Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-05-14 / 9. szám

Bratislava, május 14. I évfolyam 9. szám. Jtlező&aztimsá&i szaft- és szövetkezeti hetilap URUK IDŐRE A SZOVJETUNIÓVAL Ennek az ünnepi fogadalomnak jegyében határtalan lelkesedéssel ünnepelte országunk dolgozó népe felszabadulásának ötödik évfordulóját, legnagyobb nemzeti ünnepét Csehszlovákia történelme — a függetlenségért a nép szabadságáért vívott szakadatlan harcok történelme, Évszázadokon át viselte Csehszlovákia népe a kettős elnyomatás, az idegen és a honi urak elnyomatásának nehéz jármát. De történelmének legsú­lyosabb szakasza 1958—59-ben, a hitleri megszállással kezdődött, A német imperialisták egyetlen koncentrációs táborrá akarták vél­­tcztatni egész Csehszlovákiát és Csehszlovákia népének teljes fizikai megsemmisítését tervezték. Tervezték — és helyenként, mint Lidice községében — meg is valósították, Öt esztendővel ezelőtt a Szovjet Hadsereg felszabadító harca, dicső győzeiemSorozata zúzta szét a fasiszta hóhéruralmat Csehszlovákiában, mentette meg milliók életét, óvta még a csehszlovák népet a megsemmisüléstől, 1945 május 9-én fejezte be győzelmes harcát a Szovjetunió a hitlerista Németország ellen, ezen a napon szabadult fel a hit­leri járom alól az egész Csehszlovákia és ezen a napon szabadította fel a Szovjet Hadsereg az ország fővárosát, Prágát. Ezek az örömleli események tették május 9-ét Csehszlovákia legnagyobb nemzeti ünnepévé. „Ez a nap egyúttal történelmi mérföldkő, mert e naptól a cseh és szicvák nép történelmének legfényesebb, igazi szabadságának és függetlenségének, a nép kormányának, a szocializmus építésének korát kezdte ei” — mondotta Gettwald elnök az ünnep alkalmából. Fábry István: „ELŐRE A FALU SZOCIALIZÁLÁSA FELE" Felszabadulásunk óta óriási fejlődésnek va­gyunk szemtanul országunkban. Szlevenszkó. szerte a gyárak egész sora épült és állan­dóan épül, hogy becsületes dolgozó népünk, nek rendes munkát és emberhez méltó megélhetést biztosítson, E gyárak kéményei ma nem azért füstölnek mint a múltban, hogy a gyárosok hasznát növeljék, hanem azért, hogy népünknek meglegyen mindaz, amire szüksége van: ruhája, cipője stb. Földmü­­vességünknek is megadja az emberibb élet­­hez szükséges előfeltételeket munkájuk meg­könnyítésére a föld termékenyebbétételér© mezőgazdasági gépek által. A múltban úgy a munkás, mint a földmű­ves joggal idegenkedett a géptől, hiszen a gép a nyomort, a munkanélküliséget jelen­tette számára. A gép a munkás munká it vette el, megfosztotta őt megélhetésétől. Nagyon gyakori eset volt az is, hogy a kis és középföldművesnek fejecskéjével együtt háza tehénkéje, de még sokszor utolsó pár­nája is dobra került. Az adóhátralék mely. ről soha nem tudta a földműves, hegy mikor van kifizetve, vagy a banktartozás az uzso. rakamattal kíméletlenül megfosztotta a falu. si dolgozót megélhetésétől. A falusi kulák­­ság olcsó pénzen jutott az elárverezett sze­gény földműves vagyonkájához. Az elárve­rezett falusi dolgozó kénytelen veit így be­állni a városi ipari proletariátus azon sorába, melyet a kapitalista termelési rendszer a legnagyobb nyomorúságban tartott de ezen­­kívül még állandó rettegésben voll murvá­jának elvesztése miatt, mely éhhalállal ‘lé­nyegétté. Vagy pedig kénytelen volt kül­földre vándorolni, iithagyva családját a 'eg. nagyobb nyomor közepette, hogy így csa­ládjának megélhetést biztosítson. Ezért ra­gaszkodott egy.két hold földecskéjéhez a falusi dolgozó olyan görcsösen, mert egye­düli biztosítékot csak a töld jelentett számé, ra Ezért dolgozott éjt nappallá téve teles és harmados földjén, melyet a kuláktól volt kénytelen kikönyörögni Ezzel szemben államosított iparunk már ma is munkaerőhiánnyal küzd és szívesen látja falusi dolgozóink azon részét, kik a mező­gazdaság gépesítése következtében felsza­badulnak, Nincs arra szükség, hogy uzsora, bérért földet béreljen és felében vagy har. mariában művelje meg a kulák földjét ami a kuláknak busás hasznot, a dolgozónak pe­dig látástól vakulásig tartó kegyetlen robo­tot és nyomort jelentett. Gyárainkban ren­des munkáért becsületes bért kap az igazi munkás és a gyár várja ma falusi dolgozóink azon részét, akik az iparban akarnak elhe­lyezkedni, hogy így váljanak hasznosabb tagjaivá épülő szocialista társadalmunknak. A Csehszlovák Kommunista Párt IX. kon. gresszusa 1949. májusában megjelölte azt az utat melyen haladnunk kell ahhoz, hogy né­pünknek boldogabb életet biztosítsunk. Gottwald elvtárs tíz pontjának 4-ik pontja így hangzik: ,,Meg kell nyernünk a szocializmus számá­ra a falut, a kis. és középparasztot és el kell szigetelnünk a falusi gazdagokat”. Egy év leforgása alatt hatalmas eredmé­nyekről számolhatunk be ezen az utón. Be­bizonyosodott, hogy a szarvasmarha é* egyébb háziállat nagybani tenyésztése meny. nyivel előnyösebb a magántenyésztéssef szemben. Állandóan növekszik a gépierővel megművelt föld mennyisége is. Földműves­­ségünk naponta győződhetik meg a nagy. báni termelés minden előnyéről. Dolgozó népünk fokozatosan növekvő élet. színvonala állandóan' újabb és újabb felada. tok elé is állít bennünket, az állandóan nö. vekvő igények arra kényszerítenek bennün­ket, hogy a kapitalizmus pusztulásával a múltból ránkmaradt termelési módot is ki. küszöböljük termelésünkből Tovább kell ha­ladni a megkezdett utón. Az Egységes Főid­­műves Szövetkezetek nem szabad, hogy egy pillanatra is megálljának fejlődésükben. Az elért eredményeket tovább kell. hogy fej­lesszék, új, magasabb, fejlettebb termelési formákat kell bevezetni. Induljon meg a falun is a szocialista ver­seny, az a nemes verseny, mely gyerme­keinknek, népünknek több tejet, vajat, tojást és kalácsot juttat asztalára. Ezen elvégzendő munkák jegyében készül­jenek fel falusi pártszervezeteink, Egységes Földműves Szövetkezeteink és falusi dolgozó népünk szeretett Pártunk a KSS IX, kongresz­­szusára. Ezen az utón minden lépés és min. den elért eredmény a szocializmus utjának kiszélesítése a falun, hatalmas eredmény a béke megvédésére a háborús uszitók elleni harcban népünk boldogságáért. A prágai Vencel-tér díszem si vényén N. A Bulganin, a Szovjetunió küldöttségének ve­zetője és Gottwald elnök fooadják a felvonuló boldog tízezrek üdvözletét Országszerte megünnepelte Csehszlovákia népe az ország felszabadításának ötödik év­fordulója' Az ünnepségek központja Prága, a főváros volt, ahová mér pár nappal az ün­nepségek előtt egymásután érkeztek meg a baráti államok küldöttségei, élükön a Szov­­ietúnió delgéció'a A magyar kormánvkül­­döítsége? Farkas M:hály, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárhelyettese honvédelmi mi. nezter vezdtie A magyar küldő’ ?ég küiön­­vona'ét a párkányi he‘árél!omáson és Prágában is ünnepélyes kere’ek között fo­gadták A határállomásén R a c i I e k, a Meg­bízottak Területének elnöke, a prágai állo­máson pedig áiroky nvnisz:erelnökhelyet­­tes és kü'ügvminiszter is megie'en' a fogad­tasson A prágai ünnepségek szomba'on kezdőd­tek meg a Nemzeti Színházban, ahol a cseh. szlovák kormán/ és a Nemzeti Arcvonal köz­ponti akcióbizottséga díszülést rendezett. Az elnöki emelvényen Gottwald elnök, Slán­­sky. a Csehszlovák Kommunista Pért főtitká­ra, a Szovjetunió küldöttségének tagjai, a külföldi delegációk vezetői és a csehszlo­vák kormány tagjai foglaltak helyet. Az el­nöki melvény felett hatalmas felirat hirdette a csehszlovák nép háláiét, szeretető* d'cső felszabadítója iránt, „örök időre a Sxovjet­­únióval” — ezt hirdette a felirat és ezzel a jelszóval ünnepelte felszabadulásának ötö­dik évfordulóját az ország népe A csehszlovák és a szovjet himnusz vezet, te be a diszülést, majd Zápotocky miniszter, elnök mondotta el ünnepi beszédét, melynek során esküt tett az egész csehszlovák nép nevében: „A Szovjetunióhoz és Sztálin elv. társhoz hűek maradunk!” A miniszterelnök beszédét a külföldi kor­mányküldöttségek üdvözleteinek tolmácsolá­­la követte. Elsőnek Bulganin marsai, a Szovjetunió minisztertanácsának alelnöke szólalt fel, aki beszédét zugó és lelkes él­jenzés hatalmas tapsvihar közben mondotta •I Kína, Lengyelország, a Mongol Népköz­társaság, Bulgária, Kórea, Románia, Vietnam, Magyarország, Albánia, a Demokratikus Né­met Köztársaság, kormányküldöttségeinek vezetői, majd a francia, olasz, angol és osztrák kommunista pártok vehetői mondot­ták e! a fejszabadulásának ötödik évforduló­ját ünneplő Csehszlovákia felé üdvözletü­ket. Ezután következett a legünnepélyesebb pillanat: Slánsky főtitkár felolvasta a cseh­szlovák nép Sztálin generalissimushoz inté­zett levelét, A díszülés állva, ünnepi csend­ben hallgatta végig a levél felolvasását. Azután felcsendült az Internacionáié és a világ minden részéből Prágába seregiett külföldi delegációk tagjai együtt énekelték a győzelem dalát a boldog csehszlovákok­kal. A felszabadulás évfordulójának ünnepsé­gei vasárnap csúcsosodtak ki. Már a korai reggeli órákban — a felhős, esős időjárás ellenére — mozgalmasak és népesek voltak Prága utcái. N/olc óra előtt már zsúfolt volt a Vencel-tér A Múzeumtól lefelé fegyelmie1- zetten. sorakozott fel a hadsereg, a milícia, az NB tagjai, míg a dísztribün előtt csopor­tosultak a CSM tagjai, akik lelkes és viharos ovációval fogadták a párt és a kormány képviselőit. Féikilenckor harsanaszó jelezte (^ottwald elnök érkezését, utána pedig meg­éhezett a szovjet küldöttség Bulganin mar­sall vezetésével, A szűnni nem ak'aró lelkes éljenzést a felharsonó himnuszok hangjai szakították meg, A csehszlovák és szovjet himnusz után Gottwald elnök mondott be­szédet, amelyben tömör szavakkal hangsú­lyozta. hogy Csehszlovákia a Szovjetunió hős hadseregének és bölcs vezérének- Sztá­linnak köszönheti felszabadulását. Noha a tavaszi eső mér a zápor méreteit vett© fel, még sem mozdult egyetlen em­ber a helyéről és az elnök beszéde sorén többször felrúgott a tapsorkán és ez az üte­mes kiáltás: .Sztálin, Gottwald, Sircky — éljenek számunkra örökké!” Ebben az ünnepi légkörben indult meg a felvonulási menet, amely méreteiben és pompájában túlnőtte még a május elsejei pazar felvonulást is Lenyűgöző látványt nyújtott a csehsz'ovák néphadsereg dísz­szemléje. Elől mentek a hesszuesövű ágyuk, majd párosán a dübörgő páncélosok hosszú raja, azután az emeletes tankok megszámlál­hatatlan sokasága, melyek mind arra hiva­tottak, hogy őrt álljanak az építőmunka mel­lett, megőrizzék a békét, a nép szabadsá­gát, melyet a Szovjetúnió hősi hadserege harcolt ki ennek az országnak a számára A néphadsereg dübörgő menete után, amely órákig tartott, az ország minden ré­széről felvonultak a milicisték az elmunké­­sok, az üzemek, g/árak, nemzeti vállalatok dolgozói. Végeláthatatlan széles sorokban zászlóerdők tarka rengetegével vonultak fel, magasba tartva Sztálin és Gottwald ha­talmas képmásait, a népidemokráciák lobo­góit és vezetőiknek képeit Az élmunkások büszkén vitték a sarló és kalapács vörös lo­bogója mellett munkájuk eredményét szá­mokban kifejezve és a vörös virágokból szőtt ötágú csillagot. Tizenegy óra tájban elállt az eső és ez — ha lehet — még fokozta a boldogságban úszó emberek lelkesedését. A felvonulás szakadatlanul folyt tovább Az ország min. c’-'.. jísVo-áteöi es kerületéből váil-váll mel­lett szoros, egymást követő sorokban zász­lók alatt vonultak fel a csehszlovák népide­mokrácia dolgozói. Utánuk széles, impozáns sorokban meneteltek tarka népi öltözetben a falu dolgozói, az Egységes Földműves Sző. vetkezetek, földmunkások. A traktorok és traktorosok százai követték az ő menetüket, hitet téve a szövetkezeti élet mellett, A dísztribün előtt a menet minden egyes tagja lelkes arccal az elnök és a vendégek felé fordult. Vörös virágok és tulipánok tö­megét szórták a tribün elé. Forradalmi da­loktól, a Szovjetúnió éltetésétől zengett az egész Vencel-tér. Az üzemi zenekarok forra­dalmi indulókkal kisérték a daloló felvonuló­kat. így tartott az ünnepi menet megszakítás nélkül hat órán keresztül. Az egész Prága dolgozó népe az ország minden részéből érkezett küldöttségekkel együtt így tünte­tett a felszabadulás örömnapjának ünnepén a béke megvédése mellett a nagy Szovjet­únió iránti örök barátság fogadalmával. így ünnepelje meg Magyarország a cseSuszíovák nép szabadságának születésnapját A hős szovjet csapatok öt évvel ezelőtt adták vissza úgy a magyar, mint a cseh­szlovák nép szabadságét. Április 4-ikén a magyar felszabadulás ötödik évfordulóján a ma­gyarokkal együtt ünnepelt Csehszlovákia dolgozó népe is és most a magyarok osztoztak a csehszlovák nép örömében. A budapesti Nemzeti Színházban megrendezett ünnepségen emlékeztek meg Ma­gyarországon a csehszlovák népi demokrácia szabadságának születésnapjáról, A Nemzeti Színház színpada és nézőtere ünnepi köntösbe öltözött. Szovjet csehszlovák és magyar lobogók, Sztálin, Gottwald és Rákosi képei díszítették a színpad homlokzatát. A falakon jelszavak voltak olvashatók, melyeik a csehszlovák és magyar nép barátságát és e két népnek a Szovjetúnió iránt érzett háláját tolmácsolták. Az ünnepségen megjelent a Mag/ar Dolgozók Pártja politikai bizottságának és köz­ponti vezetőségének több tagja, a népköztársaság Elnöki Tanácsának képviselői, a kor­mány számos tagja, az országgyűlés elnöke, a néphadsereg vezetői, valamint a magyar tudományos és művészeti élet képviselői, az üzemek sztachanovistái és sok élmunkás. Képviseltették magukat az ünnepségen a baráti országok követségei is, élükön a Szov­jetúnió nagykövetével. Az ünnepséget a magyar, csehszlovák és szovjet himnusz nyitotta meg, majd Kiss Károly a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának alelnöke mondott ünnepi beszé­det. Beszédében megemlékezett a Szovjetúnió győzelmes harcairól, azután vázolta a csehszlovák népi demokrácia politikai és gazdasági fejlődésének nagy sikereit, majd többek között ezeket mondotta: A csehszlovák nép felszabadulása, a két ország dolgozóinak uralomra jutása és hogy mindkét ország politikáját a munkásosztály élcsapatai, a kommunista pártok vezetik, gyökeres változást hozott létre a két nép egymáshoz való viszonyában A múltban si­került szembeállítani egymással a két népet a Habsburgok imperialista megosztó politi­kája évszázadokon keresztül egymás ellen uszította a magyarokat és csehszlovákokat A Horthy-féle feudális-fasiszta és a Benes-féle npgykapitalista államvezetés arra töre­kedett, hogy távoltartsa egymástól és meg mérgezze sovinizmussal a két szomszédos népet. Soha többé nem engedjük meg, hogy népünk belső ellenségei, vagy a külföldi háborús uszitók sovinizmussal megmérgezzék a két nép barátságét. Ezt a barátságot óvjuk és ha kell harccal is meg védjük. Kiss Karoly beszéde után dr. Horváth Iván. a Csehszlovák Köztársaság budapesti követe mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi estet magasszínvonalu művészi műsor zárta le, melyen két csehszlovák vendég: Gasiparek Tibor hegedűművész és Karel Aníerl kar. mester is fllépett.

Next

/
Thumbnails
Contents