Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-05-28 / 11. szám
fiz atomerő az emberiség jólétének szolgálatában Mi is tulajdonképpen az atomerő? — Mi az atombomba és az atommáglya lényege? Sivatagokat tesznek ön özhetővé, ötezer kilométeres folyamokat térítenek el eredeti útjuktól a szovjet emberek Peking Kora» nv.uuu huiu löSdet osztották szét A tavaszi munkák kezdetére a kínai főváros, Peking körüli 260 falusi körzetben is a szegényparasztság kezébe került a föld. Itt mintegy 110 ezer hold földet osztottak szét a földigénylők között. Ezenkívül a szegényparasztok tulajdonába került még 20 ezer ház. A kínai dolgozó parasztság nagy lelkesedéssel fogadta a földreformot Az egyes községek parasztsága most közös gyűléseken egymásután vállalja, hogy az eddigi legnagyobb terméseredményeknél 10 százalékkal nagyobb termést érnek el, A Szin-hua kínai hírüg,nökség legutóbbi jelentése beszámolt arról, hogy egész Kínában sikeresen haladnak előre a mezőgazdasági munkálatok A legnagyobb rizstermelő tartományok egyikében, Szicsuanban teljesen befezték a rizs vetését. Az északkeleti tartományokban az idén kétszer annyi gyapotot ültettek, mint a múlt évben Az atomerő felszabadítása világtörténelmi jelentőségű felfedezés. Nagy jelentősége nem abban rejlik, hogy atomerővel tömegpusztító bombákat lehet készíteni, hanem abban, hogy — amint Sztálin generalisszimusz mondotta; ,*Az atomerő békés célokra váló felhasználása fordulatot fog okozni a termelési folyamatban" Kétségtelen, hogy az atombomba aljas tömeggyilkos fegyver, de több angol és amerikai tudós is megállapította már, hogy nem jelent döntő fordulatot a hadviselés történetében. Az atombomba önmagában nem képes háborúk sorsát eldönteni. Az amerikai háborús gyújtogatok még egy esztendővel ezelőtt nagy hangon hirdették, hogy csak nekik van atombombájuk és zsaroló, fenyegetőző politikával a világuralom megszerzésére akarták felhasználni az atombombát. Az elmúlt év őszén azonban Truman is kénytelen volt elismerni, hogy a Szovjetuniónak is van atombombája. AZ ATOMTITOK — NEM TITOK A világ tudósai már esztendők óta ismerik az atomerő felszabadításának módját. Mi is tulajdonképpen az atomerő? A világ mindenségében található anyagok elemekből állnak. Ilyen elem például a vas az arany, a tiszta szén. A levegő két elemből: oxigénből és nitrogénből áll. A víz ugyancsak két elemből: oxigénből és hidrogénből tevődik össze. Az elemek kis, szemmel nem látható részecskéi: az atomok. Minden atom az atommagból és a körülötte keringő elektronokból áll, olyasformán, mint a naprendszer: középen van a nap és kö rülötte forognak a bolygók. Az atomokat — és különösen az atommagot — óriási erő fogja össze. Ez az erő: az atomerő. Ha el tudjuk érni, hogy ezt felszabadítsuk, óriási erőforrást nyerünk, HOGYAN SZABADÍTJUK FEL AZ ATOMEROT? Minden atom magja két részből áll:: az úgynevezett „proton’’-ból és a „neutron"-ból. Van olyan elem, amelyiknek az atommagja szabad neutronok hatására kettéhasad. Ez az elem az urán. Haladás közben óriási erő szabadul fel. Ugyanakkor új neutronok is keletkeznek, amelyek további atommagokat hasítanak szét. így tehát folyamatos atomhasítást tudunk megvalósítani. Azonban az uránnak nem minden atomja hasad ilyen könnyen, csak egy bizonyos fajta: az úgynevezett „U 23 5”. Az uránnak ez a változata pedig a többi, egyelőre szét nem hasítható változatokkal keveredve fordul elő a természtben. — További feladat tehát az volt, hogy az urán 235-ös változatát különválaszák a többitől. Ennek a szétválasztásnak a módja is már 1939- től közismert. Az atorffcomba lényege tehát az, hogy kisebb tiszta „U 235”-ös urándarabokat külön-külön tartunk, Amikor ezeket egyesítik, akkor szempillantásnál rövidebb idő alatt megindul az atomhasadás, felszabadul az atomerő és bekövetkezik a robbanás. AZ ATOMMÁGLYA Az atomerő felszabadításán alapul az atommáglya is. Ennek a lényege a következő: Olyan uránnelembe. amelyben nemcsak „U 23 s'-ös, hanem másfajta változatok is vannak, lassú neutronokat bocsájtanak. Ezek 3 lassú neutronok az „U 23 5’’-ös atomokat széthasítják. Ez a folyamat nem robbanásszerűen, hanem lassan megy végbe. Az atommáglyában a felszabaduló atomerő —o— ötszörösére emelik a magyar méhállományt A tavasz elején megrendezett budapesti Mezőgazdasági Kiállffág egyik legérdekesebb része a Mézforgalmi Nemzeti Vállalat pavillonja volt. Itt a ,,lakásukon” látogathatták meg a kiállítás nézői a méheket és tanúi lehettek életüknek és munkájuknak Ugyanis egy méhcsaládot nagyon ötletesen üvegfalú kaptárban helyeztek el és nagyszerűen meg lehetett figyelni nemcsak azt, ahogyan a méhek sűrű rajokban röpködnek a kaptár körül, de az üvegfal mögötti mozgalmas éle. tét is A méhészkedés ma már a mezőgazdaság fontos termelési ága. A méhviasz az Ipar egyik fontos nyersanyaga, gyertyát, kenőcsőket, piperecikkeket, cipőpasztát készíte nek belőle, de nélkülözhetetlen anyag tele fon- és rádió alkatrészek, kábelek gyártásé nál is. A magyar ötéves terv során ötszörö. sére emelik majd a méhállományt. Magyarországon nemcsak vidéken, hanem a főváros külső kerületeiben is megkezdő dött a méhészkedés A méhtenyésztés fokozásával és a kérdés tudományos vizsgálaté val a gödöllői méhbiológiai állomás fogla1 kozik, a nagyterű, tudomáynos alapokon nyugvó szovjet tapasztalatok eredmények felhasználásával. óriási hőséget fejleszt, melyet erőműtelepek hajtására lehet felhasználni. Az egyszer működésbe hozott atommáglya minden emberi beavatkozás nélkül rendkívül hoszszú ideig szolgáltat hőt. Ennek a felfedezésnek korszakalkotó jelentősége van, mert az atommáglya használátával gyakorlatilag megszűnik az üzemanyag kérdése. A Szovjetunió tudománya az atomerőt az emberiség békéjének és jólétének szolgálatába állította. A Davidov-terv erővel ötezer kilométeres folyamokat térítenek el eredeti útjuktól és olyan sivatagi területet tesznek öntözhetővé a szovjet emberek, amely 200 millió ember számára tud elegendő élelmiszert biztosítani. A Szovjetunióban a Davidov-terv csak első lépes az atomerő békés célokra való felhasználása terén. Hatalmas eredményeket érnek el ennek az új erőnek segítségével a termelési folyamatok tökéletesítésében, sót még az orvostudományban is. Az amerikai imperialisták csak tömeggyiikos fegyverek készítésére akarják felhasználni az atomerőt. A békés felhasználásra nem gondolnak, hiszen az veszélyeztetné a milliómosok jövedelmét. Egyszerre elavulttá tenne egész gyárakat, üzemeket. A milliomos amerikai gyárosok ijedten tiltakoznak az atomerő békés felhasználása ellen. A szovjet nép kezében az atomerő éles, hatásos fegyver a kommunizmus, építésében éppen úgy, mint a béke és a haladás védelmében! Nyomorog a jugoszláv dolgozó parasztság Külön rendelet védi a kulákok érdebeít —'Egyre nő a dolgozók elégedetlensége — Ktéségteten, hogy a parasztok között bizonyos elégedetlenség mutatkozik — mondotta Tito egyik legutóbbi beszédében. Könnyen elképzelhetjük, hogy milyen állapo. tok uralkodhatnak ma a jugoszláv falvakban ha még Tito, a közismert hazudozó is kény télén ilyen bejelentést tenni, A jugoszláv kis. és középparasztok szinte eivise'hetetlen nyomorban élnek. A múlt év őszén az aratás és betakarítás után a ,be. szolgáltatási megbízottak” a szó szoros értelmében kifosztották a dolgozó parasztokat. Erőszakkal elvették e gabonakészleteket, elhajtották az udvarokról az utolsó háziáüato. kát is Némelyik falu a „beszolgáltatás! különítmény” távozása után olyan volt. mint egy valóságos csatatér, A házakban, az udvarok, ban mindent felforgattak Tito emberei. Jellemző, hegy a Tito-féle kormány külön rendeletben intézkedett arról, hogy a kuláktól ne vegyenek el túlságosan sok gabonát és állatot, mert ez — ahogy a rendelet mondja — „erkölcsileg lefegyverzi” a helyi hatalmat. A nagy őszi rablások után jugoszláv parasztcsaládok ezrei éhezve és fagyoskodva teleltek ki. A nyomorúságot még csak nő. velte az, hogy a kulákok minden eszközt felhasználtak a dolgozó parasztok kizsaroló sára. Vretocsernac faluban a helyi bizottság ba beültetett kulákok különféle jogcímeken már eddig 52 szegény, és középparaszttól „kobozták el” minden földjét. Egy másik szerb községben, Raicában 58 dolgozó parasztcsaládot Űztek el földjéről. Egyre na. gyobö méreteket ölt Tito Jugoszláviájában ez a jelenség, hogy a kulákok kiforgatják földjeikből a kis. és középparasztokat. Jugoszlávia élelmiszereit és nyersanyagait potom áron külföldi gazdáinak: az imperialistáknak szállítja, A munkások a városukban rendszeresen éheznek. A jegyekre már régesrégen nem lehet se húst. se zsírt, se euk. rőt kapni. A kulákok és üzérek feketéznek, de a feketepiaci árakat csak a titóista rendszer gazdagjai és pribékjei tudják megfizetni. A boltokból már hosszú hónapok óta eltűnt egész sor fontos i.ű'-szükségleti cikk. Szinte lehetetlen szövetet, lábbelit vásárol, ni. De nincs a faluban petróleum, tö, cérna, vasáru sem. Titóék nyomorpolitikája következtében egyre nő a jugoszláv dolgozók elégedetlensége, Hiába épített új és új börtönöket a belgrádi hóhér, hiába gyilkoltatja meg a ju. goszláv nép legjobb fiait, az árulóknak és gyilkosoknak kijáró büntetést végül is nem fogja elkerülni. Tiz év alatt 6500 litván kolhoz alakult A faekét, kaszát és a régi elavult munkaeszközöket hatalmas és korszerű gazdasági gépek váltották fel A BOLGÁR MEZOGAZDASAG PROBLÉMAI 4 parasztság maga oldja meg a föld államosNásái A bolgár ipar képes a mezőgazdaságot gépekkel és traktorokkal ellátni lapunk múlt heti számában a „Tartós békéért, népi demokráciáért!” c. lap cikke nyomán megkezdtük Cservenkov, a bolgár Kommunista Párt központi vezetősége titkárának a bolgár Dolgozók Földművesszövetkezeti Gazdasági országos konferenciáján mondott beszámolójának ismertetését, E beszámolóból hű képet kapunk az elsősorban mezőgaz. dasági országként ismert Bulgária mezőgaz-dasági helyzetéről és problémairól. Cservenkov beszámolójának első részében a bojgár mezőgazdaság szocialista átalakulásának feltételeiről beszélt, majd feltette a kérdést: mely feltételek vannak meg Bulgáriában a Sztálin szerinti szocialista átalakulás feltételei közül? A feltett kérdésre Cservenkov ezekben adta meg a feleletet: Háromszáz gépállomása van már Magyarországnak mezőgazdasági gépek váltották fei. Megjelentek a kolhozmezőkön a traktorok, vetőgépek, kombájnok, lenaratók, burgonyaszedők stb Litvánia mezőgazdaságának gépesítésére jellemző, hogy egyedül 1949-ben több mint nyolcezer nagy mezőgazdaság! gépet kapott, a traktorokat nem Is számítva, A litván kolhozparasztok munkája hamar meghozta első gyümölcseit. 1949-ben, mikor a kolhozok alakítása hatalmas méreteket öltött és a parasztság döntő többségre választotta a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját, a legtöbb megyében 15—17 mázsát, két megyében pedig 19 mázsát arattak hektáronként, vagyis pontosan kétszeresét annak, mint amennyit az egyéni gazdák be tudtak gyűjteni. Az idén tavasszal a mezőkön dolgozó litván parasztok túlnyomó többsége már kólhoztag. Testvéri barátságban végzi a nö. vényépolási munkálatokat. vesszövetkezeti Gazdaságai (DFSZG) hivatottak. A mi viszonyaink között a DFSZG-k hivatása hogy megkönnyítsék a kis- és középparaszti magángazdaságok áttérését a korszerű mezőgazdasági technikával fölszerelt nagyüzemi kollektív gazdaságokra, a szocializmusra. Hajthatatlanui folytatjuk a kulákság megfékezésének politikáját. Progresszív jövedel. mi adó és állami beszolgáltatás! rendszer segítségével erélyesen korlátozzuk a kuiákokat, gépeiket és traktoraikat igénybevettük és azok az állam kezében vannak. A gépeket és traktorokat a DFSZG-be tömörült parasztok használják. Nincs meg az a minimális iparunk, ameiylyel a Szovejtúnió rendelkezett, amikor el. kezdte faiun a szocialista építést. De mi a Szovjetunió és a népi demokratikus országok támogatáséval és saját iparunk fejlesztése révén képesek vagyunk arra, hogy egy. re nagyobb mértékben ellássuk a mezőgazdaságot gépekkel és traktorokkal. (gy hát mezőgazdaságunk * szocialista átalakításának megvannak nálunk az előfeltételei. Az úri világ idején Litvániában a földbirtokosok tartották kezükben a legjobb földeket, bőségben és jólétben éltek kastélyaikban és palotáikban, ugyanakkor a dolgozó parasztok százezrei szalmakunyhókban, apró parcellákon nyögtek és verejtékeztek. Nyomta őket az adó, villanynak csak a hírét haltották s kultúra helyett a babona világában éltek. A dolgozó parasztság jobb életről Irmodva már akkor is a szomszédos Szovjetunió felé tekintett. Bármit tett is az urak kormánya, nem tuda a nép eltitkolni a szocializmus országa új, derűs életének igazságát A litván parasztok titkos gyűléseiken mér ebben az időben arról álmodoztak, hogyan döntik meg a kizsákmányolok uralmát s hogyan teremtenek új életet litván földön. Az új élet teremtésének ideje a fölszabaduláskor, 1940-ben következett be. Megvalósult a régi álom, melyről a litván széntó-Rendel kezesünkre áll a népi demokratikus hatalom, a dolgozó parasztsággal szoros szövetségben álló munkásosztály hatalma, amely a Szovjetúnió támogatáséra és önzetlen segítségére támaszkodik. Rendelkezésünkre áll a Szovjetúnió szocialista építésének gazdag tapasztalata, — okulunk is belőle, híven követve a bolsevizmusnak, Leninnek és Sztálinnak mindent le győző forradalmi elméletét és gyakorlatát, A tőkéseket és nagybirtokosokat eltávolítottak országunk vezetésében való minden részvételtől. Gyáraikat és üzemeiket a nép ■ulajdonévá nyilvánítottuk, földjeiket pedig a szegényparasztok között osztottuk szét. A földei nem nyilvánítottuk állami tulaj donné. De a népi demokrácia viszonyai kö zött a föld magántulajdona (noha kétségte lenül olyan tényező, amely akadályozza hogy a parasztság szocialista gazdasági for. mákra térjen át) mégsem jelent elhárithatat lan akadályt az ilyen áttérés szempontjából Ez a körülmény csupán arra utal, hogy ez a? átmenet nálunk bonyolultabb folyamat lesz mint amilyen a Szovjetunióban volt és bízó nyos sajátos formában fog végbemenni " Parasztságunknak sajátos módon, sajátos formákban és más ütemben való áttérése p szövetkezeti, szocialista termelési módrr semmi esetre sem jelenti a tagadását an nak a Lenin és Sztálin által feltárt és mer vetők dala zengett. Az urak országát a mun késők és dolgozó parasztok állama váltotta fel Ennek következtében a litván parasztok élete az elmúlt tiz eszendő alatt, de különösen a háború utáni években felismerhetet lenül megváltozott. A földeken megjelentek az első traktorok s kezdték elfeledtetni a litván dolgozó parasztsággal, hogy mi is az a faeke és sarló. Egymásután alakultak a kolhozok, falu-falu után határozta el: „Egy. süljünk, dolgozzunk közös erővel” Azokban a házikókban, ahol évszázadók éta gyertya és mécses égett, fölcsillant a villany, A falusi kubokba beköszöntött az újság, könyv, a rádió. Iskola iskola után épült. Egyszóval: a litván parasztok szabadabban lélegeztek, végre embernek érezhették magukatl A felszabadulás óta eltelt tíz esztendő alatt Litvániában 6.500 kolhoz alakult. A faekét; a kaszát, a gereblyét, a régi elavult munkaeszközöket hatalmas, korszerű szovjet világított útnak, amelyen a szovjet parasztok haladtak a szocializmus felé, nem jelent semmiféle külön, bolgár utat a szocializmushoz. Azt jelenti csupán, hogy a marxizmus-leninizmus nagy tanítói által meghatározott átmeneti időszaknak a Szovjetunióban megvalósult általános törvényszerűsége nálunk bizonyos sajátosságokat vesz fel A mi sajátosságunk a falusi gazdaságok szocialista termelési formára történő áttérésénél abban áll majd, hogy a gyakorlatban maguk a parasztok oldják meg a föld államosítását, ami nélkül a szocialista termelési módot a falun véglegesen nem lehet meghonosítani. E feladat megoldására a Dolgozók Földmű-Az elmúlt napokban Lovasberényben felavatták Magyarország háromszézadík gépál lomását Az ünnepélyen Keresztes Mihály földművelésügyi államtitkár mondott ünnep beszédet Beszédében rámutatott, hogy c magyar kormány a földreform végrehajtási óta sokféle támogatást nyújtott a dolgozó parasztságnak, de a legdöntőbb az állam gépállomások hálózatának mind erőteljesebi: kiépítése volt. Csak az állandóan szaporodó és fejlődő gépállomások tették lehetővé hogy é.ről-évre növekvő mértékben műve' hették meg Magyarországon a földet és egyre kedvezőbb időben végezhették el e vetést és a betakarítást. Az állami gépállomások tették lehetővé, hogy a dolgozó magyar parasztság leghaladottabb része mind nagyobb mértékben léphetett rá az önkénességen alapuló szövetkezeti nagyüzemi ermelés szocialista útjára Arra az útra. amely egyedül alkalmas, hogy véglegesen felszámolja a magyar mezőgazdaság elmara. dottságát, biztosítsa a dolgozó magyar paasztság állandóan növekvő gazdasági és lturális jólétét.
