Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-06-04 / 12. szám
öntudatos kis — és közéfrföldüiűvéisél&nek & párt tagjelőltjévé való felvételéről oly&n községekben, ahol mostanáig nincs még pártszervezet Ez az elégtelenség annál komolyabb, mért Szlovákiában még mindig 216 Olyan község van, ahol a pártnak nincsen helyi szervezete. Ne kergessük a kis- és közép?»arasz4eka4 a kulák^k ölébe Részletesen foglalkozott a főtitkári jelentés a mezőgazdasági problémákkal. Beszámolójának ebben a résizében ezeket mondotta: A Csehszlovák Kommunista Párt ÍX. kongresszusa feladatul tűzte ki a kis — és középpa. r&sztság megnyerését, az Egysége« Földműves Szövetkezet alapítására és építésére, a mezei munkák közös elvégzésére, a falusi kapitalista elemek korlátozására és elnyömé-sára. A OsKF IX. kongresszus® feladatául jelölte ki, a munkás osztály és a kis — és középpamsatság szövetségének megszilárdítását. A CisKP IX. kongreszszusa a mezőgazdasági termelésben a haladó módszerek alkalmazásának nagy jelentőségét is kiemelte, amint azt a szovjet mezőgazdaság, elméletéből és tapasztalatából ismerjük. Felmérhetetlen jelentősége van e nagy feladatok megvalósításában az agitáció« munkának. Ki kell használnunk aiz összes lehetőségeket és alkalmakat _ akár közgyűlésiről, akár a Nemzeti Fronttal való beszélgetésről, akár a JSSR tag vagy közgyűléseiről-akár az EFSz összejöveteléiről, a-kár a HNB nyilvános összejöveteledről stb. van szó —,hogy beszéljünk a földművesekkel, vitatkozzunk velük, meggyőzzük őket és megnyerjük a szocializmus űtjáxa. Agitációnk során nem szabad meghálálnunk a nehéz illetőleg kényes kérdésektől, állást hezebb feladat, mint az ipari szocialista féléjükéül rájuk adnunk. Éppen ezért oly annyira fontos, hogy aiz agitátorok, az oktatók a falusa szervezeteknél olyan emberek legyenek, akik .pedátikai szempontból fejlettek, felelősek, isismerik a falu problémáit. Gottwald és Slánsky elvtárak a CsKP februári ülésén felhívták a figyelemünket arra, hogy a falut a szoicíalizmuisnak megnyerni sokkal ne. hezebb feladat, mint az ipari szocialista felépítése. A falu osztály és szociális viszonyainak Bonyolultabb összetétele következtében minden olyan kísérlet, mellyel a Párt vezető szerepe nek elismerését parancsolgatással, diktálással vagy adminisztratív utón való megoldással akar. Juk elérni, egyet jelent szocializmus építésének megkárosításával, a Párt iránti bizalom meg. gyöngitésével azt jelenti, hogy a kis és középföldműveseket a falusi gazdagok ölébe kegetjük VáSjdoak mintaszerű sri» vetkezett tagokká a párttagok BflSfovansky: S;o!gáli^al( »éidsu! a nagytétényi EFSz-iagob, akik bejelentétíák, bogy június 15-ig kíJolgoziáit az aratási és cséoíési munkák közös térvéi, melybe bekapcsolják a faíu egész lakosságál Milyen módon lehet elérni, hogy a kis- és középföldműveseknek ezen százezres tömegei, amelyekben két lélek lakik: egyik a dolgozó ember a másik a magántulajdon híve, egy vonalban haladjanak a szocializmus építésének vonalán, azon az úton mely átmenetet jelent a föld megművelésének magasabb szövetkezeti formához Milyen módon érhető el, hogy ezek az ingadozó tömegek önként alávessék magukat a Párt vezető szerepének ég annak vezetése alatt építsék a falu úi életét? Ezt csakis a szemléltető meggyőzés módszerével, az állandó, a mindennapi felvilágosító, munka módszerével lehet elérni. Ezért hárul akkora felelősség a Párt alapszerveire, ezért jut oly nagy faladat a falvak komunistáinak. A KSS helyi szervezeteinek faluhelyen támogatniok kell az EFSz-ek építésének és megszilárdításának munkáját, foglalkoznak kell az EFSz-ek kérdéseivel. a mezőgazdasági munkák közös elvégzésének megszervezésében hajtóerőként kell közreműködniök. A helyi szervezetnek gondoskodni kell arról, hogy elsősorban a Párt t gjai lépjenek be az EFSz-be, abban tevékenyen dolgozzanak, hogv mintaszerű szövetkezeti t?.' 'kká váljanak s így a többieknek például szolgáljanak megnyerjék a kis- és közénosraszt.okat az EFSz gondolatának. Az SzKP helyi szervezeteinek gondoskodnak kell arról is. hogy az EFSz-ek tevékenységüket fő feladataiknak szenteljék: a földek közös megművelésének és pedig lehetőség szerint a falu egészét átfogó arányokban. Slánsky elvtárs a Csehszlovákiai Kommunista Párt legutolsó központi bizottsági ülésén hangsúlyozta, hogy a járási bizottságoknak gondoskodniok kf Ú a mintaszerű Egységes Földm. Szövetkezetekről, amelyeknek világítótoronyul kell szolgálniok a földműveseknek a szocializmushoz vivő úton. Éppen az lyen földműves szövetkezetek példáin kell a földműveseknek meggyőződniük a szövetkezeti gazdálkodás túlsúlyáról és előnyeiről, arról, hogv a föld közös megművelése révén jobban lehet, a gépeket kihasználni, magasabb hozamot elérni, egyszó’ al többet, iobbat és olcsóbban lehet termelni. A lehető legnagyobb mértékben kell népszerűsíteni a mintaszövetkezetek példáit, meg kell szervezni a tapasztalati cserét a földművesek, a szövetkezeti tagok között. valamint a minta EFSz-nek meglátogatását. Falusi szervezeteinknek konkrét esetek alapján kell leleplezniük a falusi gazdagpk kártevő tevékenységét, hgy ezeket elszigetelhessük a kis- és középföldmüvesekttől. Góttwald elvtárs rendkívül kiemelte az állami gépállomások feladatát, alkalmazottaikat a föli közös megművelésének, a mezőgazdasági termelés új formáinak apostolaik'-' t jelölte meg. És velük együtt a falu szocialista átépítésének jelentős 'maszai az állami birtokok. Ezeknek eredményeikkel, mintaszerű gazdálkodásukkal, iskolául kell szolgálniok kis- és középparasztjaink részére, a haladó termelési módszerek tekintetében és ezzel egyidejűleg kis- és középparasztjainknak szemléltetően kell bebizonyítaniok a szocialista nagytermelés előnyei* a mezőgazdaságban. Ezzel kapcsolatban méltatni kell az állami birtokok példás munkájának hetét, valamint az állami gépállomások politikai munkásságának hetét, amelyeket a IX. kongresszus tiszteletére rendeztek. E hetek nemcsak, hogy a termelési feladatok teljesítése tekintetében eredményezték az aktivitás fokozódását, hanem bőséges okulást és gazdag tapasztalatot nyújtottak s ezzel segítséget adtak a kis- és középföldmüveseink részére. A Szlovákiai Kommunista Párt IX. kongresszus alkalmából vállalt kötelezettségek akciójával kapcsolatosan és a tavaszi munkálatok lefolyásával kapcsolatosan Basfovánsky főtitkár beszámolójának további részében rámutatott egyes komoly szervezeti fogyatékosságokra, amelyek a falusi munkánkban mutatkoztak. A kötelezettségek akciója, a tavaszi munkák kampánya, jó vizsgaként szolgál arra vonatkozólag, vaj ion falusi szervezeteink, járási és kerületi bizottságaink politikai és szervezeti szempontból fejlettek-e. Pártunk e próba során egészben véve helytállt. Ugyanakkor azonban ez a próbatétel világosan feltárta falusi munkánk minden gyönge oontiát. A legkomolyabb szervezési hiány az instruktázs. Ez vonatkoozik a kerületi instruktorokra, de főként a KSS járási bizottság instruktorkarára, amelyek nem érték el a megkövetelt színvonalat és gyakorta elmulasztják kötelezettségeiket. így például az SzKP zólyomi járási bizottságának instruktorai a legutóbbi időkig nem mutattak készséget, hogy a falvakat vasárnap és ünnepnapokon látogassák. További hiba, hogy a járási instruktorok munkásságuk során túlnyomó részt elkerülik a Párt helyiszervezetét, nem vitatják meg. nem hozzák tisztába a kérdéseket és az kciókat először, magában a pártszervezetben, hanem csak az EFSz vezetőihez fordulnak. Másik komoly fogyatékosság az oktatás és a tavaszi munkafolyamat ellenőrzésének elégtelen koordinációja az utasítások keresztezték egymást és egyes EFSz-eknél az oktatók valósággal egymás kezébe adták a kilincset, míg más EFSz-eknél egyáltalán nem mutatkoztak. Éppen ezért örömmel fogadjuk, hogy a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöksége Góttwald elvtárs ösztönzésére az EFSzek oktatásának kérdésével, valamint a falusi szervezetek kérdésével foglalkozik és a felmerült kérdést megoldja A közelebbi hetek során úi próbatétel előtt fogunk állni, az aratási munkák előtt. Erre a próbára jól fel kell készülnünk, felhasználva a szerzett *apasztalatokat. El kell érnünk, hogy necsak az aratási munkák maguk legyenek szervezetten és közösen megvalósítva, hanem, hogy egyszersmind a munkákkal kapcsoljuk egvbe az őszi közös vetési munkálatok előkészítését, a föld közös megművelését sokkalta nagyobb mértékben, mint eddig volt. Pártszervezeteinknek és azok bizottságainak meg kell érteniük, hogy nem olyan akcióról van szó, amely mint minden más .,egy a sok közül“, hanem, hogv a közösen megszervezett -ratási munkák, a közös őszi vetési munkák foganatosítása mai helyzetben földműves politikánk azon része, amelynek helyes megoldása lehetővé teszi számunkra, hogv a falu szocialista átépítésének egész szakaszán előre haladhassunk. Kerületi, járási és falusi szervezeteinknek ezekkel a kérdésekkel részletesen kell foglalkozniok, szervezetileg és politikailag jól előkészíteniük, helyesen biztosítaniok mirK az aratási, mind az őszi munkákat. Például szolgáljanak a nagycétényi EFSz tagjai, akik Siroky elvtárshoz írott 1 welükben t.öbek között bejelentették, hogy június 13-ig az aratási és cséplési munkálatok közös tervét kidolgozzák, továbbá kidolgozzák az őszi vetés közös tervét, amelybe bekapcsol! ák a falu agész lakosságát, hogv — mint írják, — hozzájárjanak hazánk szocialista építéséhez és a tartós béke biztosításához az egész világon. * V Ufra Sirokyt választatták meg Szlovákiai Üominsaisiisia Pár4 elnökévé Négy napon át tartott a kongresszus. Mi ennek a négy napi munkának csak egy kisebbik részével ismertettük meg a fentiekben olvasóinkat, szem előtt tartva elsősorban azokat a problémákat, melyek a legközelebbről érintik a földműves társadalmunkat. A négy napos kongresszusnak volt még több olyan része, amcl’re igyekszünk még felhívni olvasóink figyelmét. A fent ismertetett beszámolók azonban így is kerek '„épet adnak az Egyeséges Földműves Szövetkezetek eddig végzett munkáidról, a dolgozó kis- és középparasztságunkra váró feladatokról és kijelölik azt az? utat, melyen parasztságunknak haladnia kell, hogy megvalósítsuk hazánkban a dolgozók boldogságát, megelégedettségét, felemelkedését jelentő szocializmust. Beszámolónk végén megemlékezünk még arról, hegy a kongresszus negyedik napján megválasztották 9 Szlovákiai Kommunis.ta Párt ú] Központi Bizottságát. A Központi Bizottságnak 59 rendes és 18 póttagja van az Ellenőrző Bizottság pedig nyolctagú. A kongresszus befejezése után összeült az újonnan megválasztott Központi Bizott. ság, amely megválasztotta az elnökséget ebben az összetételben: Viliam Siroky, Stefan BaSfovansky, Július burii földművelésügyi miniszter, Koloman Moíko köz. ponti szervezeti titkár. Karol B a e i I e k a Megbízottak Testületének elnöke, Feró Z u pka munkaügyi megbízott és a Szakszervezeti Tanács elnöke, dr. Július Bránik, a Szlovákiai Tervhivatal elnöke, dr, Ján PÚM, pénzügyi megbízott, Marek Culenj a JSSR elnöke, dr. Michal Falfan, földművelésügyi megbízott, Cudovit Ben ad a képviselő, Ernest Sjkora iskolaügyi megbízott, dr. Stefan Rais igazságügyi miniszter. A párt elnökéül újra Viliam Sírok# minisztereinökhelyettest és külügyminisztert, főtitkárul pedig ismét Stefan Baifovanskyt választották meg óriási lelkesedéssé!, A IX, kongresszus a szeretet és a hála hangján küldte forró lángoló üdvözletét Csehszlovákia nemzetei legjobb barátjának, az egész világ dolgozói nagy vezérének és tanítójának Sztálinnak és a gyermeki odaadás, szeretet és őszinte hála kifejezését Gott, wald köztársasági elnöknek, a Csehszlovák Kommunista Párt elnökének. A IX, kongresiszus az Internacionáié eiéneklésével ért véget. EGY FALUSI ISKOLA Furszji község Belaja Cerkov ukrán város, ka közelében fekszik. A község közepén kis domb, tetején fiatal fákkal körülvett két iskolaépület. A furszi iskolának messzi vidéken híre van Amikor Franko Sztepánovics Seremet igaz. gáté az iskola élére került, kezdettől fogva minden igyekezetével azon fáradozott, hogy az iskola minden tevékenységében közelálljón a faluhoz, egybeforrjon vele, hogy a fa. lut szolgálja és annak életéből tevékenyen kivegye a részét Az iskolaépületek mellett ezelőtt csupán néhány vadkörtefa állt. Apró gyümölcsük annyira kemény és fanyar volt, hogy soha senkinek nem jutott eszébe leszedni. Az iskolát most 2.7 hektár kiterjedésű kert veszi körül. Ezen a kis birtokon 7000 gyümölcs- és díszfát,cserjét és bokrot ültettek el a faiskolát nem számítva. Mindenütt kis táblák jelzik hogy melyik fának vagy növénynek ki a gondozója. Hogy kerültek ezek a fiatal fák és bokrok az iskola kertjébe? Különbözőképpen A gyermekek magvakat hoztak, a kolhóztagok fiatal facsemetéket és dugványokat ajándékoztak áaját földjükről Egyik városi látogató szőlővesszőket hozott Sok facsemetét és bokrot hoztak az erdészetből és a magne mesftő állomásról Nehéz volna itt felsorolni, mi minden van az iskola gazdaságában, Almafák, körtefák, cseresznye, és meggyfák szilvafák. Négyféle diófa Kajszinbarack. é9 epeifák. Bérkényé-, málna-, ribizke- és egresbokrok. Szőlő, ecetfék, topolyafák és geszten/efák Megjött a tavasz Elérkezett a vetés, a mezei munkák ideje az iskola gazdaságában. Felmerült a kérdés: hogyan lehet összhangba hozni a tanítást ezekkel a munkálatokkal? Hogyan osszák be az időt úgy, hogy a munka, melyet e gyermekek a gazdaságban végeznek, ne menjen az otthoni tanulás rováséra? A furszi iskola kitünően oldot. ta meg ezt a kérdést, Minden tanító úgy igyekszik előadni a tanagyagot, hogy a gyermekek jól megértsék, s hogy odahaza minél kevesebb időt kelljen fordítaniuk a házifeladatok elvégzésére. A gyermekek szeretik az iskola kertgazdaságét, szívesen dolgoznak benne bármikor így például az elmúlt évben az iskolák azt a feladatot kapták, hozzanak a faiskola szé mára egyéves nővén/hajtásokat Egyetlen nap leforgása alatt 12 000 dugványt hoztak a gyermekek Szárazság idején, ha szüksé ges, ezer vödör vizet, sőt többet is horda nak az iskolások a vélemények és facseme ték öntözéséhez A furszi iskola gazdasága valóságos labo ratórium. A gyermekek itt már elsőosztélyor koruktól kezdve tanulmányozzák a növények életét, termesztését — Tanítványaim az egész nyarat velem töltik — mondja Mokrina Mihajlovna Trurtanitónő. Az iskola kertjében lazítják a talajt gyomlálják a talajt, gyomlálnak a kolhoz gyümölcsösében, hernyózzák az almafá. kát, a szántóföldeken gyönyörködve fig/élik a kalászosok növekedését. Az erdőben megismerkednek a fákkal, az állattenyésztő gazdaságban megtanulják, hogyan kell bán ni a tehenekkel, juhokkal sertésekkel Ily. módon igyekszem kiszélesíteni 0 gyermekek látókörét és hozzászoktatni őket a műnkéhoz; Az iskola gazdaságéban az alsóbb osztályok növendékeinek kötelezettségei a következők: a másodosztályotok uborkát és burgonyát termesztenek, A burgonyaültetést egész gumókkal, félgumókkal és csirakiülteté'ssel végzik, A harmadosztályosok képosz !át és paradicsomot termesztenek. A negye dikesek málna-, ribizke- és egresbokroka ültetnek egyben pedig a cukorrépaültet 'ényt is gondozzák A gazdaság az ötödik és hatodik osztály anulói számára akik már növénytant *anul •sk valóságos laboratórium Ezek a gyere 'ek gyakorlatban ismerik meg a micsurin udományt Tavasztól őszig bőven akad munka számukra. A vetőmag előkészítése egyszerű és fész ’■••es ültetés, talajösszetétel vegetatív n© vényszaporítás, szemzés ojtás — meganny1 olyan munka amit más iskolákban csak e tankönyvekből ismernek, a furszi iskolások azonban a gyakorlatban ismerkednek meg vele Ezidén kilenctized hektárnyi területen kísérleti kertet létesített az iskola, ahol azokat a növényfajtákat fogják megfigyelni, amelyeke! a község kolhozéban termesztenek (tavaszi búza, cukorrépa, köles, stb) A tanulóknak saját tapasztalatukból kell majd megtanulniok, mit jelent a füves vetésforgó, s hogyan lehet magas terméseredménveket elérni. Szép munkát végeznek a méhészek is Télen szorgalmasan tanulmányozták kön' "bőt a méhek életét, a méhészet tudnivaló1 tavasszal előkészítették a helyet ahová * ’®lelés után a kaptárokat kihelyezték Víz erezető árkokat ástak és minden szükséges teendőt elvégeztek a méhészet körül leienieg felváltva tartanak szolgálatot a méhészetben Az ügyeletesek minden nap (®isgyzik az időjárésviszonyoka’ a reggeli, déli és esti hőmérsékletet, ügyelnek a mézlozam szempontjából fontos növények és 'ák éoséqére, megfigyelik a méhek rö-Olé•snek. irányát a raizást stb _ fgv sajátították el a furszi iskolásgyerme•ek qvakorlatilag a micsurini tanok alapel•eit A gazdaságban nem csak az iskolások dolgozgatnak. A tanítók kivétel nélkül részt, vesznek a munkában Ezáltal biztosítják az skolásgyermekek gyakorlati munkáiénak élandó ellenőrzéséi
