Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-05-07 / 8. szám

Uj füzet jelent meg ...

EFSz szerkezetéről

A napokban hagyta el a sajtót a földművelésügyi megbízotti hivatal II. útmutatója (II. Pokyny pre jednotné rolniiké druzstvá o erganizovaní spolocnych jarnych práe pri okepaninách, kosbe sena a pernych krmovín). mely utasításokat tartalmaz az egységes földműves szövetkezetek részére, miként kell megszervezniük a tavaszi munkálatokat a kapásnövények szénakaszálás és a szántóföldi takarmányok esetében, A fűzet rövidesen magyar nyelven is megjelenik, minthogy azonban az idő sürget, úgy véljük kötelessé günk, hogy olvasóinkat annak tartalmával már most megismertessük.

Mint azt a bevezetés megjegyzi, az I. útmutató februárban jelent meg (magyar nyelven is) s ez a tavaszi gabonaneműek közös vetési tervét és munka közös megszervezését ismertette. A II. számú útmutató viszon' a kapások és egyébb növények tavaszi mun kamegszervezését ismerteti. A könyv gyakorlati példák alapján készült és ismerteti a már idén, tavasszal elért közös munka eredményeket. Az idei tavaszi munkálatok sorén mér teljes határozottsággal vázolódik fel az előny — amelyet földműveseinknek a közös munka biztosít A fűzet mindjárt az elején ép két magyar vonatkozású EFSz tavaszi munkaeredményeit ismerteti: Szaláncét és Muzsléét. Szaléncon a munkacsoportok két traktor és 42 fogat közösen megszelve zett munkája segítségével 92 ha árpát és zabot vetettek be Ezen a területen 7 napig tartott a munka, tavaly ugyanez a munka ugyanezen a területen 21 napig tartott Az idén egy hektár közös munkabefektetése 1080 Kcs-t tett ki tavaly, amikor a falusi gazdagok is segítettek” 3800 Kcs-t Az idei tavaszi munkáknál minden egyes család még egy munkaerőt tudott juttatni, az iparnak is anélkül, hogy ezt a közös munka megérezte volna. Muzslán viszont nagy táblákon 52 ha árpát vetettek el. A szövetkezeti tagok csoportokban dolgoztak és ezzel a munkával 4 nap alatt készen voltak Ennél az árpánál bevallásuk szerint 100.000 Kcs-t takarítottak meg. Mint hogy közösen dolgoztak, hamarább végezték el a munkát s így 30%-al gazdagabb terméshozammal számolnak Tavaly 12—12 q volt az árpa átlagtermése, az idén hektáronként 17 q terméssel számolnak.

A közös munkák eme általános előnyei után a fűzet rátér arra, milyen előnyöket biztosít a közös munkaeljárás a kapások ese. tében is és kiemeli azokat a munkanemeket, amelyek különösen alkalmasak arra, hogy azokat közösen végezzük el. Ezek: az istállótrágya kihordása és szétteregetése, a burgonya ültetés, a répa és kukorica vetése a répa és kukorica gyomlálása, a répa és kukorica egyelés és kapálás, a cukorrépa trágyázása, és a takarmánygyűjtés. Az istállótrágya kihordásánál ajánlatos a csoportokat úgy megszervezni, hogy a traktor két pótkocsival és 4—6 emberrel dolgozzék A traktor az egyik pótkocsival a földekre szállítja a trágyát, ugyan ezen idő alatt a munkacsoport a másik pótkocsit megrakja. Ha csak fogat áll rendelkezésünkre úgy félkilométe. rés távolságban ajánlatos 4 fogat mellé 2-3-as embercsoportokat megszervezni Burgonyaültetésnél 1—3 soros fogasolót használunk, s ott, ahol 3 sorosat használunk és eg/ pár ló húzza, 10—12-es munkacsoportokat kell megszerveznünk. Ami a répát illeti, néhány földművesünk még nem vetett répát, vagy pedig a károkozók folytán a vetést ismételnie kell. A talajetőkészítésbe traktorcsopor tokát illeszthetünk be. mégpedig egy traktort egyenítővel. kettőt kultivátorral és boronával. A kukoricavetést is ajánlatos traktorcsoportokkal végezni. A fogatok megszervezésénél 7—10 fogatot kell megszervezni, hogy egy fogatot teljesen fel tudjon hasz nálni a borona és a vetőgép. A gyomlélásnál is ajánlatos közös gépi munkát szervez ni. A répa és kukorica egyelésénél és kapálásánál szintén kitűnő alkalom nyílik a közös munkára Ajánlatos a földeket sávokba osztani és minden sávra kijelölni egy-egy 10 tagú munkacsoportot, amelyek azután egymással versenyezhetnek. Hasonlókép nagyszerű csoportmunka alkalom nyűik a ta karmánykaszálásnál. Ajánlatos traktoros vagy fogattal vont kaszálógépet használni, ha pe dig ez nem volna lehetséges, úgy a kézi kaszásokat 5—10-es csoportokba szervezzük és ezeknek ismét módjuk lesz a szocialista munkaversenyre. A következő fejezetekben a könyv arról beszél, hogy e munkák elvég zésére előre munkatervet kell felállítani megfelelően kell összeállítani a munkacso portokat ós meg kell állapítani a jutalmakat (díjazást). Ezeket legjobb a végzett munka szerint megszabni, mondjuk egy hektár ku

koríca bevetéséért 110 Kcs-t A munkaerő díjazása naponta 100—120 Kcs lehet, különösen nehéz vagy speciális munka esetében (traktorista) 150 Kcs. A fogat napi díjazása kocsis nélkül nem lehet magasabb, mint 200 Kcs. Az EFSz vezetőségének különleges gondot kell fordítania a közös munkák elszámolására. Az első és másodfokú szövetkezetek esetében minden résztvevő személyi kontót kap, amelyen feltüntetjük azt a munkát, melyet a résztvevő nyújtott és az összeget amelyet a résztvevő szövetkezeti tag kapott. A munkálatok befejezése után a személyi kontót egyszerűen lezárjuk és vagy a résztvevő fizet a szövetkezetnek, vagy a szövetkezei a résztvevőnek. Az EFSz azonban ügyelni fog arra, hog/ az egyes résztvevőknek ne kelljen túlsókat ráfizetniük, azaz, hogy a számla egyensúlyban maradjon Ha például valamely résztvevőnek két hektárét dolgozta meg a szövetkezet és ezért 1000 Kcs-t kellene megfizetnie,, úgy kell a dolgokat el rendezni, hogy ez a résztvevő a munkát ledolgozhassa. Viszont azoktól a földművesek, tői akik egyúttal ipari, építkezési vagy egyéb munkások is. készpénzfizetést kell kérni, mert hiszen ezek a munkások nem maradhatnak ki munkahelyükről. Ha a szövetkezet falusi gazdag számára végzett munkát — úgy 60%-os felárat kell beszedni tőle, ha pedig nemtagok részére végzett munkát, úgy 30%-os felárat, A harmadtípusu szövet kezet tagjainak előleget nyújt, — pénzben vagy természetbeli juttatásban.

Minthogy az elszámolási rész három típusi szövetkezetei említ, nem fog ártani, ha rö videsen összegezzük az EFSz-ek három típusának alapvető vonáséit. Az első típusú (fokú) szövetkezetek azok, amelyek közös vetési eljárást vezettek be, közösen végzik a munkákat — de a mesg/éket meghagyják és minden tagnak az a termés jár, mely saját parcelláján megtermett. A második típusú (fokú) szövetkezetek is közös vetési eljárást és közös munkákat vezetnek be, de a barázdákat széjjelszántják A termés' azután a föld kiterjedtsége szerint egymás között felosztják. Ha a közös dűlőben az egyik tag nak 2 ha földje van míg a másiknak csak egy, kétszeres termést kap a ráeső rezsirésí levonása után. A harmadik tipus (fok) a legfejlettebb. Itt közös a növénytermesztés és állattenyésztés, a termés is a szövetkezeté mely a termést nagyobbrészt a teljesített munka, és csak kisebbrészt a földek terjedelme szerint ontja fel. Ez már a szocialista nagytermelés.

Részletesen ismertettük a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal legújabb füzetét, abban a reményben, hogy EFSz-eink azt megismerhessék és így a gyakorlati életbe is átvihessék

Mihelyt felüti a fejét - irtsuk ki az arankát

Legfontosabb takarmánynövényeink a lucerna és herefélék legveszedelmesebb ellensége az élősdi aranka. Az aranka vékony hai'ásaival az élő növén/ekre csavarodik és elszívja tőlük a táplálékot. A megtámadott lucerna vagy lóhere táplálék hiányában elpusztúl Az aranka a szántóföldön kipergett., vagy a vetőmag közé került arankamagból hajt ki. Az aranka magja rendkívül ellenálló. A fagyot és a hőséget egyaránt kibírja, több évig is csíraképes marad Ugyanolyan apró, mint a lucerna magja, ezért csak különleges tisztítógépekkel lehet a vetőmag közül eltávolítani.

Ezért fontos, hogy kizárólag tiszte, arankamentes vetőmagot vessünk. Ne használjunk könnyelműen sajátgyűjtésű, vagy kétes tisztaságú magot vetésre.

Ha lucernásunkban, lóherésünkben régebben kipergett magból az aranka mégis felüti fejét, azonnal ki kell pusztítanunk Nyomban, mihelyt a legkisebb arankafolt fellép, az arankaírtást el kell végezni Minél korábban fogunk az irtáshoz annál b'ztosabb az eredmény.

Ezekben a napokban már gondosan vizsgáljuk meg lucernásunkat és lóherésünket, nem ütötte-e fel fejét az aranka

Az aranka irtásét többféle módon végezhetjük el:

Ha az aranka még nem hozott magot, akkor az arankás foltot kaszáljuk le. A !eka szélt növényt ponyván vág/ zsákon hordjuk ki a tábláról. Erre azért van szükség, mert az aranka egy-egy elhullajtott, hajtása újra megfogan és tovább pusztít. A zöld arankás takarmányt megetethetjük az állatokkal.

Ha az aranka már magot hozott, akkor nem szabad megetetni mert magját az állatok nem emésztik meg. az a trágyával ismét kikerülne a szántóföldre és tovább fertőzne

A magvas arankát égetéssel pusztítsuk él. Az arankás foltokat előbb kaszáljuk le, a zöld növényt zsákokban hordjuk le a tábláról Ezután hordjunk az arankás foltra vagy tőreket, öntözzük meg petróleummal és gyújtsuk fel. Ha az égetés után a lucerna nem hajt ki, akkor ássuk fel a földjét és a nyár végén vagy a következő tavasszal erankamentes, tiszta maggal vessük be, hogy biztosítsuk a növényzet egyenletességét és megakadályozzuk az elgyomosodást.

Az arankát 15—16 százalékos vasgáücos vagy kénsavas permetléve! is kiirthatjuk, A permetezés azonban csak a magot még nem érlelt aranka ellen hatásos. A felmagzott arankát már csak égetéssel pusztíthatjuk el.

Bevált irtási mód a lángszóróval való égetés. Ehhez a répabogár irtásénál alkalmazott lángszórót használjuk

Láthatjuk tehát, hogy minél később fogunk az aranka irtásához, annál körülményesebb a munka.

Védekezzünk a répabarkó és a fö’dibolha ellen

A répabarkó a répa legveszedelmesebb kártevője. A bogár a répanövény földfeletti, zöld részeit pusztítja, a talajban fejlődő lár va a gyökerét rágja meg.

A répabogarak az előző évi rópatáblák földjében telelnek át. Koratavasszal bújnak elő a földből és rámásznak az új répavetésre Ilyenkor még nem tudnak repülni. Szét. szélesedésüket érkolással is megakadályozhatjuk ezért írja elő nyomatékosan a nö vénytermesztésünk fejlesztéséről szóló mi niszteríanécsi határozat, hogy vetés után a éblát azonnal körül kell árkolni Az árok 30 cm mély, ugyanolyan széles, meredek és simafalú legyen Az árokból a belehulloti bogarakat naponta szedjük ki és pusztítsuk el-Később, melegebb, napsütéses időben a répabogarak már szárnyra kapnak. Ilyenkor a bogárfogó árok nem nyújt védelmet Ekkor a szükséghez képest többízben porozzuk be idegméreggel a répatáblát,

A cukorrépa másik veszedelmes kártevője a földibolha A korán vetett répa azonban a f öl di bői ha megjelenési idtejére már annyira megerősödik hogy még tömeges bolhájára; sem *ehet benne végzetes kért Ezért is fon os, hogy korán vessük a cukorrépái A földibolha a fiatal répán kívül nagy kár esz a len- és repcevetésekben is, de a ké oosztaféléke* mustárt, tormát muhart is megtámadja. A bolha már a magból kikéin cslranövényt is meglepi — ezért gondosan vizsgáljuk végig kelő növényeinket — hogy a földibolhát rögtön megjelenése után elpusztíthassuk.

Kéz erő munkaképessége a szőlőművelésnél

Egy munkás egy nap alatt középkötött talajon a következő szőlőművelési munkákat végezhet: fedést — — — — zoo □ területen

nyitást — — — — zoo □ „

kapálást — — — — ' 200 □ „

metszést a művelési tnód szerint — — — — 100—400 □ „

karóhordást — — — 500 □ „

karóverést — — — 400 □ „

válogatást — — — Too-r-150 □ „

kötözést — — — — 300—500 □ „

trágyázást — — — 50 □ „

gyökérhasíték oltást — — 20—40 tőkén

döntést — — — — — 15—2 5 „

venyigeoltást (amerikai alanyra) — — — — — 120—200 „

zöld oltást — — — — 200—300 „ bujtást — — — — — 30—50 „ —

B.

A vetések szárbamMúlása előtt irtsuk ki a

gyomokat

A gabonafélék legveszedelmesebb gyomnövényei: az acél, a konkoly, a vadborsó s a tavasziaknál a vadrepce. Ezek a g/omok elszívják a talaj nedvességét és tápanyagait a hasznos növények elől. Ezenkívül az acat és a vadrepce szélesen elterülő leveleikkel elnyomják a kalászosokat, megakadályozzák a kalászolásáí.

Az acatot legeredményesebben a bot végére erősített acatolóval irthatjuk ki. Fontos hogy az acatoló acélból készült, jó éles, villásvégű szerszám legyen. Azért kell vii. lásvégűre készíteni, hogy ne csússzon le az acat erős szárától Az acatot nem elég a föld szinén elvágni mert akkor hamarosan

3—4 új szár hajt ki a levágott helyén. Akkor végzünk jó munkát, ha az acatot minél mélyebben a föld alatt vágjuk el, mert az így elvágott acat aratásig már nem tűd szárat hajtani. Ha jól végezzük az acatírtást s az

Felkérjük főleg a szövetkezeti irányító szerveket és a gépállomások vezetőit, hogy tudósítsanak minkéi minden közlésre alkalmas eseményről, az elvégzett munkák eredményeiről, versenyekről, kiváló teljesítményekről - Lapunk elsősorban az övék, írjanak bele!

aratás utáni tarlóhántást — egy, két év alatt végkép megszabadíthatjuk földünket az "acattól.

A többi gyomot is részben az acatolóval szúrjuk ki, részben kézzel gyomláljuk ki. Minden gyomot, amit a vetésben találunk, ki kell irtani,

A gabonaféléken kívül a len is feltétlenül megkívánja a gyomlálást, A lenmagot és a lenszalmát ipari feldolgozásra csak úgy lehet jó! felhasználni, ha az gyommentes A len gyomlálásénál nagyon ügyeljünk arra, hogy minél kevesebb növényt tapossunk le, meri a len nagyon nehezen heveri ki a taposást. Akkor gyomláljunk, amikor a növény még nem magasabb 1—12 centiméternél. Később mér sok kárt okozna a lenben a letaposás,

A gyomok fő tenyészhelyei a parcellák közti mezsgyék és az útmenti árkok. Ezért ne csak a szántóföldön, hanem a mezsgyéken, árakparton, utak szélein is rendszeresen irtsuk a gyomokat, A mezsgyecsík, a „szőrös mezsegye”, a szántóföldi gyomok és szántó földi rovarok főfészke. A szétaprózott kisparcellákon való egyéni gazdálkodás emiatt is hátráltatója mezőgazdaságunk korszerű fejlődésének A szőrösmezsgyék” is okai hogy az egyéni termelők terméseredményei épp a gyomosodés miatt, messzi elmaradnak az összefüggő nagy táblákon gazdálkodó termelőszövetkezeti csoportok és állami gaz daságok terméseredményei mellett

Ha a mezsgyékről, árakpartról, utak széléről rendszeresen kiírtjuk a gyomokat, akkoi a szántóföldeket is könnyebben tisztén tarthatjuk az élősködő gyomnövényektől.

Si ré,k'al E9Vse9®* Földműves Szövetség és a Szlovákiái Szövetkezeti Tanács hetilapja. - Szerkesztőség és kiadóhivatal Bratislava, Stúrmn Fe!ÖS sz®rlcesztrf Ku9ler lénos- - Feladó és irányító postahivatal: Bratislava II, kiadó: „Orác” lap- és könyvkiadó vállalat - Nyomja: Concordia nyomda Bratislava, Nár povstanla 41 _ Előfizetés egy évre 100- Kis félévre 50- Kcs A lap felmondható minden év végén okt elsejéig Eng sz 1750 OPŰ-Ba 2 1950/«í