Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-05-28 / 11. szám
A takarmánynövények termesztésének fontosságáról NemzetgaHdaságunk és ötéves tervünk sikeres teljesítése nagyban függ a takarmánynövények termesztésének fokozásától, mert csak így növelhetjük állatállományunkat A mezőgazdaság jövedelmezősének fokozására egyik legeredményesebb eszközünk a szántóföldi takarmánytermesztés, mert ennek alapján állatállományukat növelhetjük és a több állat után több istállótrágyát nyerünk. A mezőgazdasági nagyüzemben, ahol kellő mennyiségi trágyát tudunk nyerni, ott a földek istállótrágyásása is biztosítható és így fokozni tudjuk a terméseredményeket. Valamennyi takarmánynövényünk közül a legértékesebbek a pillangósvirágú növények családjába tartozó lucerna és lóhere. Legelterjdtebb a kék lucerna, melynek eredetét Perzsia, Afganisztán, Beludzsisztán, Kasmír végtelen sztyeppéin találjuk. A lucerna Közép- és Kis-Azsiaból terjedt el az egész földkerekségen. A legelső lucerna a perzsa háborúk idején, kb. 230o évvel ezelőtt került Görögországba, valószínűleg Perzsia északi részéből. Majd később átkerül a római birodalomba és a római kultúra terjedésével lassankint a lucerna termesztése egész Európában elterjed.. Közép Európában a XVIIl-század végen Tessedik Sámuel kiváló gazdasági tudós kísérletezett vele először Magyarország területén. Tessedik csakhamar meggyőződött a lucerna kiváló értékéről és nagy jelentőségéről. Ezért minden elkövetett, hogy e növény termesztését népszerűsítse. Azóta lucernatermesztő területeink állandóan növekednek és leghűségesebb és legmegbízhatóbb takarmánynövényeink egyike lett. A lucerna tulajdonságai A lucerna a szárazságot jól elviseli, a csapadékdús vidéken azonban kevesebbet terem és rövid ideig él. A fagy iránt csak a délvidéki fajták érzékenyek, ezek is csak akkor, ha nincsen rajtuk hótakaró. Megfelelő viszonyok között a hegyvidéken iooo—1200 méter tengerszin feletti magasságig sikerrel termeszthető, A kék lucerna fajtái közül egymástól eltérő természeti körülmények és éghajlat alatt azok szaporodtak el, amelyek fejlődésére az adott viszonyok a legmegfelelőbbek voltak. A kék- lucernának a különböző termesztési helyeken mutatkozó eltérő tulajdonságai világosan igazolják, hogy a növény mindenütt alkalmazkodott a helyi viszonyokhoz. A lucerna elterjedéséből és a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodásából is láthatjuk, hogy a növények tulajdonságai nem állandóik, hanem azok a mindenkori életkörülményeknek megfelelően változnak és változtathatók. gára, nehogy évelő gyomok, főleg pedig arankamag keveredjen közéjük. A jóminőségű vetőmagból kát. holdankint soros vetés mellett 10—14 kg. vetőmag szükséges. A vetés mélysége legfeljebb 1,5—2 cm legyen. A vetés sortávolsága íz cm. Ha a talaj nem hajlamos cserepesedésre, a kikelés gyorsítása céljából hengerezhetünk, de ha a fiatal lucerna megerősödött, fogasoljuk meg. A lucerna termőképessége rendszerint a harmadik évben fejlődik ki teljesen és ilyenkor egy évben 3—5 kaszálás után 120—150 mázsa zöldtakarmányt vagy 30—45 mázsa szénatermést ad katasztrális holdankint. A lóherét a lucernától eltérően az ókorban nem termesztették, bár vadon található változatát Európa és Ázsia mérsékeltebb részein már ősidőktől kezdve ismerték. Az utóbbi egy-két évszázad alatt oly mértékben elterjedt, hogy ma már csaknem az egész világon feltalálható, ahol csapadékban nem szenvednek nagyobb hiányt. A vörös-here fontosság tekintetében mindjárt a lucerna után következő pillangós takarmánynövényünk. Vad változata a réteken csaknem mindenütt előfordul, ez azonban több tekintetben erősen eltér a termesztett vörösherétől. Elsősorban abban, hogy élettartama 3—4 év, míg termesztett változatát csak 2 évig tarthatjuk, mert a harmadik évben már annyira megritkul, hogy ki kell szántani. A vad vöröshere azonkívül telt szárú és szőrös, a termesztett lóhere ezzel szemben csöves szárú és kopasz. A vörösherét tavaszi gabonával vetjük. Vetőmagszükséglete sörös vetés mellett katasztrális holdankint 8—12 kg, melyet ti cm sortávolságra és i.j cm mélyen vetünk el. Tulajdonképeni használata a második évre esik, mert a gabona lekerülése után az' első évben csak kedvező viszonyok közöt ad egy kaszálást, kivételesen . pedig magtermést. Ha magot akarunk utána fogni, leghelyesebb, ha második év második kaszálását hagyjuk meg erre a célra, Minthogy a vöröshere nem tűri meg úgy a szárazságot, mint a lucerna, a száraz helyeken nem ajánlatos termesztése. ötéves tervünkben nagyon fontos helyet tölt be az állattenyésztés lényeges emelése, mert hiszen EFSz-ink kötelezettségvállalása nagyrészt szintén ennek a kérdésnek hathatósabb és hatványozottabb megoldását tette céljává. Csakhogy az állattenyésztés egyik főfeltétele az is, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány álljon rendelkezésre. Ezt azonban csak a közösen végzett munka, a közös vetési és munkaterv segítségével lehet megoldani. Ez pedig már EFSz-ink elsőrendű feladatai közé tartozik, hogy minél gyorsabban és minél nagyobb mértekben győzzék meg a még mindig kétkedő és habozó gazdatársaikat, hogy csak a közös munka, a közös termesztés szövetkezeti alapon mesgyék és barázdák nélküli földeken a legbiztosabb ut a szocializmus, a jólét felé. (ab) $í ma&ycíK do.&Q.o.'Zeó. ta &z,o.da(U&tnust Engedjék meg, hogy pár szóval megállapíthassam, hogy mi magyar dolgozó munkások mennyire megértettük a szocializmus elveit. Mi érezzük, hogy mit jelentett számunkra a volt földbirtokosok uralma, mit csináltak velünk az első köztársaság, majd a magyar megszállás alatt. Ma, midőn már szabadon élünk és a szociális államért küzdünk, látjuk, hogy államunk megtesz, hogy felemelje dolgozóink életszínvonalát. Nem volna szép tőlünk, ha ezt a törekvést teljes erőből nem támogatnánk. Amikor a forradalmi szakszervezet felvilágosított bennünket, hogy tulajdonképen miről is van szó, azonnal nekiláttunk a munkához, noha csak kévés munkaerő állott a rendelkezésünkre. A mi pagonyunkon eddig nyolcán túlteljesítettük a megszabott normát, illetve azt 30 százalékkal haladtuk túl? Ezt a túlteljesítésünket a szocialista szerződés keretén belül Sztálin generalisszimusz születésnapjára tett fela jánlásunk során értük eh Felcdy József, Rimaszombat. HOGYAN MELYÖL DOLGOZÓINKBAN A SZOCIALISTA ÉRZÉS Babínec traktoros elvtárs újít A bajcsi állami birtokról olyan hír érkezett meiy péidaadé módon mutatja meg, hogyan terjed és mélyül a dolgozók leHrüíetében a szocialista termelés lejissztésének szeretet© és továbbépítése. Még tavaly ősszel történt, hagy a birtok igazgatója megállította a gépműhely vezetőjét Babínec traktoros eívtársat és kifejezte aggályait a felett, hogy az 1950. évi cukorrépa vetésének terve lényegesen több munkaerőt fog igényelni és nehéz lesz majd ennyi munkaerőt beállítani, 16 volna, ha lehetne valamit kitalálni, ami pótolja a hiány, zó munkaerőket. Csinálni kellene valami kapáló vagy sínt elő gépet, melyet traktor húzna úgy meg lehetne birkózni a magasabb feladatokkal. A talaj iránt nagyon igényes a lucerna, mert csak a jó minőségű, mélyrétegű talajt kedveli, ahol gyökereit akadálytalanul fejlesztheti. Kedvező talajon 3—6 méteres gyökérmélysége általános, de sokszor még ennél is mélyebbre ereszti gyökereit. Minél megfelelőbb tehát az altalaj, annál hosszabb a lucerna élettartama. Jó talajon a lucerna átlag 7—10 évig marad termőképes. Általában a kötött vagy középkötött talajok növénye, de ha az altalaj mélyrétegű és a vizet jól átereszti, akkor jól megterem még a homokos talajon is A lucerna nem kedveli a mészszegény, vizenyős talajokat és ott sem termeszthető sikerrel, ahol a talajvíz, magasra emelkedik, mert ha a lucerna gyökerei az állandó talajvíz mélységét elérik, a növény elpusztul. A lucernát jó táperőben lévő, de nem frissen trágyázott talajba vetjük. Helyes, ha a lucerna előveteménye alá adjuk az istállótrágyát. Ez esetben fiatal lucernanövényünk már az első évben megerősödik és ezáltal termesztése eredményesebb lesz. Jó hatással van a lucernára a foszforsavas trágyázás, melyet közvetlenül a lucerna alá adunk. A tapasztalatok szerint a lucerna alá adott foszforsav-műtrágya nemcsak a növény termőképességet növeli, hanem élettartamát is meghosszabbítja. Szuperfoszfátbó! katasztrális holdankint 2—4 mázsát használhatunk. A vetés előtt történt foszforsav-trágyázás eredményességének azonban lényeges kelléke, hogy a foszforsav-trágyát ne hagyjuk a talaj felütetén, hanem azt szántsuk alá, mert hatása csak úgy érvényesülhet, ha az a gyökerek közelébe jut. A mésziszappal történő mésztrágyázásnak gyengén meszes talajon nagyon kedvező hatása van. A lucerna talajelőkészítése elsősorban is az őszi mélyszántásból áll. Minél kötöttebb a talaj, annál inkább szükséges a mélyszántás, hogy a talaj alsó rétegében a fiatal lucernagyökér gyorsan fejlődni tudjon. A lucerna a szárazságot csak fiatal korában sínyli meg, amikor a gyökerei még nem érték el a talaj alsó rétegét, tehát a mélyszántással éppen a gyökér gyors fejlődését akarjuk elősegíteni. A lucernát tavasszal korán vetjük, ezért tavasszal nem szántunk alája. A lucernát ősszel, augusztus-szeptember hónapokban védőnövény nélkül szokták vetni de száraz időjárás esetén az őszi vetés bizonytalan. Ezért helyesebb, ha kora tavasszal, március második felében vetjük. Szokták védőnövénnyel is vetni, de jobb, ha védőnövény nélkül vetjük, mert így a növény gyorsabban fejlődik és már az első évében annyira megerősödik, hogy egy vagy két kaszálást adhat. A védőnövénnyel vetett lucerna a védőnövény letakarítása után a nyári szárazságtól kárt szenved, mert a beárnyékolás' folytán nem erősödhetett meg. Az ilyen lucerna gyakran még a második évben is gyengébb, mint a védőnövény nélkül vetett. Nagy súlyt kell helyezni a lucernamag tisztasáBabinec elvtárs gondolkodott s aztán kijelentette, hogy majd igyekszik valamit kitalálni. De annak olyannak kellene lennie, hogy a gyorsabb iramot tudhassa maid követni egy ©mbar is és igazgathassa, irányíthassa is és ez az irányítás a traktor sebességét fékezze — Arra a sintelő vagy kapáló gépre rá kellene ültetni a gép irányítóját, mint a hogyan a géppel húzott gereblyén is rajta ül az ember, és valami volánt is rá kellene szerelni, mondta az igazgató, P o d h o r a elvtérs —- Meg lehetne próbálni, egyezett bele Babínec elvtárs és néhány este összeült társaival a műhelyben és először papíron tervezték ki az új gépet. Aztán kimustrált öreg sintelő gépekről leszedték a késekét és egy régi hasznavehetetlen gépi gereblyéről az ülőkét, és volán? is találtak egy «•égen kidobott traktoron. Ezalatt elmúlt a tél és a korai tavasz szűkségessé tette a cukorrépa korai elvetését, A répa már kezdett kelni és a gépészek már alig várták, hogy kipróbálhassák találmányukat Szinte naponta kimentek a répaföldre és figyelték a növekedést. Április második felében végre Icimehettek új gépükkel s répába és egy nap alatt megsinteltek vele 18 hektárnyi területet. Nagy volt az örömük. De hát hogy is nem, hiszen a birtok igazgatója azonnal elkezdett számolni és kijelentette, hogy ugyanazt a munkát, melyet az új gépkombinéció elvégzett egy nap alatt kél ember segítségéve! ugyanannyi idő alatt régimódon el fudta volna végezni 120 ember, vagy pedig az eddigi gépekkel 5 ló és 15 ember. Szóval az új gép kiváló munkát végzett ei és minden dicséret megilleti a kitalálót. Az új gépnek 16 kése van és egyszerre 8 sort sintel meg és van már belőle kettő készen és a harmadikat most készítik, És a legszebb, hogy az egész si-ntelési munkát 6 ember segítségével ez a három gép el fogja végezni. A kapitalista világrendben ez a gép tehát sok száz munkásnak vette volna ©I napi keresetét azáltal, hogy Őket fölöslegessé tette, most minden munkás örül az új gépnek és dicsérik feltalálóját, mert gyökerében megváltozott világban élünk és már nem ellensége a gép az embernek, hanem legjobb barátja, segítőtársa. Időt és pénzt takarít meg és mindakettő a dolgozó javára megy, őt gazdagítja, őt menti meg a nehéz munkától, mely egészségét rontotta és életét nehézzé tette A gép ma neki dolgozik, nem csak helyette. S most következik a munkásnak a legszebb kijelentése, annak a munkásnak, aki már nem irigy, már nem csak önmagára gondol, hanem aki érzi önmagában a közösség kötelező gesztusénak szükségét, aki már szocialista a szó új értelmében. Babínec elvtérs kijelenti, nemcsak magunknak csináltuk meg ezt a jó gépet, megcsináljuk másoknak is, akik hoznak nekünk hozzá alkatrészeket. Már ezt így meg is beszéltük társaimmal. Minden este munkaidő után megcsináljuk, hogy ne kelljen napokig meggörbített háttá! kínlódniok a répakapálóknak — A bajcsi állami birtokon arra is felkészültek, hogyha esős idő után ragadna a föld, tavalyi találmányom illetőleg észszerűsítése tervem szerint rászerelünk a traktorra frézelt kerekeket s így a gumikerekek nem tesznek majd kárt a puha talajon. De felkészültek más irányban is Bajcson a szénakaszélást és lóherekaszéláshoz már szerelik azt a gereblyét, mely a kaszáló gép mögött azonnal rakásokba szedi a takar, mányt, melyet aztán szárító rudakon fognak megszárítani, mert ha rendekben hagyják heverni, alatta nehezen nő az új here, vagy széna, és ha sokáig kint szárad, akkor -eső után kifakul éj veszít tápéríékébői. A kazalbarakott takarmányt fel fogják srótolnl ugyancsak egy új gépen, melyet bárhová vihetnek, odaállíthatják a kazal mellé és mindjárt a helyszínén a lesrótolt takarmányt zsákokba gyűjthetik Ezt a gépet is traktor húzza és hajtja. A gép napi teljesítőképessége 100 mázsa takarmányliszt. Ez a liszt úgy a marhának, mint a sertésnek igen jó és értékes takarmányt jelent. A bajcsi áll. birtokon ezidén négyszer akarnak lóherét kaszálni éppen abból az okból, hogy nem fogja a lekaszált here az uténnövést fékezni. Ennek az erdményekép. pen aztán lehetséges lesz a tejelő tehenek átlagos tejhozamát napi 11 literre felemelni. Így épül nálunk a mezőgazdaság terén is a szocializmus, a jobb élet Lóherét aprít ez a motorhajtásu gép Helyes talajműveléssel a szárazság ellen A mi éghajlatunk meglehetősen száraz, így nem véletlen, hogy éppen a szárazság okozza a legnagyobb terméscsökkenést, márpedig éppen azt akarjuk elérni, hogy mindenkinek bőségesen juttassunk a föld terméséből. Hogy mi ezt végre tudjuk hajtani nagy mértékben befolyásolja az, hogy a talajt helyesen és időben műveltük-e meg. Nálunk a csapadék legnagyobb mértékben télen esik le. Ennek a csapadéknak legnagyobb részét biztosítani keil a növények számára, hogy a termés érésig megfelelő csapadékkal legyen ellátva. Kezdjünk el egy évet például a terménybetakarítással. Nyáron amikor a növényzet lekerült a talajról rögtön meg kell sekélyen szántani (tarlózni), még jobb, ha tárcsázzuk. Ennek oka a következő: amikor a növényzet lekerül a talajról, a szél és a nap kiszárítaná a talajt, ha a felső részét nem lazítanánk meg, nem készítenénk jól záró réteget, mely az alsóbb talajréteget megvédi a kiszáradástói. Még helyes ekkor kicsit megnyomatni, hogy a talajban a levegőjáratot mégjobban elrontsuk. Másik jó hatást ekkor azzal érünk el, hogy a gyommagvak a talajba visszakerülve a benne lévő nedvesség hatáséra még ősszel kihajtanak, így a következő évben sokkal kevesebb gyomunk lesz. Az őszi szántásig leghelyesebb volna, ha minden nagyobb nyári eső után azonnal megtércsáznárvk a talajt. Az őszi szántást mélyen végezzük, szántás után elsimítjuk a talajt, nehogy a lehulló őszi és téli csapadék gyorsan beszivároghasson anélkül, hogy a felső réteg hantjai telítődtek volna vízzel, ősszel nem szabad nagy hantokat hagyni, mert ekkor számolni keli azzal, hogy a felső talajréteg nem lesz maximálisan telítve vízzel így a száraz nyárban a növények fogják ezt megsinyleni. Télen, illetőleg kora tavasszal néha a ?alajt jégpáncél borítja, nehogy az őszi növényeink anaerob (levegőtlen) viszonyok közé kerüljenek és így elpusztuljanak. Tavaszi szántást lehetőleg kerüljük, csak a legszükségesebb esetekben (pl t-úlgyornos föld) alkalmazzunk szántást. Ez a szántás csak sekély mélységű legyen, mert az a rész amit megforgatunk kiszárad és a növény nem fog jó! fejlődni. Ha a lehetőség engedi, akkor tárcsázzuk meg a talajt, A fogasolás (boronálés) nem jó, — mert mint Viljam« szovjet talajtanos mondja, rontja a szerkezetét a talajnak. — Laza talajon meglehetősen tömiteni, hengerelni kell. Kapás növényeknél eső után mindig kapáljuk meg a talajt, mivel így a talajba leszivárgó vizet a növény számára biztosítani tudjuk. Ez a kapálás is csak sekély mélységű legyen nehogy vastag réteget szárítsunk ki a kapálással. Persze a talajmunkákat ma még tökélete, sen nem tudjuk elvégezni azért, mert ma még mezőgazdaságunk nincs annyira gépesítve, hogy mindezen munkákat a megfelelő helyes időben végre tudjuk hajtani, Gondoljunk csak a tarlóhántásra. Ezt a munkát éppen a növények lekerülésekor nem tudjuk elvégezni, mivel igaállataink ekkor más munkával vannak elfoglalva Ezt csak a traktorok segítségével lehet idejében elvégezni. De Így vannak a többi munkák is. Ezen az elmaradottságon segít most a tervgazdálkodás, melynek során tervszerűen elősegítjük a mezőgazdaság gépesítését Gépesítés és ervgazdálkodás is csak akkor lesz eredményes ha a mezőgazdasági dolgozóink belátják a szövetkezeti gazdálkodás előnyét és így szövetkezetekben korszerű gépekkel elérjük azt, hogy mindenkinek nagyobb kenyér jusson az asztalára Béres Vilmos Budapest,
