagyvatrágyának is a növények által elhasznált táplálóanyag pótlásánál. A talaj televénytartalmát mindenképpen szaporítja, aminek következtében a talajbaktériumok is erélyesebben tenyésznek. Sok olyan anyag van a kertészetben és a gazdaságban is, amely zagyvatrágya nélkül elvesz, sőt olyan növényi és állati eredetű anyagok is vannak, melyek a levegőn tartva, az egészség rovására lennének. Feltétlenül kívánatos tehát, hogy ezek mielőbb a föld alá kerüljenek. A lakásokból összesepert szemét rontaná a trágyák minőségét, mert ott sokszor olyan anyagok is kerülnek össze, amelyek a trágya egy évig (esetleg félévig) tartó érlelése alatt nem korhadnak el. Az udvaron levő szemetet nagy gyommagtartalma miatt szintén nem ajánlatos a trágyába keverni, mert sok gyóm fejlődnék nyomában. A hulladékokkal etett szárnyasok, házinyuiak után összegyűlt szemetet, trágyát szintén célszerűbb a zagyvatrágyára hordani. A pincesepredék (a penészgombák miatt), valamint a romlott gyümölcs és zöldség is a zagyvatrágyára viendő. A gyümölcsösökben összeegerreblyézett lombot — amely között sok rohadt és penészes gyümölcs van — egyesek trágyázási célra frissen szeretik használni, amivel pedig mindenféle ártalmas élősködő gőmbaspóra áttelelését segítik elő. Legcélszerűbb azt a helyszínén mindjárt elégetni és így az élősködő görpbákat azonal megsemmisíteni, de aki több trágyaértéket sejt benne, gyűjtse össze a kompósztra, ahol helyes kezeléssel 2 év múlva teljesen elkorhad. Ezenkívül sok mindenféle szemét van egy kertészetben, amit más úton nem értékesíthetünk, hogy csak a legfőbbeket említsük: az utak sarabolásakor kikerült nyesedék, fűreszpor, apró forgács, gyümölcsfák és oltványok tavaszi és nyári nyesésekor lekerült vesszők és hajtások, mindenféle építkezési vakolat, mész és egyéb törmelékek. Kitünően javítjuk a zagyvatrágya minőségét az árnyékszéki ürülék ráhordásával, melyet a beleásott gödörbe temetünk. Növényházak és épületek fűtésénél összegyűlt szénből lett korom és hamu a zagyvatrágyára való. Ha kizárólag fával tüzelünk, úgy a fahamut io% kálitartalma miatt mindjárt mint műtrágyát használhatjuk. Ennek gyűjtése igazán nem okoz különösebb munkát, hatása pedig kitűnő. A zagyvatrágyára vihetjük a fel nem takarmány ózható csontokat, ha nincs alkalmas csontdarálónk. Elhullót állatot eláshatunk benne, valamint olcsó pénzért iskolák, kaszárnyák, vágóhidak hulladékait és utkaparékokat is vásárolhatunk. Láthatjuk tehát ezen sokféle anyagból, hogy már egy kisebb kertészetben is elég sok zagyvatrágya készíthető. A legcélszerűbben 2—2.5 - méter szélesre rakhatjuk és ha már 50 cm magas gúla került össze, ajánlatos to—15 cm vastag’ földréteggel betakarni, hogv a korhadást előmozdítsuk és a kiszáradástól is megóvjuk. Magassága 120—150 cm-nél több ne legyen, hosszát az anyag mennyisége adja meg,- Mindenféle vizet, amit kiöntözünk, akár a lakásból (amit sertésmosléknak nem használhatunk) vagy növényházakból, permetezésekkből. vagy csávázásból gálicos vizet mind-mind öntsük a zagyavatrágyára, hogy nyikosan tartsa és így a korhadást elősegítse. Időnként, főleg nagy szárazság alkalmával, ajánlatos a trágyalevet, amit istállókból összegyűjtöttünk, ráönteni. Ha sokszor öntözzük, vagy esős vidéken, ajánlatos sekély árkot ásni és a benne időnként összegyűlt vizet felöntem. A kiszáradás meggdtlására ajánlatos árnyékot adó fákkal körülvenni, hogy nyirkosabban maradhason de azért úgy kell megválasztani a helyét, hogy a talajvíz ne lugozza ki Ilyen helyeken kisebb magaslatokra helyezzük a zagyvatrágya-telepet amit sekély árokkal körülvenni el ne mulasszunk. Egyéb gondozásáról annyit, hogy negyedévenként átlapátoljuk, hogy egyenletesen elkevertessék, a nagyon szársz részeket megöntözzük, vagy legalább is jól vegyítjük *. nyirkosabbal. B. V.
