Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-05-28 / 11. szám

/Q S za had ^J-öldműves levelesládája IIIIIIIIIIIIIIIHIII!lllll!lll]|IIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIII!IIIMIIIIIIIIIIinilllllllll!IIIIIIIIIIHIIMHIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIllllllHUIIIIIIII!IUIIIIIIIimillllllllMIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIMMIII!llllll!l!lllllllllllllllllllllllllllll[lllllllllinMIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIMMIIIIIMIIIIIII!MIII!MM|l A modori tanfolyam hallgatóinak fogadalma A magyar járási instrukfurok részére ren­dezett meder! egy hónapos tanfolyam május 20-án, szombatén végétért, A tanfolyamnak 22 hallgatója volt, akiknek legtöbbje már eddig is működött, mini járási szövetkezeti ektató. A tanfolyam anyaga főleg az aratás, csáp. lés és az őszi vetés kollektivizálása volt. Külön súlyt helyezett a tanfolyami oktatás a parasztság felvilágosítására a közös mun. ka hasznosságáról és előnyeiről. Igen sok konkrét példa került felsorakoztatásra a gé. pekket végzett tavaszi munkálatok nagyszerű eredményeiről. Az előadók mind kitünően teljesítették felelősségteljes munkájukat, de különösen nagy felvilágositó és meggyőző hatást vál­tott ki Kugier, Horváth és Szúnyog elvtársak előadása, mert biztos utat mutattak az in­struktorok számára a közös gazdasági műn. kálatok elvégzése terén kifejtendő munká­jukban. Az előadások után a tanfolyamnak nem egy résztvevője nagy lelkesedéssel és boldogan jelentette ki: — Ezeket mi még mind nem tudtuk, de további munkánk során hasznosítani fogjuk és a sikerről meg vagyunk győződve. Lehe­tetlenné tesszük a kulákok további zsarno­­koskodását, mindenütt segítjük a kisparaszt gazdasági és kultúrális fejlődését és min­dent megteszünk a nép, a béke és a szocia. iizmus érdekében. A záróünnepség szombaton délután tolyt le, melynek során C a p á r i k elvtárs, a JS5R kiküldöttje, Kendek elvtárs, a modori po. litikai iskola igazgatója és Tóth eivtárs a tanfolyam vezetője mondottak záróbeszédet. Tóth elvárs kifejezte megelégedettségét a tanfolyam lefolyására vonatkozólag és an­nak a reményének adott kifejezést, hogy a legközelebbi tanfolyamon már jelentős sike. rekről számolhatnak be az EFSz járási in. struktorai. A hallgatók lelkes tapsa jelentet­te az erre vonatkozó Ígéretet, majd felhang­zott a záróünnepséget berekesztő Interna­­cionálé. Simon Béia Negyed év A mi járásunk azzal büszkélkedhe­­tik, hogy az Egységes Földműves Szö­vetkezetek száma nagyobb, mint a köz­ségeké. Kilenc falu van a mi járásunk­ban, de a megalakított szövetkezetek száma már tizenegy. A legtöbb EFSz ez év tavaszán alakult meg. A tavaszi föld­munkálatokat még csak helyenként le­hetett megszervezni közös alapon, de ezt fokozatosan kiépítjük. A szövetke­zetek azonban kisebb-nawobb terjedel­mű földjüket máris pontos munkával és önként vállalt brigád-teljesítmé­nyekkel művelték meg. Járásunkban legkésőbb a csallóköz­­aranyosi EFSz alakult meg. Február 12-én volt az alakuló ülés és azon tíz tag vett részt. Az első negyedévben el­végzett munkát lerobban az bizonyít­ja, hogy ma már 85 tagja van ennek a szövetkezetnek. A kis- és középparaszt­ság felismerte, hogy a szocializmust az ipari munkássággal való szoros összefo­gással lehet mielőbb megvalósítani. A szövetkezet tagjai közül eddig 31- en teljesítették a brigádmunkára vál­lalt kötelezettségüket, a többiek pedig a ta aszi kapálásoknál teljesítik ezt. A csallóközaranvosi szövetkezetnek 33 hektárnyi saját földje van, melyet rész­ben az állami gépállomás, részben pe­dig a nagyiéli állami gazdaság gépeinek és igavonó állatainak segítségével mun­kált meg Természetes, hogy a szövet­kezeti tagok közül azok, akik igavonó qjatt 75 új szövetkezeti tag állattal rendelkeztek, ugyancsak hozzá­járultak a tavaszi munkák mielőbbi be­fejezéséhez. A szövetkezet fölött a fent említett állami birtok vette át a védnök­séget és annak vezetője,- Nágel elvtárs, úgy szaktudásával, mint tanácsaival hozzájárul ahhoz, hogy a szövetkezet a lehető legrövidebb időn belül ép oly stabil legyen, mint amilyen ma már a nagyiéli állami birtok. A szövetkezet fejlődésére nagy ha­tással van a helybeli JSSR vezetőségé­nek és az egész helyi pártszervezetnek a támogatása. Azok a földművesek, akik még min­dig az ingadozás álláspontján vannak, bizonyára nem ismerték még fel azt a tényt, hogy évszázados elnyomatásuk okát abban kell keresniök, hogy nem találták meg helyüket a dolgozó mun­kásság oldalán és nem valósították meg a munkás-paraszt szövetséget. Ezeknek a földműveseknek választ fog adni az a 85 szövetkezeti tag, aki bebizonyítja, hogy a szövetkezeti földeken a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodással keve­sebb beruházás mellett magasabb ter­méshozamot biztosít már ebben az év­ben is. H o r v á t Péter, járási oktató. Az élmunkás öröme és ígérete Nagy örömet és megtisztelést jelent szá­momra, hogy jelen lehetek az élirmnkások konferenciáján, mint olyan, aki munkájával hozzájárult nemzetünk színvonalásának eme­léséhez. A kolozsi állami gazdaságon sertésetető vagyok Múlt év novemberében lettem él­munkás, Mik voltak azok az eredmények, amiért a kitüntető címet megkaptam? Ren­des tisztítás, pontos napi etetés, pontos na­pi adagolás, minden egyéb munka rendes és fokozott figyelemmel való elvégzése; így sikerüli elérnem hogy az állatok napi 80— 85 dekagramm súlytöbbletre tettek szert, míg a többi gazdaságban ugyanakkor csak 35—40 dekagrammos napi eredményeket ér­tek el, A jobb munkám révén nagyobb a ke. resetem és ezzel elértem, hogy már a sza badpiacon is vásárolhatok. Ezt is élmunkási előléptetésemnek köszönhetem Ma már pontok nélkül is vásárolhatok, de munkám­mal én is oda akarok hatni, hogy életszín­vonalunk annyira emelkedjék, hogy nálunk is eltűnjenek a jegyek és pontok és minden­kinek bőven jusson mindenből. Jó szerve­­zással, megértéssel, lelkes munkával ez az eredmény sem fog elmaradni. Lelkes munká. val ugyanakkor erősítjük a békét, azt a bé­két, amelyet ma sok.sok millió munkás nem­csak kíván, de minden erejével kész meg­­védeni, Kurcsik János, Kolozs. A rétéi EFSz munkájáról Szerkesztői üzenetek T. K. Nagysalió, Leveledet átadtuk Kugler elvtérsnak. Magad pedig menj fel a járási KSS titkársághoz és ott kérd meg a ‘itkár elvtársat, hogy legyen segítségedre írd meg nekünk, hogy mit végeztél. N, E. Csicsó. Kedves leveledre válaszolva üzenjük, hogy a jövőben is gondunk lesz rá­tok. Addig is kérünk, hogy a megkezdett munkát folytassátok s ha valami akadályba ütköztök, forduljatok azonnal hozzánk; min­denben segítségtekre leszünk Külön is kül­dünk levelet Büszkék vagyunk járásunk egyik községére, Rétére, mely megérti az idők szavát és aktív munkát fejt ki szövetkezeti alapon. A rétéi EFSz tagjai elhatározták, hogy köz­ségünkben minta EFSz-t alakítanak amely sikerült is nekik s a sikerhez nagyban hozzá­járult az, hogy a szövetkezetnek 43 női tagja is van, akik példás, aktív munkájukkal meg. mutatták, hogy az országépítésben ők sem ma. radnak a férfiak mögött, BrigádmunkávaJ ki­tisztították a baromfi farmot, 2 ha foghagyma elültetése 2 napig tartott nekik. A rétéi EFSz női tagjai példaképül szolgálhatnak minden Szlovákiai nőnek. A KSS IX kongresszusára vállalták, hogy az egész községben közös vetési tervet dol­goznak ki, amit 100% meg is valósítottak Az egész község határát 9 vetési forgóra osztot­ták. De ők nem elégednek meg, az eddig elért eredménnyel Boldogan, megittasulva attól a tudattól, hogy a sajátjukat gyarapítják, művelik, szé pitik, tovább, terveznek, tovább építnek Tervbe vették a széltörők és a csatornák építését, elsők akarnak lenni a járásban és hisszük azt, hogy arnUyen nagy buzgalommal vetették bele magukat a munkába, ez sike­rülni is fog nekik. L. M Kőmíves János: Anyán? valnravált mosója Arany ország meséjével altathatott anyám, hol cirádás ám az élet (nem mint zsuppos tanyán) s csak úgy roskad nyolc-sorosán ott a búzakalász, téglaházban él a munkás, nincsen vályog- < faház. Furcsa dolog, királya nincs e nagy területnek! Nem lebzselnek oly urak ott, kik bagóra lesnek. Népe a szó minden ügyben, „__ népből van a bíró, nem csoda hát, hogy nem láthatsz panaszkadót. sírot Ott is vannak kacsalábon perdülékény várak, más a nevük, úgy hívják, hogy: „üzemek és gyárak". Édesanyám meséjétől elaludtam mentem s azt álmodtam: e világot egyszer megteremtem —o— Az egyik prága postahivatalt az ifjúság vezeti A Csehszlovák Postaügyi Minisztérium a tervebevett 8 ifjúsági postahivatalból Prága Vriovice kerületében egyet már felállított Az „alkalmazottak’ nemrégen még közép­iskolába jártak A legidősebb alkalmazott 16 éves. Az első ifjúsági póstahivatalban 19 leány és 4 fiú dolgozik. Rövid tanfolyam után kerültek munkahelyükre, ahol lelkes te­vékenységüket szakember ellenőrzi. A liata. lok beváltották a munkájukhoz fűzött remé­nyeket, mert működésük óta lényegesen ke­vesebb a panasz és a félreértés a postahi­vatalban, mint bármely más postán. Az ifjú postások internátusbán laknak, szakoktatás­ban részesülnek, rövidebb munkaidővel több váltásban dolgoznak, A Csehszlovák Pósta­­ügyi Minisztérium e nagyszerűen bevált in­tézmény továbbfejlesztésére nagy gondot ferdít —o. Vasárnapi egyetemek A Lengyel Ifjúsági Szövetség főiskolás tag. jai a múlt évben megkezdték a falvakban az úgynevezett vasárnapi egyetemek szervezé­sét. A kezdeményezés megfelelő visszhang­ra talált. Jelenleg mintegy 150 igen jói láto­gatott vasárnapi egyetem működik ország­szerte. A vasárnapi egyetemek célja mindenek­előtt az előítéletek és az elmaradottság el­leni küzdelem, annak bemutatása, milyen szerepet játszik az ember a tudomány és a társadalom életében. Az előadók ismertetik a szovjet tudomány legfontosabb vívmá­nyait. felkeltik a dolgozó parasztság osz­tályöntudatát és a mezőgazdasági rendszer átalakítása iránti érdeklődést. Évente 24 ün­nepnapon tartanak előadást Ezek keretében fellépnek a diákok művészegyüttesei .s fil­meket vetítenek. A falvakat, termelőszövet­kezeteket és állami birtokokat látogató cső. portok orvosi, állatorvosi és műszaki tanács­adó szolgálatot is teljesítenek (b) A IB A\ IP AÍ f^i ¥ 1 Á\ Irta: MIKSZÁTH KALMAN (Haladó hagyományaink, a magyar írod alom nagyjainak művei azt hirdetik, hogy a múlt minden igaz, minden kiemelkedő írója látta az elnyomó úri rend visszásságait s műveivel leleplezte azokat. A magyar dolgo zó nép szeretettel és megbecsüléssel for­dul a haladó hagyományok nagy képvrseői felé, műveiket éles fegyverként használja fel a múlt maradványai elleni küzdelemre. Az idei budapesti könyvnapok könyvsátrai­ban méltó helyet kapnak a múlt nagy haladó írói, a dolgozó nép fegyvertársai, köz. tűk Mikszáth Kálmán, a letűnt úri világ rothadtságának mély humorú, éles tekintetű áb­rázolója. „Két választás Magyarországon’’ című remeke valóságos tankönyve a nép nyakán élősködő urak politikai mesterkedéseinek. Főalakja, Katánghy Menyhért, már a régi időben jelképe lett a karriervadász, lebzselő, semmirevaló úri képviselőknek, az elnyomó kormányok lakájainak. A ,,Két választás Magyarországon” kedélyes, anekdo. fázó, tréfálkozó formában kíméletlenül leleplezi azokat az időket, amikor a politika ,,úri hncutság” volt, hiszen olyan képviselők ültek a parlamentben, mint Katánghy Meny­hért a levitézlett, tudatlan, szélhámos fürdő orvos aki felesége nagybátyjának köszön­hette mandátumát. Alább részletet közlünk a ,,Két választás Magyarországon'’.ból. A regényrészletben a szerző beszélget Kapuczán Gergellyel, a frissiben megválasztott ügyvéd-képviselővel, aki útban van Budapestre. A beszélgetés feltárja, megmutatja, milyen urak képviselték a múltban a magyar népet.) A hosszú úton új képviselőtársammal beszélget­tünk, sehogy se akart elbocsátani, hogy lefekhes­­sem; könyörgött, fenyegetődzött, bogy ne men­jek i eközben agyonnyomorított mindama zöld észrevételekkel és kérdésekkel, melyekkel a gólyák (a mostani gólyák) terhesek Hogy melyik dieten­­klasszisba tartozik a képviselő? (Fordulj meg a sírodban, öreg Deák!) Hogy szeretne mingyárt az idén belemenni a delegációba, mivelhogy erre van a legtöbb hivatottsága. , Tudom, szokták monda­ni többnyire szerény hangon, hogy itt tudnék valamit csinálni mert érzem, hogy mozog bennem valami." (Úgy tapasztaltam, hogy egy-egy giliszta szokott ilyenkor az én tisztelt képviselőtársaim­ban mozogni, de a legtöbben giliszta sincs.) Kapuczán kérdezte, bogy tényleg pertu lehet-e szólítani a minisztereket? — Igen. — Azt gondoltam, — mondja Kapuczán — hogy csak akkor, ha más nem hallja. — Gergely, Gergely, ha senki se hallja, akkor a miniszternéket is pertu szólíthatod, nemcsak a minisztereket. — Ah, szép ez az alkotmány! — lelkendezett Kapuczán, csillogó szemekkel föl hajtva egy pohár habzó pezsgőt. A kíváncsiság és az étvágy csak úgy csepeg ki belőle, a száján, a könyökén, a fülein. Csodálatos varázsa van a bolondos képviselőségnek. Az an­­nálék föntartják emlékezetül Bódulat, aki nem aludt a múlt országgyűlés végén, hogy tovább lehessen képviselő, hogy éjjel is érezze még a képviselőség fényét, melegét: Kapuczán szintén nem mert lefeküdni — mert az ébrenléthez fog­ható értékű álom nincs a Morpheus raktárban. Mit adhat neki az alvás? Pihenést. De Kapuczán­­nak nem pihenés kell. Ellőbb a mandátumával . akar betelni. Minden apróság érdekli, mindent tudni akar. Hol szoktatok, ti képviselők, vacsoráim? És mit szoktatok, ti képviselők, esténkint csinálni? És hányszor szoktatok, ti képviselők, lefeküdni? Ugy-e, a konferenciákon csak képviselő lehet je­len? A trónbeszédkor bemutatják a képviselőket is a királynak? Minden este fönn vannak a mi­niszterek a klubban? És mit csinálnak? Mikcr szoktak lenni az udvari ebédek? Persze betűrend­ben hívják a képviselőket. De hát az odiózus ügyeknél lehet-e frontot csinálni a kormánynak? (Illenék, de nem szabad.) És ugyan, mondd meg, édes barátom, kinek kell szólam, hogy az ember melyik szakmához ért, nehogy valami ostoba, ótödrendű bizottságba tegyék? Hát ezekkel a kormánybiztosságokkal hogy vagytok? Ki és mi­kép kapja azokat? — Attól függ, van-e Borontón valami rakon­cátlan folyó. — Ah, istenem, erre nem is gondoltam. Fájda­lom, nincs, nincs. De van egy vulkanikus hírben álló begy. Mit gondolsz, nem lehetne ebből vala­mit csinálni? — Talán idővel, ha jobban kifejlődik.., — Mi? A láva? — Nem. A kormánybiztosi intézmény. Ennyi és ilyféle mamlasz kérdéseket zúdított az én új barátom a nyakamba, vég-e is kényel­mesebbnek találtam, ha én kérdezősködöm. — Hát te most hová utazol? — Budapestre — felelte Kapuczán Gergely. — Talán szállást fogadni, hogy úgy ne járj, mint az elődöd? Nős vagy? — Sajnos. — Mért sajnálod? — Mert most már jobban nősülhetnék, mint képviselő, a mandátum égisze alatt — Gergely, Gergely a sing kilátszik a szebad­­bői. Hát szállást fogadsz? — Azt is, de leginkább azért megyek föl. hogy jó helyet foglaljak magamnak. — Miféle helyet? — Ej, hát ülőhelyet a házban. A mai világban csak az élelmes ember boldogul. Hidd meg azt, barátocskám Valami nagyon -nagyen ;ó helyet szeretnék i félek, bogy megelőznek. Pe hol ülsz a házban ha szabad kérdeznem? — Az enyém mingyárt az első hely az clsr számú — Az első számú? — dadogta és j t/emkart­­kái nagyra nyíltak Éreztem hogy bizonyos Dié­tással vegyült megdöbbennéssel nézett 'ám Bi­zalmasan hajolt hozzám mint aki a lelkét készül egy baráti szívbe kiönteni — Tudóst valami olyat szeretnék bogy egy exellenciá- úr mellett volna ha lehet: kettő mellett a két oldalról. Elnevettem rnagam befelé — És egy miniszter elől nemie húg i hallja a lojális dobogásaidat? Gergely te stréber !-agy' Kedélyesen a kezemre csapott. — Eredj, kérlek Utálom a strébereket De ami okosság, az okosság Ha jó társaságban van az ebmer sok jót elsajátít. Azért szeretném a tóra­való szomszédokat Ne nevess mstátlak Igazán rám fér. Mert én szerény vagyok, beösmerem hogy van egy kis tapintatom de világom még nincs ■ . Bárányka vagyok Becsületemre bá­rányka vagyok. Fölhajtotta a pezsgőmaradékot egy huzamra.) Itt dagadjak meg, ha nem vagyok bárányka.

Next

/
Thumbnails
Contents