Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-04-16 / 5. szám
A zselovcei EFSz munkamenetéről Csallóközcsütörtok elfogadta a versenykihívást Versenyeredményeink a kővetkezők eddig: 1. A közös munkákban 80 földműves vesz részt. 38 földműves, vagyis 30%-a az összes községi földműveseknek, fogja megszervezni a közös munkákat. 2. 22 földműves a közös vetés elvégzésébe kapcsolódott be 65 hektáron. 3. Kidolgozott pénzügyi terveink szerint leszállítjuk a kiadásokat. Tíz nappal korábban fejezzük be a tavaszi munkákat. A tagok bérjövedelme az elvégzett munkához aránylik. 4. A gépeket 100%-ban használjuk ki. Még 30 hektárnyi területre köti a gépeket szerződésünk, még pedig szánt'sra, de csak könnyebb munkákat fognak már végezni, boronálást és vetést. Tehenek nem fognak dolgozni. A szovjetparasztok 20 traktort küldtek egy mezőgazdaság! szövetkezetnek Ofaszor zágba Újabb brutálításek Az ,,Unita” című olasz újság közli azt a hírt, mely szerint Reggio Emilia városába megérkezett húsz szovjet traktor azzal, hogy azokat az egyik Emíliái földműves szövetkezet vegye át. Az olasz kormány megtagadta a beutazását a szovjet mechanikusoknak, akik a traktorokkal érkeztek volna és átadták volna a küldeményt az olasz földműveseknek, Az érintett földműves szövetkezet élesen tiltakozott a de Gasperi kormánynál a beutazási tilalom miatt Modena közelében, San Giovanni községben újra megtámadta a rendőrség a megműveletlen földekre sereglő parasztokat. A rendőrség a doigozniakarékat elkergette úgy, hogy 30 megsebesült Ezenkívül letartóztatott 50 munkást, közöttük 18 nőt. Gyümölcsmúmiák eltávolítása a fákról A múlt évi csapadékos időjárás folytán a monilia-betegség a gyümölcsfákon jelentékeny károkat okozott. Az általa elrohadt gyümölcsök egy része múmiákká száradva télen át is rajta maradt a fákon, mert nem valamennyi hullott le a földre. Minthogy ezek a gyümölcs múmiák fertőzve vannak a veszedelmes élősködő gomba penészpóráitól, ezeket a további kártétel csökkenése végett gondosan össze kell gyűjteni és eltüzeléssel, vagy mélyen való elásással megsemmisíteni. Aki ezt elmulasztja, veszélyezteti a gyümölcsfák termőképességét, mert a monilia-gomba a keletkezett gyümölcsöket tetemes mértékben teszi tönkre, azonfelül pedig vesszőfertőzésekkel a koronarészeket is elpusztítja, amennyiben azok elszáradnak. Aki ezt eddig nem végezte él, siessen vele, nehosv elkéssen. B. 5. A traktorszántás hektáronként 280 korona, a vetés 70 korona, műtrágyavetés 40 korona, burgonyaültetés hektáronként 380 korona. Így van ez a munka a pénzügyi tervben pontosan lefektetve. 6. Az összes munka brigádcsopöftök között oszlik meg. Lesz gépbrigád, igás brigád, boronáló és más brigád. A kézzel végzendő munkákat munkacsoportok végzik majd. Minden csoporttag bére az elvégzett munka arányában mozog. A bér pénz, gabona, takarmány s egyébb lesz. Néhány nappal ezélőtt az olesznai gépállomás^ munkásai kihívták versenyre a köztársaság valamennyi gépállomását. Ezt a kihívást eddig a csehor»zági Üvaly gépállomás fogadta el és Szlovenszkőn a Csallőközcsütörtöki gépállomás volt az első mely jelentkezett, hogy a versenykihívást szintén elfogadja. A múlt hónap végén a csallóközcsütörtöki gépállomás szakszarvezeti tagjai üzemi gyűlést tartottak és ezen megvitatták a verseny feltételeit és azokat elfogadták. A megállapított egy Dr. Faifan földművelésügyi megbízóit szerdán, április 12-én átadta a csehszlovák ifjúsági szervezetnek az oroszvár! állami birtokot Az oroszvári állami birtokot Ünnepélyesen átadták a csehszlovák ifjúság szervo^etének Csehszlovák ifjúsági szervezetünk komoly és érett magatartásáról tesz tanúbizonyságot, hop* az állami szervek nyugodt lelkiismerettel bízták rá az oroszvár! állami birtok vezetését s igazgatását. A csehszlovák ifjúsági szervezet már jóegynéhányszor adta tanúbizonyságát megbízhatóságának, sikerrel fejezte be az ifjúsági vasútvonal építését, igazgatja a Gúta melletti ifjúsági falut és vonzó példájával utat mutat a felnőtteknek, hogyan lehet és kell tettekkel bekapcsolódni a szocializmus építésébe, az Ötéves terv végrehajtásába. Az EFSz-ek munkájában hathatós segítséget fog nyújtani az oroszvári állami birtok, melv ezentúl a mi lelkes ifjúságunk munkatere lesz. Az átadásról szóló bővebb tudósítást legközelebbi zámunkban hozzuk, mivel csak lapzártakor értesültünk erről az egyedülálló eseményről. A kormány megállapította a mezőgazdasági termények új felvásárlási árait A kormány husvételőttj Ülésén. 3, Purl* földművelésügyi miniszter javaslatéra az egyet mezőgazdasági termények felvásárló*1 érét állapította meg az 1950 évre, A kor. mény mér most tette ezt a lépést abban az igyekezetében, hogy a földművelők már a tavaszi munkálatok elvégzésekor tudják, mit és mennyit kapnak terményeikért, lényegében a mezőgazdasági '.örmények ára az elmúlt esztendővel összehasonlítva nem mutatnak fel nagyobb változásokét Eltérés jelentkezik a rozs éránál, melyet a kormány 35 koronával csökkentett métermázsánként. Tette a kormány ezt azért, hogy rozs helyett gazdáink olyan mezőgazdasági növényeket termesszenek, melyek nemzetgazdaságunk szempontjából sokkal fontosabbak. Ezzel összefüggésben a kormány a késői burgonya árát 10 koronával emelte mátermázsánkint, hogy azokban a szegényebb körzetekben, ahol a gazdák rozsot és burgonyát termesztenek, a gazdák a rozs árának csökkentésével ne szenvedjenek kárt. A kormány az eddiginél nagyobb mérték ben akarja fokozni az olajosnövények termelését és ezért kb 10 .os pétórat állapi tett meg mátermázsánkint a szerződéses kötelezettségek leszállításánál, A most meg. állapított árak tehát a kövekezők: repce Kis 90—, mák 180.—, mustár 80.—, szójabab 90,—, napraforgó 40—, ler.mag 100,—, kon. dermag 70 korona métermázsánkint. A kormány egyes esetekben kisebb változtatásokat eszközölt a zötdségérakban is. Felemelte a korai paradicsom, kétől káposzta, indát lan karolta és sárgarépa, berakásra szánt uborka valamint a késői vörös káposzta árát. Ugyancsak szabályozta a melegágy* uborka árát is. Ezzel szemben leszállította a korai saláta, korai karolta, petrezselyem, retek, uborka, mezei hagyma és mezei foghagyma, mezei káposzta, bimbés kel és mezei petrezselyem árát A kormány a fekete ribizli árát az eddigi 1.600—1.800 koronáról métermázsánkint felemelte 2.000—2.800— koronára, hogy így is elősegítse a fekete ribizli termesztésének fokozását traktorra eső 380 feltételezett hektárnyi területet 450 felételezett hektárra emelik, egyesek, mint például Pogács Mihály élmunkás eddigi élteljesítményét (48o hektár) 550 feltételezett hektárra emeli, A költségeket — üzemanyag, gépjavítás — 15%-käl csökkentük). Az EFSz-szel, gazdákkal és az állami gazdasággal 8839 hektár megdolgozására kötöttek szerződést, csakhógv az egyes falvakon dolgozó traktoristák naponta újabb szerződésekéi kötnek a helyi gazdákkal. A rohoveeí FFSz-szel olyan megállapodási kötöttek, hogy a termés 10%-át kapják flzettség gyanánt az elvégzett munkáért, A tárgyilagosság megkívánja, hogy leszögezzük h hibákat is, Voltai helvenkint hibák, ezeket, azonban a legrövidebb időn belül el kell távolítani, mert a hiányos felszerelés a munikia idő meghosszabbítását vonja maga után. A csallóközcsütörtöki gépállomás még csak alakulóban van, tehát nagyon lói kell dolgoznia, ha a versenyben meg akarja állani a helyét. A gépállomás valamennyi munkása azonban vállalja a felelősséget, tudatában van feladatának és mi is hisszük. Kogv vállalkozásukat siker koronázza majd és a versenyben nem maradnak alúl. —o— Tömegesen lépnevk be az EFSz-be a CSM tagja! Hogy a flslolok valóban látják, hogy az EFSz-ek a helyes úton járnak a szocializmus győzelme felé, azt legjobban az a körülmény bizonyítja, hogy tömegesen és manifesztációs módon lépnek be az EFSz-be. Értesüléseink szerint eddig a következő falvak Ifjúsági szervezetei léptek be az EFSz-ekbe. Tomásovce. Príbeta, Toínica, Chtelnlca. Szentpéter, Ruíindol. Hrádek íitavee. lisko. vá, Dohőany. Vefké Úfeny "éca stb K-k, (*ár/U bent voll a városban és most hazafelé ballag az országúton. Kocsi jön utána, mindig közelebb hallja maga mögött a zörgést. Mér a háta mögött hallja, akkor megáll, megfordul és jó komája éppen öt kiáltja a bakról: Nem ülsz fel János? — Hé honnét gyüsz Péter? — A városból Vittem be egy kocsi fát az erdőből oszt mék haza. — Akkor felülök no, — No csak helyezkedj el kényelmesen, mint valamikor az urak a hintán Még neki ia támaszkodhatsz hátul a levegőnek, hogy ne ess be a kasba. — Meg le teszem, ne félj. De elsőbb rágyújtok e pipámra. Ne indulj eddig, mert etfujje s szél s lángot — Fújjad vissza! — Fújom én, csak mutasd meg elsőbb, hogyan köll azt. — No mehetünk? — Lőhet Mán ég ' ^ ____ .. — Te János, ez a te onokéd ugyan nagy kommunista. — Hét azlén? — Csak mondom — Már mondod? — Mond János, meg tudnál te válni a föl. dedtől, a saját földedtől és beadni azt a szövetkezetbe? — En még az őszön meg is fogom tenni ezt. Mit szólsz hozzá? — Nem hiszem el A parasztember világ életjiben föld után vágyott és ha volt, vagy van földje, nem adja oda senkinek sem, de sőt még venne is hozzá. — En mégis beadom, — A sajét föWedet, te? — Azt no, a saját földemet beadom és nem is fogom megbánni soha A koma félrecsavarta a fejét, közéjevágot! a lovaknak és úgy tett mint aki egyszeriben nem hallana. De János már benne volt a beszédben, mint mindig, ha valamiben ellenkezni próbáltak vele. Folytatta a beszédet. — Szóval, te nem hiszed el. hogy én be adom a földemet. Hát idehallgass Péter, Em !ékszel-e a volt korcsmárosunkra, akitől m> is vettünk egy-egy holdacskát. amikor elment tőlünk és beköltözött a városba és már nem volt korcsmája, urizált csak. Vett egy prémgalléros télikabátot és ezüstfoggantyus pálcát és bent ílt a káváházban és aszongya, hogy 6 most mér gyáros Emlékszel rá? — Emlékszek, hogyne emlékeznék. Ml van véle? — Hogy Övéle mi van, aztat én nem tóm, nem láttam már Igen régen, de azt tudom hogy volt Itt nálunk néki vagy SO hold földje Itt Is szerezte mind. Igaz Itt Is hagyta aztán, de nem ingyen, hanem jóval maga. sabb áron, mint a hogyan annak Idején tőlünk végrehajtáskor szerezte No de az mos' mér mindegy. — Hát most már mindegy, az igaz. de em lékszek rá hogy gyerekkoromban ippeg ele get jéréltam a volt sajá’ földünkre szántani vetni, boronálni csak úgy kamat fe'ében — Hát igen, hisz tudjuk mink azt De a; első háború utón aztán visszavettük apóink földjét ha mindjárt elég sok pénzért is. — Bizony sok pénzért! S most meg Ingyé odaadnád a szövetkezetnek? — Ugyanúgy, mint a hogyan a korcsmáról is túladott rajta és gyárosnak mondta magá aztán, S Tudod, hogy hogyan volt az azze á gyárral? — Nem én. — Hát az úgy vót, hogy a Móric a préga börzén vette a gyárat s nem is egész gyá rat vett, hanem csak egy réezlt r&zványek ben Ezekre a részvényekre köllött neki a sok pénz s oszt így adta el idehaza a földeket mind — De te nem fogsz gyárrészvényeket vásálni. — Gyárat nem veszek de veszek magam nak a földjeimér egy egész nagybirtokot, mert ma mér kicsi földön nem flzetődik ki a munka Földbirtokos akarok lenni, érted? Úgy akarok földbirtokos lenni, mint a hogyan a gyári munkás gyártulajdonos lett, hogy ma minden a népé. — Nem nagyon értem a dolgot, — Nem érted? Pedig ez egészen világos Az én kicsi földem mér nem ad nekem any. ny! kenyeret, amennyit munkám után megér demlek. Ahhoz, hogy gépekkel dolgozzam rajta, ahhoz kicsiny és nem hoz annyit, hogi gépeket vegyek a jövedelméből. A magam munkája nem elegendő és tuldrága ahhor hogy hasznát is látnám. Mert ha felszámítom a napokat a mai napszámmal, amelyeken ot dolgozom, akkor az Jön ki, hogy nagyon dré gén adja nekem az saját földem minden ke ászát Idegen munkaerőket nem vehete1 fel, mert soha sincsen annyi pénzem hog> bér’ betegsegélyzöt és kosztot adhatné) neki így hát világos, hogy a saját földer fog engem tönkretenni, ha ideiében nem fordí’ok rajta Beadom közős megművelő slá De nem veszek prémgalléros télikabf ‘ot, sem ezüs'nyelü pálcá* hanem magam i beállók hozzá munkásnak és meglásd hog a nagybani termellés engem el fog jobb? artan! Emlékszel, hogy az első republlkf bén olvastuk még, hegy a kis suszter mer csinál két nap alatt egy pár cipőt és kére -ajta 30 koronát, ebből nem bír élni lakr ruhézkodni, fűteni, világítani, adókat fizetr segédet tartani, A Bafs egy pár cipőn cs? egyetlen egy koronát keres tisztán, mert o csőn adja el, de naponta gyáréban százezc ráér cipőt csináltat, ami napi százezer koron tiszta nyereség, amit akár elkártyárhat me másnap megint másik százezer korona tiszta haszon van a kasszájában Ez a nagybani termelés, létod-e? A mi Móricunknak is többet hoztak a gyári részvényei- mint a amennyi haszna volt a földjeiből ezért cserélte ki a földeket a részvényekkel Én a földeket nem viszem el a másvilágra, én úgy tekintem a földjeimet, mint eszközt a megélhetésemhez. Köszönöm a szülámlmnek, hogy hagytak rám valamicskét de nem azért hagyták rám, azt Is tudom, hogy attól tönkremenjek, hanem hogy éljek belőle. Ma a szövetkezeti termelés egyenlő a nagyüzem! termeléssel, mert gépekkel megy ott a munka és ami kézimunka, azon is lehet még keresni. Gépekkel, műtrágyával több és jobb a termés Nekem is marad és másnak is jut belőle, Ehetik a város és eszem én is. Nem érhet szemrehányás e váoslak részéről és magamnak sem lesz géniem. hogy miből ezt és miből amazt adót, biztosítást, ruhát, csizmát s miegyebet Most bér érted Péter? — Hát ha így mondod János, ezt megérem. De az onokád csak szavalt nekem a szocializmusról, hogy azt ápolnunk köM és íogy az a jő és mindig jobb is lesz stb Hát, Tiondod, mi van azon jó, ha elviszitek a öldelme’ és rátok dolgozzak ezentúl a saját öldeimen? — Most Is magadnak dolgozol rajtuk és zontul is magadnak fogsz dolgozni rajtuk, le ot’ nemcsak magadnak hanem másoknak s, akik megint a te részedre dolgozzak fel i bőr’ a len’, a kendert, a gabonát, a gyaput és akiknek enniök kell szintén és más is ■ell még nekik éppen úgy, ahogyan neked em elég csak az, ami a földeiden kicsiben na megterem ök adnak nekünk ruhát lábelit. téglát, meszet, fát, gépet, boronát, apát és aratőgépeket és mltölünk meg meőgazdaságl terményeket várnak Ez az Igazig, vagy mi? — No lédd. Hét most már elhiszed, hogy •daadom a földeimet?
