Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-06-04 / 12. szám

Ahonnan csak nehezen tudtunk megválni

Követésre méltó eredményeket mutat fel a 86 tagú alsószeli termeiőcsoport nagyüzemi gazdálkodójával

KÉPKIPOBT

Az ógyaliai Alfami Gépállomásról

Lapunk múlt heti számában beszámoltunk a galéntai járásban tett látogatásunk során Palócon szerzett tapasztalatainkról.

Amffccr újra utón voltunk, kísérőnk, Orel ifjúmunkás így konferálja be a következő EFSz.t: minta termelőcsoportot i\ézilnk most

meg.

Messze jutottunk Galántától,' amikor megérkezünk Alsó- és Felsőszelibe, Már egy évvel ezelőtt megalakult itt az Egységes Földművelő Szövetkezet. Száztíz tag vett részt az alapításban. Ma már közel 250 tagja van a szövetkezetnek. Ezek közül a tagok közül nyolcvanhatan kiváltak, hegy a legmagasabb termelési fokon végezzék munkájukat, míg a többiek egyelőre továbbra is az

I. fokú szövetkezeti formánál tartanak.

Áttelepítési Bizottság vette át, de segítségüket eddig még nem vették igénybe!

Ugyanitt említik meg előttünk azt is, hogy tett mát látogtaást a termelő csoportnál az OBUVA nemzeti vállalat, a VESNA azonban egyelőre csak Ígérte .., így beszélgetve újra ott vagyunk a közösen müveit földeken. A répát már egyelték,

Örömmel tapasztaljuk, hogy a munkát nem érte semmi csapás. Nincs sem fagykáruk, sem rovarkáruk. Boldogság nézni a cukorré. pa termést. Erre nem lehet azt mondani, hogy szép, mert ez a kifejezés kevés. Gyönyörű a cukorrépa termés! Amikor ezt a gondolatunkat hangosan is kimondjuk, megelégedett mosollyal köszönik meg az elismerést valamennyien, de talán leginkább Henzlicsek István oki mezőgazda, aki a kö zös/omunkálatok vezetője.

De ez a gyönyörű répatermés úgy látszik még szebb lesz. Mikor ott jártunk, láttuk a répaegyelő brigádok vidáman végzett munkáját Normapróba volt! Mindenkit izgatott, érdekelt a kérdés Nem is szabad hát Őket tovább zavarni, pedig de nehezen tudunk elválni az ilyen helyről Amikor távozóban vagyunk, nem tudunk visszafojtani egy kér

Az alsószeli EFSz gazdája

Amikor megérkezünk, először is a terrgplő csoport földjére vagyunk kiváncsiak, A volt uradalmi földön kívül a kis- és középparasztok 76 kát. hold földje tartozik a termelő csoport „birodalmához”. Az egy táblában éllő földön mintaszerű munka folyik és per. sze az eredmény sem marad el

— Húznak is már felénk a többi EFSz-tagok, mert maguk győződtek meg a sikerről és eredményekről — mondogatják nekünk a termelő csoport tagjai *

Majd az állatállományt megyünk megnézni. Az istállókban 45 tehén 51 üsző, 18 borjú, 25 igásökör és 6 ló ál! Van 8 bikájuk és 5 kanjuk is. Ott van azután a külön tyuk. farm. melyen 1500 Rodisland csirke szaladgál.

— Tervbe vettük még egy istálló felépítését a kanok részére továbbá a hizlalda felépítését 300 sertés és 20 anyadisznó száméta — mondják mellettünk.

— Más tervünk is vanl Akarunk egy modern tehénistállót, egy magtárt és egy műhellyel felszerelt raktárt is építeni — teszik hozzá mások.

Amikor újra a földekre terelődik a beszéd, megtudjuk, hogy az egész évre megtörtént már a szerződés a galéntai gépállomással. A gépállomással kapcsolatban azonban felfigyeltünk egy megjegyzésre

— Hiányoljuk, hogy nincs gőzekéjük Pe dig pótolhatatlan szükség lenne erre egy Ilyen kiterjedésű nagyüzemben, mely még hozzá sík területen is fekszik, mint a miénk

Hát lássuk csak, mennyi földön is folyik ez e nagyüzemi gazdálkodás Először is azt emelik ki, hogy 252 hektáron folytatnak közös munkát. Versenyben állnak a csécsénypatonyl EFSz-szel és az csak természetes, hogy ezt a versenyt meg is akarják nyerni, löt megtárcsázták, kitisztították, 30 hektáron műtrágyát szórtak el. Van a legelőn egy pásztorlakás és egy tehénkoriét sopával, ahol eső ellen védett helyen vannak az állatok.

Hogy állunk a védnökök terén? — ezt a kérdést sem hagyjuk ki Megtudjuk, hogy a védnökséget a bratislavai gázmüvek és a2

Az EFSz brigádja Alsó Szelin répát egyel

Aki a vizet hordja a répaegyelőknek

Van azután 267 hektár legelőjük. Ezt a lege dázt, amit az egyik dolgozó asszonynak te szünk fel:

— Minden különösebb felügyelet nélkül végzik itt a munkát?

Kicsit csodálkozik a feltett kérdésen. Fel egyenesedik, ránk néz, azután fennhangon mondja, úgy hogy a többiek is jól hallják:

— Mit kell itt ránk annyit felügyelni? Saját magunkat nem csaphatjuk be Mér pedig mi magunknak dolgozunk!

Amikor újra felülünk a kocsinkra, egy gazda elkisér bennünket és büszkék mutogatta út közben a mintás megmunkálás utáni nagy táblákat, a hullámzó a babot, a borsót és azután szinte önmagénak mondva tette hozzá:

— Elsőnek leszünk ám a versenyben!

(-Pé—)

A lévai járásban is elmozdultunk a holtpontról

Kellemes és kellemetlen tapasztalatok lévai látogatásunk során

A véres főtéren hatalmas obelisk áll a* 1945. évi szabadságharcok hőseinek emlékéte. Fefső részén sarló és kalapács babérkoszorúval övezve, alján fekete márványtábla, melynek betűi megörökítik a szabadságért harcolt hősök emlékét. A burzsoé nacionalizmus, mely annyira megrázta annakidején a lévai járást, kénytelen volt elvonulni, hogy az új szellem diadalmasan bevonuljon helyébe

Köaö« szlovák-magyar kultúrmunka

A szlovák kuitúregyietnek, a Maticának Léván nem volt helyisége, míg a magyat kuitúregyietnek, a Csemadoknak, rendelke. zett helyiségekkel. Május 18.ára a Csemadok gyűlést hívott össze és meghívta a gyűlésre a Msíicát is. A Matica központi képviselője megjelent e gyűlésen, melyen a Csemadok ünnepélyesen felajánlotta a Maticának működési helyül a saját helyiségeit és egyben kifejezte ama óhaját, hogy további működésük is együttes legyen, ne lépjen a nyilvá-HÁROM SZIVATTYÚ TÖRTÉNETE

nosság elé egyik sem a saját eddigi elnevezése alatt, hanem ezen új névvel: ,,Hazafias népművelés”, szlovákul ,,Vlastenecká osveta>,

A Matica központi kiküldöttje magyar nyelven megköszönte a Csemadoknak a baráti kéznyujtását és hangsúlyozta, hogy a szocializmust csakis osztályalapon lehet megvalósítani. K o h n elvtárs válaszolt a Csemadok részéről szlovák nyelven és kihangsúlyozta, hogy a közös munkát Siroky elvtárs útmutatása tette lehetővé, ö mondotta ki, hogy úgy az egyik oldal, mint a másik oldal csináljon rendet önönmagánál és akkor könnyen fog menni a közös utón való előrejutás. A rendcsinálás megtörtént mind a két oldalon s ezentúl már közösen csinálunk minden rendezést; a kultúrmun. kánk külső formája nemzeti, tartalma pedig szocialista lesz. Felhívunk minden vidéki szervezetet, hogy kövesse példánkat és kei. jünk egymással versenyre.

Az egész gyűlés lefolyása alatt a legmelegebb légkör alakult ki és azt végig a kölcsönös előzékenység jellemezte.

Magyar dalok a városi „rádióban"

hogy a hallottak alapján a szövetkzetok inkább csak papiron vannak meg, a valóságban már kevésbbé. Úgy hallottuk azonban, hogy a kiskoszmályi EFSz nemsokára eljut a

II. fokig, mert ott ténylegesen meg van rá a hajlandóság, a lévai, meg lóki EFSz-et pedig elérheti őszre a III. fokot, ha a jelenlegi terveket keresztül viszik.

A tények maguk tehát szomorúak. Tudjuk azonban, hogy a kritika és önktitika a javulás, a fejlődés alapja. Amikor ezekre került a sor, megtudtuk, hogy az ORD-nek egyáltalán nincsen pénze, kicsi és éppen ezért elégtelen a személyzete, a kis személyzet alig tudja elvégezni az irodai munkát, nem jut ideje a kiszállásokra. Az önkritika nem hallgatta el: sok a panasz az ORD-rel De azt sem hallgatták el, hegy az EFSz kiküldöttei nem végeznek kellő belső munkát! Az összkép tehát az volt, hogy bizony a lévai járásban megakadt a szövetkezeti mozgalom. Ennek vannak mélyebb okai is, mint arra Kalina képviselő is rámutatott. Sok helyen nincsenek tisztában még az EFSz-ek alkatával, nem ismerik eléggé a termelési formákat és ezek miatt sem tudnak a terme, lésben előrehaladni, noha a jószándék a legtöbb helyen nem hiányzik.

Felkérték munkatársunkat is, hogy mint az EFSz.ek lapjának szerkesztőjét, szóljon a tárgyhoz. A magunk részéről szükségesnek tartottunk rámutatni a Slánsky elvtárs által pontosan körülvonalazott termelési fokosa, tokra, a nagyüzemi gazdálkodás fontosságára és előnyeire. Kifejtettük, hogy amikor az Ipar mind nagyobb lépésekkel halad előre a termelésben, a mezőgazdasági termeié, sünk nem maradhat le ebben a versenyben, hegy az egész dolgozó társadalmunk életszínvonalának fokozott emelését biztosíthassuk, Kiemeltük, hogy éppen az EFSz.ek azok a szocialista szervek, amelyeken keresztül s falu életszínvonalát arra a fokra lehet majd emelni amely eltüntetheti a város és a falu közti különbséget.

Felszólalásunk után tovább folyt a termékeny vita, A közgyűlés végűi i* ezekkel az eredményekkel zárult: kicserélik az ORD el. nőkét, minden tag vállalta, hogy a saját EFSz-e költségére ellátogat egy szomszédos községbe és ott mindent el fog követni a falu dolgozóinak felvilágosítására és a nagy. üzemi gazdálkodás megnyerésére. Ehatározta a közgyűlés azt is, hogy a járás magyar, ajkú földművesei között további propagandát fejt ki lapunk terjesztésével kapcsolatban.

Azzal az érzéssel hagytuk el a közgyűlést, hegy a holtpontról sikerült ehnozdftanl a lévai járás földműveseinek komoly, nagy dgyót.

avagy:

hogyan segíti az ipari munkásság a mezőgazdaságot

Ügy mondták, hogy a bálvényi állami birtok csörgői pusztája még csak legelőnek sem jó. Tavaly tavasszal azután — Róni elv. társ javaslatára — megpróbálkoztak a rizsterméssel. Az addig nagyon is lebecsült csörgői pusztán azóta áll már a 20 hektár k'-. terjedésű rizstelep!

A rizstermést azonban idén váratlan fordulat veszélyeztette: az öreg vízszivattyúk

egymásután felmondták a szolgálatot. Róni elvtárs kétségbeesetten jelentette az állami birtok igazgatóságának, hogy szerezzen be minél gyorsabban három nagyobb teljesítményű szivattyút, mert komoly veszély fenyegeti az egész termést. Nosza, kiszállt nyomban a bizottság, melynek tagja volt a pumpagyár egyik mérnöke is. Megállapították a kétségtelen tényt: az öreg szivattyúk már nem megfelelőek, de azok kicserélését a gyár már csak a jövő évre tudja vállalni.

Valamint tenni kellett! Az állami birtok Igazgatója magával vitte az egyik szivattyút és beállított vele a komáromi Kerületi Műhelybe és megérdeklődíe, hogy tudnának-e ott gyorsan a minta szerint elkészíteni három szivattyút Rybal üzemvezető és Kinczer István, az üzem egyik legöregebb tagja megértették az állami birtok szorult helyze tét és csak annyit kérdeztek: mikorra keile npik a szivattyúk? Vállalták a murvkát, ami! KWrzer irányítására bíztak, öten fogtak munkához és hat nappal a kitűzött időpont előtt készek voltak a szivattyúk. A terv tejesítésén kívül volt itt még valami. De ezt hadd mondja el Kinczer elvtársunk:

— Már az első látásra megállapítottam, hogy a hozzánk behozott-szivattyú nem lehet tökéletes, mivel a függőleges tengelyének nem volt homlokalétámasztása. Ez a gyakorlatban azt eredményezte, hogy a víz emelésénél a tengely lecsúszik, a súrlódás fokozódik, a fordulatszám ezzel csökk-n és így a víz emelése kisebb. Beszéltem az egyik intézővel is, aki megerősítette ezt a véleményemet és közölte, hogy bizony a szivattyúk elég kevés vizet szívnak. Golyós homlokcsapágy behelyezésével biztosítottuk a tengely könnyű forgását és kiküszöböltük a tengely lecsúszásét Ez a története annak, hogyan kapott egy évi várakozás helyett gyorsan, sőt a remél! időnél is hamarább új szivattyúkat Csörgő puszta, ahol május 23-án mér az új szivattyúk látták el friss vízzel a rizsföldeket, A szivattyúk átadásánál jelen volt az egész puszta. Czigler elvtárs, az állami birtok igazgatója köszönetét fejezte ki az ipari munkások leleményes és gyors segítségéért, rámutatva arra, hogy csakis az ipari munkásság és a dolgozó parasztság közös összefogása viheti sikerre ötéves tervünket és a szocisliz muenak a megválóéitásat.

Van a lévaiknak vagy 50—60 kiváló magyar énekesük. Valamennyien üzemi munkások és munkásnők. Az énekkar mér többször látogatott el a közeli városokba és falvakba. Léva szereti az énekeseit és szívesen hall. gatja őket az utcai hangszórókon át is. A legjobb énekesek többszőr Is sorra kerülnek és ha hangjuk felcseng az utcai hangszórókban, valósággal percekre megáll az utca forgalma.

Még egy Igen örömteljes megfigyelésre tettünk szert, lapunknak nagy olvasótábora van a városban és a környékén. Ügy hallottuk, hogy minden héten szinte az utolsó példányig elfogy a „Szakad Földműves”.

A lévai ORD közgyűlésén

Amikor felkerestük a magyar földművelés, ügyi titkárt, ahelyett, hogy ő beszélt volna, karon fogott bennünket és elvitt az ORD közgyűlésére. Eredetileg az volt a tervünk, hogy egyik.másik Léva környéki EFSz-t látogatjuk meg, elsősorban Kis Kért, mint a járás legreménykellőbb szövetkezetét, de úgy véltük magunk Is, hogy a legtöbb bennünket érdeklő kérdésre a közgyűlésen kapunk majd feleletei.

Novotny elnök nyitotta meg a közgyűlést, majd Ondruiéík titkár ismertette a JRD-k jeleniegi helyzetét, A titkári jelentés szerint a járásban $5 EFSz van, de nehéz lenne ezeket e szövetkezeteket osztályozni, Ha őszinték akenmk lenni, akkor azt kell megírnunk,