Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-06-04 / 12. szám
„fíéHMS minden sietség és olyan cselekedet, ami nem a paraszt meggyőzésén és elhatározásán alapúi“- mondotta Cservenkov a bolgár földműves szövetkezetek országos konferenciáján ,,A Tartós békéért, népi demokráciáért” c, lap közölte Cservenkov, a Bolgár Kommunista Párt központi vezetősége titkárának a bolgár földműves szövetkezetek országos konferenciáján elmondott beszédét. E beszédből közöljük mai számunkban azt a részletet. amely nemcsak a bolgár szövetkezeti élet fejlődéséről ad képet, hanem ismerteti a felmerült nehézségeket is. Olyon problé. mákat taglal az alábbiakban, amelyek legjavával nálunk is találkozunk. Figyeljük meg mindjárt az első felvetett kérdést: Mondhatjuk-e, hogy a parasztság zöme már meg van győződve a szövetkezeti gazdaság fölényéről, s kész oda belépni? Nem, ezt még nem mondhatjuk. Szegény, és középparasztságunk hatalmas többsége még komolyan, nagyon komolyan fontolóra veszi maroknyi földjének kérdését, még körülkörülnéz, ingadozik, latolgat, s mindent mérlegre tesz, ami a szövetkezeti gazdaság mellett és az ellen szól, A kérdés lényege az, hogy a Kommunista Párt és a kormány megkönnyítse és segítse a parasztságnak történelmileg elkerülhetetlen, önkéntes fordulatát a szövetkezeti gazdálkodás felé. A kérdés lényege, hogy meg. győzzük a parasztokat a kollektív gazdálkodás előnyéről. Ezért ma legfőbb feladatunk, hogy minden tekintetben megszilárdítsuk a meglévő és az újonnan alakított szövetkezeteket, hogy mintaszerűen megszervezzük bennük a munkát, hogy növeljük a termést és jómódú dolgozókká tegyük a szövetkezetek tagjait. zainak tapasztalatait, jobban kell kiértékelni a jó szövetkezetek tanulságait és hasznosítani kell azokat az elmaradott szövetkezeteknél. (gy majd kevesebb hibát követünk e> A második nehézség abban van, hogy nincs elég tapasztalt káderünk. De, mint tudjuk a tapasztalatot meg lehet szerezni. Nemsokára szép számban lesznek már gyakorlott vezetőembereink. Úgy vélem, hasz. nos lesz, ha Szófiában központi főiskolát létesítünk szövetkezeti vezetők képzése céljából, mintegy 200—250 főnyi befogadóképességgel. A harmadik nehézséget az jelenti, hogy a szövetkezet minden földjét egy tagba kell egyesítenünk. Enélkül majdnem lehetetlen a munka helyes megszervezése. Itt összeütközésbe kerülünk a magángazda|ágok érdekeivel, mert ezek földjeit nem’ lehet a szövetkezet tábláin belül hagyni. E parasztok földjeinek kicserélését úgy kell elvégezni, hogy szem előtt tartjuk a szövetkezetek és magánosán gazdálkodó parasztok érdekeit, hogy ne legyen köztük viszály. KULAKNAK NINCS HELYE A SZÖVETKEZETBEN A negyedik nehézség az osztályharc kiéle. ződése falun, A szövetkezeteinkbe nem veszünk fel és nem is fogunk felvenni kulákokat és választójoguktól megfosztott szemé, lyeket s ki fogjuk zárni azokat, akik akadályozzák a szövetezeti gazdaság megszilárdulását. Ez kiélezi falun az osztályharcot, A harc új formákat ölt. A kulék agitál és agitálni is fog a szövetkezet ellen. A kulákok ügynökei beszivároghatnak a szövetkezesekbe és belülről folytathatják romboló és kártevő munkájukat. Ezért fokoznunk kell forradalmi éberségünket, egyre kérlelhetetlenebbek kell lennünk mindenkivel szemben, aki akadályozza falun az új építését, le keli lepleznünk és idejekorán meg kell hiúsítanunk ellenséges munkájukat Nehézséget okoz az is, hogy a szövetkezetekbe nemcsak szegényparasztok és középparasztok, de gazdag parasztok is belépnek Egyesek több, mások kevesebb földet adnak be íáTsas művelésre. A közös nyájba egyesek több, mások kevesebb állatot adnak, A szövetkezeti tagok között ebből ellentétek származnak a földjáradék nagyságénak, a feloszthatatlan alap, valamint a leltári-betét nag/Ságénak megállapításával kapcsolatban, stb Ezeket a nehézségeket a szövetkezetek szervezeti szabály, zatából kiindulva, a taggyűléseken kell megoldani. Mindezek a nehézségek természetesen legyőzhetők. Legyőzésük érdekében a Kommunista Párt kormányunk, a helyi néptanácsak és az összes párttagok sokoldalú segítséget fognak nyújtani a parasztoknak. A német mezőgazdaság két arca Nyugaton nincs földreform, nincs megélhetés, keleten a mezőgazdaság olyan eredményeket ért el, melyek lehetővé teszik, hogy a kétéves nemzetgazdasági tervet még e nyáron befejezzék A nyugati imperialista hatalmak külügyminiszterei londoni értekezletükön elhatározták hogy háborús tömbjükbe, az Atlanti Egyezménybe, bekapcsolják és lelfegyverzik Nyugatnémetcrszégot, amelyet a nemzetközi megállapodások ellenére állítottak fei és ezzel betetőzték Németország kettészakítására irányuló politikájukat, A német nép azonban egységes, demokratikus Németországot akar és ott, ahol ez az akarat érvé. nyesül, meg is teremtették az egységes ország alapját: ezt jelenti a keleti, a szovjet övezel helyén tavaiy őszön megalakult Né mer Demokratikus Köztársaság. Ennek a két ellentétes peiitikának vonásait nagyon megérthetjük Nyugatnémetország és a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdaság helyzetéből is. A PARASZTSÁGOT MEG KELI GYŐZNI! A parasztság jelentékeny része mér a kollektív gazdálkodás útjára lepett. Példájukat állandóan követik a többi parasztok is. Ez irányban türelmes, kitartó és fáradhatatlan munkára van szükség, A parasztságot meg kell győzni, mindenekfölött meg kell győzni arról, hogy a szövetkezeti gazdálkodás előnyösebb. Káros minden sietség és káros minden olyan cselekedet, ami nem a paraszt meggyőzésén, nem a paraszt önkéntes elhatározásán alapul. Az utóbbi években, de különösen tavaly, tgen nagy sikereket értünk el a parasztság termelési szövetkezése terén. 1950 elején országunkban 1605 földműves szövetkezei volt 161.000 taggal, s ezek 560.000 hektárnyi szövetkezeti földdel rendelkeztek.1949-ben 89 százalékkal növekedett a szövetkezetek által megművelt terület 1948-hoz képest. A földműves szövetkezeteknek van körülbelül 30.000 lovuk, 60.000 szarvasmarhájuk, több mint 600,000’ birkájuk és 30.000 sertésük A mezőgazdaságban, főként a szövetkezetek földjén 1949 folyamén több mint 6000 traktor dolgozott (15 lóerő traktoregyságre átszámítva), s ezek a traktorok tavaly közel 1.200.000 hektárnyi területet szántottak fel.' 17S EZER SZÖVETKEZETBE LEPETT GAZDASÁG * • Ez év elején a régi földműves szövetkezetek taglétszáma kb. 17.000 taggal tovább emelkedett és új szövetkezetek is alakultak. A földműves szövetkezetekbe lépett falusi gazdaságok száma jelenleg 175.000, A lakosság összlétszáma a szövetkezetekben eléri a 680.000 főt, a földterület pedig meg. haladja mér. a 600.000 hektárt. • Nagy eredményeket látunk a szövetkezetek termelő tevékenységében is. 1949-ben a szövetkezetek 15—20 százalékkal több termést takarítottak be, mint a falusi magángazdaságok. Ennek láttán a magángazdálkodó parasztok is egyre tisztábban látják a falusi fejlődés szövetkezeti útjának helyességét. A földműves szövetkezetek alakítása terén azonban komoly nehézségek is vannak. E nehézségekről akarok nyíltan beszélni. Az első nehézség az, hogy a földműves szövetkezet a gazdasági szervezetnek új formája, amely eddig még kevés tapasztalatot gyűjtött és sok kérdés vár még megoldásra lobban kell tanulmányozni és munkánkban érvényesíteni a Szovjetúnió kolho-A moszkvai Pravda vezércikkben számolt be a természet átalakításáért folytatott diadal más harc eredményeiről. Ezt a harcot a szovjet embert jellemző szorgalommal, kitartással és tudományos felkészültséggel vívják meg a Szovjetúnió dolgozói. A mérhetetlen síkságokon és erdőségekben hatal. más munka folyik. A szocialista mezőgazdaság állandó fejlődésben van. Évről évre nő. vekszik a kolhozok és állami gazdaságok termelékenysége, a szakemberek, tudósok, kolhozisták és traktorosok egységes munkává! küzdenek a több és magasabb termésért. A mezőgazdaság dolgozói szakadatlanul érzik a Párt és a kormány sztálini gondoskodásét, A Párt és a kormány határozaté értei, evében 1949-ben 119 erdő védő állomást létesítettek, ebben az évben az erdővédő ál lem ások száma 510-re emelkedik, A védő Nem nehéz következtetni, milyen lehet a dolgozó parasztok helyzete ott, ahol hábo. rúra készülődő tőkés hatalmak irányítják a politikai és gazdasági életet Nyugatnémetországban a dolgozó parasztok helyzete csak rosszabbodott azóta, amióta a nyugati hatalmak megszállták az országrészt. A földbirfokmegosziés változatlan, bár a nemzet, közi egyezményekben szerepelt a földreform megvalósításának feladata is. A megszállók azonban könnyen a földesurak álláspontjára helyezkedtek és a földreform kérdésében nem történt semmi gyakorlati lépés. Sőt: a földesúri politika annyira érvé. nyesül, hogy a bonni alkotmány tervezeté, bői még a földreformra történő halvány célzást is kihagyták Pedig a helyzet súlyos! Az alsószászországi példa jellegzetesen meg-A gondozás és a takarmányozás megjavításával úgy a kolhozokban, mint a szovhozokban nagymértékben növelték a tehenek tejhozamát, [gy például a kosztromai körzet „Tizenkettedik Október” kolhozában az elmúlt évben minden egyes tehén 5100 liter tejet adott átlagban. Az Archangelszk körzeti j(Vörös Október” kolhoz évi fejési átlaga elérte a 4555 litert, a Jaroszláv környéki Vörös Kollektivista”, kolhozban pedig 4500 litert Megemlíti a jelentés Koróba, Morozova, Szavcsenkó fejőnők neveit, akik az archangelszki körzet „Vörös Október”, „Dimitrov” s a szumszki körzet ,, Cservan a Zárja” kolhozában a múlt évben átlagban 6000 liter tejet fej. tek minden egyes reájuk bízott tehéntől. Ők most a Szovjetúnió legkiválóbb fejőnői! Az állami gazdaságokban (szovhozokban) a tejhozam még nagyobb mértékben növekedett, A kosztromai körzetben lévő ,,Karaerdősávok telepítését gépi erővel végzik, hatalmas méretekben fejlődik ez öntözéses gazdálkodás és a kétszeresére emelkedett füves vetésforgók területe. A Szovjetúnió minisztertanácsa és a Pért Központ! Bizottsága megállapította, hogy az állami gazdaságok, a kolhozok^ az erdészetek, a traktor- és gépállomások sikeresen hajtották végre a Párt és a minisztanács ha. tározatait, A Szovjetúnió európai területén 1948—49' ben több mint egymillió hóid földvédő erdősávot ültettek. Az erdészetek 110,5 százalékkal teljesítet, ték a tervet, az állami gazdaságok 192.4 százalékos a kolhozok 189.1 százalékos teljesítményt értek el. Ebben az évben már 520 ezer holdon létesítettek fötdvédő erdősáv-Ültetvényeket. Ez. világítja ezt. A Landtag (tartományi bizottság) múlt őszi ülésén beismerték, hogy az országban 620.000 hektár föld van kröülbelül háromezer nagybirtokos (Junker), illetve kulák (Grossbauer) tulajdonában. Persze a földreform szükségességéről beszélnek de csak beszélnek Dr Weippert a Mezőgazda sági Társaság rottenfourgi ülésén szólt a földreform szükségességéről és azt mondotta, hogy 1936-ban Németország mezőgazdasági terményekben 20 százalékban szorult idegen országokra. 1949_ben pedig 50 százalékban, Nos, ez annak következménye, hogy a tőkés nagybirtokok feudális módszerekkel gazdálkodnak és az amerikai behozatal nincs tekintettel arra, miből mennyit termel a mezőgazdaság, s ezzel csak súlyos, bit ja helyzetét. A brit övezetben ugyan csivajevó” tenyészgazdaságban 1949-ben átlagban 6031 liter volt a tehenek tejhozama, az Észt Szovjet Köztársaság „Udeva” állat, tenyésztő gazdaságában 5775 liter, a Leningréd melletti” „Toroszvó” állami gazdaságban 5705 liter, a jaroszlávi körzetben lévő „Vörös Október” nevű gazdasgban 4688 liter és így tovább. Ezek a nagyszerű eredményének mutatják a szocialista nagyüzemi állatteyésztés fejlettségét és fejlődőképességét. A Szovjetúnió legkülönbözőbb vidékein, Kirgiziábában, az Észt Szovjet Köztársaságban, a Szovjetúnió ázsiai részein mindenütt találhattunk állami gazdaságokat, kolhozokat, ahol ilyen nagy a tejhozam. Külön megemlíti a jelentés a „Karavajevó1’ tényészszovhoz kosrtrómai fajtájú „Gróia” nevű tehenét amelyik az elmúlt évben 14.275 liter tejet adott Ennek a tehénnek legnagyobb napi tejhozama 60 liter volt 3.77 százalékos zsírtartalommal, zel az 1950, évre előirányzott, terv 44 száza, lékát máris teljesítették, A kolhozok 255 ezer hóid, az erdészetek 229 ezer hold, az állami gazdaságok 31 ezer hold erdőt tele pítettek, 22 ezer hoídon tölgyerdőt létesítettek. A Szovjetúnió tudósai indították meg — először a világon — a természet átalakításáért folyó nagyszerű küzdelmet. A harc során legyőzik az időjárás szeszélyességét a természet mostohaságát és termékendús rónasággá változtatják a kietlen sivata got Megteremtik az állandó és magas tér. méshozemot és biztosítják ezzel a lakosság élelemmel való bőséges ellátását, a maga sabb életszínvonalat a megelégedett, gond tálán életet. A természetátalakitó terv a kommunista épí tés sztálini tervének egyik sarkalatos alap vető pillére. náltak földreformtervezeteí. de úgy fogalmazták meg, hogy csak néhány ezer hektárt lehetne felosztani például Alsós?"-országban, de ezt is csak két-három év múlva .. Földreform törvény ez? Nem, annak csak kicsúfolása! Természétesen a mezőgazdaság súlyos helyzete tükröződik a munkanélküliek adataiban is, Storch nyugatnémet munkaügyi miniszter beismerte, hogy a mostani kétmillió munkanélküli száma az év végére négymillióra emelkedik. S a munkanélküliek körülbelül 30—40 százaléka szegényparaszt A londoni értekezleten elhatározták, hogy az utóbbin „segítenek”. Hogyan? Kivándorlás útján: tehát amíg a megszállók bizonytalan ideig bent ülnek Németországban, a parasztoknak távozniok kell, mert nincs földreform, nincs megélhetés Nézzük meg, mi a helyzet a Német Demokratikus Köztársaságban. A német fegyverletétel után a szovjet övezetben azonnal megkezdték a potsdami egyezmény végrehajtását. Elkészítették a földreformot és 1947 július 1-ig meg is valósították. Ezzel felszámolták a német imperializmus egyik legalapvetőbb rétegét, a junkerek osztályát. (Amit sem az 1948-as sem az 1918.as forradalmak nem tudtak mgoldani.) Mindez megtörtént az akkori szovjet övezetben, a mai Német Demokratikus Köztársaság területén, egész Németország egyharmadán! Kártalanítás nélkül felosztották a 100 holdnál nagyobb junker-birtokokat Összesen 3,041.000 hektár föld került kiosztásra. Ebből 119.650 földtelen paraszt- és mezőgazdasági munkás család kapott átlagosan 6—8 hektárt, 83.802 telepes család átlagosan 8.2 hektárt, 113.324 törpebirtokos parasztcsalád átlagosan 2.7 hektárt, végül 130.881 nemcsak földműveléssel foglalkozó család és 49.138 kisiparos család átlagosan 0.5—1.1 hektár földet. Összesen 496.795 család jutott földhöz Megváltoztak a társadalmi viszonyok is. Körülbelül 260.000 mezőgazdasági munkás hagyta abba a junkerek száméra évente végzett rabszolgamunkát. A földreform so. rán kétmillió, Kelet.Európából odatelepltett német parasztnak is jutott föld. Ez a földreform tehát bebizonyította, hogy a „hiányzó élettérről” szóló fasiszta elmélet teljesen hazug. A mezőgazdaság eredményei azóta a földreform helyessége mellett tanúskodnak. 1949 január elsejével megkezdődött a Német Demokratikus Köztársaságban a 2-éves nemzetgazdasági terv végrehajtása. Ennek keretében a mezőgazdaság is olyan eredményeket ért el, amelyek lehetővé teszik, hogy a tervet még a nyáron befejezzék. A földreformon túl a fejlődés újabb távlatai bontakoznak ki a Német Demokratikus Köztársaság előtt. A javuló életszínvonal még jobb munkára serkenti a német dolgozókat. Ez év tavaszén élelmiszerekben 28 százalékos, iparcikkekben pedig 33 százalékos volt az árcsökkentés. A parasztok nagyon sokat köszönhetnek a városi munkásságnak. Ott is szokás a „falujárás”, Így teremtették meg az úgynevezett gépkölcsönző állomások alapjait. A gépkölcsönz’ő állomások nemcsak szervezik a termelést, hanem a szövetkezeti szervezetekkel egyetemben a művelődés gyújtópontjai is A korszerű nagyüzemi gazdálkodás oéldáit mutatják meg a nemrég sezrvezett állami birtokok, amelyekben egyelőre ^OO.OOO hektár földön folyik a gazdálkodás. Ennyiben foglalható össze a két Németország helyzetképe. Mindez élénk fényt vet a nyugati hatalmak és a Szovjetúnió politikájára és megérteti velün, hogy miért erősödik egész Németországban a cselekvő békemozgalom. K. J. Legyőzik az időjárás szeszélyességét, rónává változtatják a sivatagot Mór 520.000 holdon létesítettek erdőültetvényeket a Szovjetunióban Rekordszámúk a Szovjetun ó mezőgezdasáoából
