Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-04-16 / 5. szám

A szovjet falu kulturális élete A szocializmus nagy győzelmei következ­tében a Szovjetunióban eltűnik a város és a falu közötti kulturális különbség. Ahol a falvakban 1917 előtt korcsma volt. ott ma virágzó kultúráiét lüktet. A szovjet falu kultúréletének központja a kultúrház, ahol a falu lakossága kielégítheti kulturális igényeit, képezheti magát és min­den segítséget megkap a munkájával kap. csolatos kérdésekben is. A kultúrházak éle. lének menetét a klubtanács irányítja. Tagjai között a Párt, a Komszomol, a falu és a kol­hozok legjobb munkásai foglalnak helyet. Jelentős szerephez jutnak a falusi értelmisé­giek is, Majdnem minden kultúrház vezető­ségében ott találjuk a tanítót, az agronó­­must és az orvost A kultúrház tanácsának ülésein tárgyalják meg az időszerű feladato­kat, a felmerült problémákat az általános célkitűzések végrehajtását. A klubfelelős a kultúrház rendjére vigyáz. A hozzáforduló tagoknak felvilágosításokkal való oktatására szolgál, kiadja az újságokat, játékokat, ő szervezi meg a klub program­ját. A klub egész munkáját a kolhozparasz­tok és kolhozértelmiségiek közreműködésére építi és a dolgozók bőven kihasználják a le­hetőségeket. A legnagyobb jelentősége a kultúrházak felvilágosító és nevelő munkájának van, A Szovjet embert nemcsak saját ügye, hanem a Szovjetunió és az egész világ élete érdek, li. Hogyan élnr' és harcolnak a munkások és a parasztok a ülföldi- országokban? Milyen belföldi és nemzetközi események történ, nek Milyen eredményeket érnek el a test­véri köztársaságok dolgozói? Milyen új eredményeket mutatnak fel a tudományban és a művészetben? Ezek mind olyan kérdé­sek, amelyekre feleletet vár és kap a falusi kultúrház látogatója. A belföldi és nemzetközi helyezettel az úgynevezett politikai beszámolók keretén belül foglalkoznak. Minden ilyen beszámoló újságolvasással kezdődik és az előadók megfelelnek a feladott kérdésekre Nagy érdeklődés kiséri azokat az előadá­sokat, amelyeken a kolhozok termelési mód­szereinek tapasztalatait cserélik ki a dolgo­zók. Megvitatják a mezőgazdaság és az ál­lattenyésztés legkorszerűbb módszereit szakképzett gazdasági és állattenyésztési szakemberek vezetésével Az előadásokon ismertetett tapasztalatokat a gyakorlatban hasznosítják. A mezőgazdasági ismeretek terjesztésére külön tanfolyamokat is rendez­nek. Ezeknek a tanfolyamoknak rendelkezé. sére állanak az agronómiái körök A szakkörökön kívül a falu dolgozóinak a klubban arra is van módjuk, hogy általános ismereteiket is bővítsék Az előadások kö­zött a tudomány minden ága helyet kap: a meteorológia ugyanoly érdeklődési vált ki, mint akár a biológia vagy a csillagászat. Az érdeklődők számára a kultúrház könyvtárá­ban a megfelelő irodalom korlátlanul rendel­kezésre áll Nagy érdeme és előnye ezeknek az elő­adásoknak, hogy soha nem fordulnak el a való élettől. Nemcsak a mezőgazdasági elő­adások segítik a dolgozókat mindennapos munkájukban, hanem a többi előadások is feleletet adnak a mindennapi élet kérdései­re A klubtanács különös tekintettel van a dolgozó nőkre. A kultúrházban legnépszerűbb a könyv­tár A falusi klubkönyvtárak átlag 5000 könyvvel rendelkeznek Megtaláljuk itt a ma-j'-leninizmus alkotásait, az orosz és kül­földi szépirodalmi klasszikusok műveit és a modern írók remekeit egyaránt A könyvtárost a könyvbarátok aktívája se. gíti munkájában. A szovjet írók legjobb mű­veiből ismertetéseket rendeznek, könyvkiél- Iítások és szépirodalmi esték rendezésével hívják fel a dolgozók figyelmét az irodalom, ra. De az olvasók sem passzívak. Vélemé­nyüket egyáltalában nem titkolják, benyo­másaikat, kritikájukat köziik a könyvtárosok­kal és nem egyszer levelezésbe bocsátkoz­nak magukkal az írókkal is. A dolgozók a könyveket közösen is meg­beszélik Az ilyen megbeszélésekre gyakran meghívják az írókat is, akik így hasznos ta­pasztalatokat szereznek a falusi dolgozókkal való együttlétük folyamán. A könyvtár nem zárkózik a klubba Az ak­tivisták különösen a fiatalok köréből rend­szeresen széthordják a könyveket azoknak, akik valamilyen okból kifolyólag nem tudnak elmenni a könyvtárba. A ruzsindoli ifjúság belépett az EFSz-be A ruzsindoli ifjúsági szövetség helyi szer­vezete nagyon aktív tevékenységet fejt ki. A helyi szervezeteknek 110 tagja van és ezek mindnyájan manifesztációs módon be­léptek az EFSz.be, melynek keretén belül 240 órát brigádmunkában ledolgoztak és 300 gyümölcsfát ültettek el. A fiatalok hatéko­nyan segédkeztek az EFSz-nek a mezőgazda­­sági gépek bevásárlásánál. Elhatároztak, hogy az EFSz-nek állandó brigádot állítanak össze és ez a garázsépítkezésnél fog segéd, kezni. Figyelemreméltó, hogy a fiatalok sze­mélyesen toborozzák a földművesek körében a tagokat az EFSz-be. Ez a munkájuk jó siker, rel jár. Szövetkezeti mosodái ís berendeztek már és Oftnek vezetője az Ifjúsági Szövetség egyik fiafái nőtagja. A falusi kultúrház nemcsak politikai és tu­dományos ismereteket nyújt a kolhozparasz­toknak, hanem hozzásegíti őket a művésze­tekhez is.Míg a cári időkben még műkedve­lő tevékenység fejlődhetett ki az orosz fal­vakban, addig ma a színjátszó körökben tervszerű és komoly munka folyik. A szín­játszókörök gyakran ellátogatnak a szom­széd falvakba és viszontszereplésre hívják az ottani csoportot. Ilyen módon cserélik ki tapasztalataikat, módszereiket és így tanul­nak egymástól. Nem hiányzik a film sem. Minden film ei-A tótkomlósi templon tornyában hetet üt az óra. Az óra alatt erkély futja körül a tornyot. Ember jelenik meg az erkélyen s hetet fúj egy tülökbe. Körüljárja az erkélyt s mind a négy világtájnak tudtára adja ilymódon, hány az Óra- Régi szokás ez Tótkomlóson. Több évszázada már annak, hogy először jött az őr a torony erkélyé­re . megfújni tülkét. Lehet, hogy akkor még óra se volt a tornyon s ezért volt erre szükség. Később meglett az óra, erős, messzehangzó ütéssel jelezte az időt, de megmaradt a tülkös is, mint árnyéka a múltnak. S tülkének hangja is ilyen árnyéka az óraütésnek. S hogy hetet üt az óra és fúj a tülkös, zö­rögve jönnek a szekerek a határból, nagy port kavarnak Éppúgy jönnek mint századokkal eze­­löt . . A Boros pincénél a lovak már maguktól megállnak. A gazda még be se nyit és már áll az asztalon a pohár. Valami maradék kenyér mindig kerül a tarisznyába mélyéből. Egy nyelet bor, egy harapás kenyér. S ez így megy. Négy nyeleire és négy harapásra lenn \an a pohártar­talma. • Hát mindez itt maradt a régi Tótkomlósból, de nem kell azt hinni, hogy itt most már megállt az idő. Vannak szekerek, amelyek elhaladnak a boros pince előtt, mintha nem is létezne. Egy ilyen szekérről leugrik Hrivnyák Mátyásné. Szalad ha­za, enni ád a családnak és siet is tovább a nő­­szövetségbe, vezetőségi ülésre. — Mindig mégy ■. — mondja a férje. Az asszony nem szól, csak mosolyog. Benne van a mosolyában, hogy mennie kell. Nem is tudja elképzelni, mi lenne, ha egyszer nem kelle­ne mennie. Azt mondja a férjének aztán: — Holnap vetjük a répát, úgy készülj ■ ■ . Ma megcsináltam egyegész kéttized munkaegységet. A hagymát ültették a termelőcsoportban. Szép teljesítmény ez ebből a munkából. Hrivnyák és felesége tagja a termelőcsoportnak. S Hrivnyákné titkára a Magyar Nők Demokratikus Szövetsé­gének. A malmos gyűjtött, gyűjtött. Egy szép házat gyűjtött ide az állomás mellé. Nemhogy a fa­lunak, de még a környéknek is legszebb házát. Valóságos palotát ■ üvegfalai, üvegtetős verandával és központi fűtéssel. — Jogos ez nekünk — mondja Szuchánszky néni tört magyarsággal, de annál törhetetlenebb öntudattal. — Mi hordtuk ezt össze. Még az apánk, még a nagyapánk. kerül a klubokba és a nézők megvitatják a látottakat A kolhózklub a zenei életnek is központja a falun. Az énekkar elsősorban a megfelelő vidék dalait veszi műsorra, de természetesen szerepelnek a többi szovjet népek dalai és a közkedvelt műdalok is. A falusi klub valóban a falu politikai és kultúrmunkájának központja. Munkájának eredménye, hogy ma már alig van különb­ség kultúrális téren a város és a falu dolgo­zói között És a jövő még többet Ígér a Szovjetúnióban. Szuchánszky néni szlovák nemzetiségű kcndös parasztasszony. Ügy ül ott a malmos bársonyszé­kében, mintha beletermett volna. Szóval a ház most a nőszövetségé s a malmos talán valahol Pesten szürögeti, vonogatja a tanul­ságot, érdemes-e harácsolni. Szuchánszky néni is tagja a Viharsarok terme­lőcsoportnak. Ö nagyon meggyőződött arról, hogy így jobb, mint egyénileg gazdálkodni. — Mi, három család összeálltunk már negy­venötben — meséli. — Tizennégy holdon közösbe csináltuk. Ügy szá­moltunk, tizenötezer forintra, huszonötezer lett belőle. Volt nekünk paprikánk, két lánc. Csak azért négyezer forintot kaptunk. Dugványrépánk meg hat lánc, azért hatezret kaptunk. Ezek hát a tapasztalatok. Aztán látták a nagy­szénásé termelőcsoport eredményeit is. S most már nem három család küzködik a községben, hanem csak egyetlen csoportban százharmincnégyen. — Megalakul most a női brigád is — mondja Lomjánszkyné, községi közgyám. Férjével együtt beléptek a termelőcsoportba. Hét holdat vittek magukkal és egy tehenet. — Fogunk majd verse­nyezni a férfiakkal. — Hát az nehéz lesz — véli Soltészné. — Az én férjemék a műtrágyázásnál két munkaegységet csináltak. Öten vannak a bri­gádban s mindenki megcsinálta a kettőt. Aki idő­sebb és nem ment neki úgy, kisegítették a töb­biek. — Mi is kisegítjük egymást, ha kell. A répa­­egyelésben meg biztos elhagyjuk őket, mert azt nem szeretik a férfiak csinálni. Azt mi értjük jobban. — Nem jól gondolkozol, mert mást is kell úgy érteni, mint ők. Aztán a répaegyelést is hajhat­ják úgy, mint mi, ha belejönnek. így folyik a vita magyarul és szlovákul kever­ve. A szó összefér egymással igaz barátságban s összeférnek az emberek is. Együtt készültek szlovák és magyar asszonyok április négyre, közös felszabadulásuk ünnepére. Közösen varrtak ezek az asszonyok tíz párnát és tíz lepedőt az ókígyósi kollégiumnak, ötven óvó­dás gyermeket ruháztak fel április 4. alkalmából. És mindezen túl együtt építik az új szocialista országot a termelőcsoportban. A tótkomlósi magyar és szlovák asszonyoktól kell példát venni a szlovákiai magyar asszonyok­nak és segíteni itt is felépíteni az új szocialista országot, mindnyájunk boldogabb hazáját. Borbála Közeledik a dolgozók legnagyobb ünnepe Ott leszünk mindnyájan! Megmutatjuk, hogy mennyien vagyunk! Táblákat viszünk ki. Piros szegfüvet mindenki gomblyukába Hogy ki viszi a zászlót, erről még szavazni kell, mert mindenki szeretné vinni Csak olyan viheti, aki meg tudja védeni, aki jól tud szaladni, ha a zsaruk megjelennek A gyűlés a főtéren lesz. A fölvonulás a főutcán A jótorkuakat el kell a menetben osztani és középre állítani, hogy takarva legyenek. Ha futni kell, akkor kis csoportokban csillag alakban fussunk, a csoportokat be kell szer­vezni A nők fedezik a visszavonulást, azo­kat mégsem merik ütlegelni a rendőrök. így készültünk fel a régi időkben a május else­jei felvonulásra így is vonultunk fel a főut­cán át a főtérre, ha megengedték a főtéren tartandó népgyűlést. Ha nem engedték meg, akkor meg kellett elégednünk a külváros valamelyik tágasabb terével. így voit ez va­lamikor. A népgyűlést rendszeresen szétug­ratták, futottunk és aki nem bírt jól szalad­ni, az a hátán megismerkedett a gumibottal, a kardok lapjával, a nádpálcával. így volt ez valamikor. Nem felejtettük el és nem is fog. juk elfelejteni soha. 1936-ban úgy nekiszorí. tolták a rendőrök a falazó nőket a falnak, hogy az egyik elvtársnő ott az utcán szülte meg magzatját a mentők szedték fel a kö­vezetről. Ma, győzelmünk után, magunkhoz méltóan, szabadon, és boldogan megyünk ki az utcá­ra és ünnepelünk majd A gyárakban, üze­mekben most nemcsak piros szallagcs díszí­téseket készítenek, hanem magas munka­megajánlásokat is gyűjtenek május elsejének megünneplésére. Kint a falvakban nemcsak díszkapukat csinálnak hanem többtermelé9Í Ígéreteket is tesznek. Magyarországon 200 métermázsás cukorrépaeredményekre válla, nak kötelezettséget és az összes tavaszi munkák elvégzésére tesznek Ígéretet május elsejéig. Valamikor dolgozni kellett, hogy legyen miből megélni, tülekedni kellett mun­kalehetőségek után, ma nemi teher többé a munka, ma természetes jelenség a még jobb élet elérése végett. Ma mindaz a termelési eszköz, melyért annyi évtizeden át küzde­­nünk kellett, már a mienk, ma már magunk­nak termelünk, ma minden kilogramm kész áru, minden kalász búza, minden száll takar­mány jobb életet jelent a mi számunkra, a dolgozó ember számára A régi május elseje bátor merész tüntetés volt, melyben kiélte magát a jobb jövőben való hit és bizalom, a remény. Ma a beteljesülés öröme és bol­dogsága ül a tüntetők arcán és a győzelem büszke fénye UI MÖftlYVEü J.V. SZTÁLIN: MARXIZMUS ÉS NEMZETI KÉRDÉS. Az emberiség történelmi fejlődésé­nek fontos problémájával foglalkozik J. V. Sztálin ebben a művében A nemzetiségi kérdés teroretikus megoldása a gyakorlat­ban vezérfonállá lett, melynek segítségévéi a népek forradalomtiporta cári börtönéből a Szovjetúnió népeinek testvéri és boldog együttélése fakadt. (Sajtó alatt). J. V. SZTÁLIN: - RÖVID ÉLETRAJZA. Ez a könyv röviden és velősen a proletáriátus nagy és geniélis vezérének életrajzét foglal­ja össze Gazdag forradalmi tevékenységét, filozófiai munkáit és a marx-leninizmus meg­valósításáért folytatott harcait tárja elénk. Ára fűzve 37 Kis. J.V. SZTÁLIN: A SZOVJETÚNIÓ AGRÁRPO­LITIKÁJÁRÓL, Sztálin értekezései a Szovjet­únió agrárpolitikájáról. Megmutatja azt az utat, melyen a Szovjetúnió a kulákság likvi­dálása után a kolchozok és szovhozok meg­valósítása felé haladt (Sajtó alatt) J.V SZTÁLIN: A LENINIZMUS KÉRDÉSEI. Ebben a könyvben vannak összegyűjtve Sztálin legjelentősebb beszédei, melyeknek mindegyike újabb fokot jelentett a Szovjet­únió építési gyakorlatéban. Szocializmust építő igyekvésünkben ez a könyv nélkülöz, hetetlen vezérfonál. (Sajtó alatt) A SzK(b)P TÖRTÉNETE. Ez a könyv a Szov­jet Kommunista (bolseviki) Párt történetét, harcait és növekedését mutatja be és meg­érteti velünk a Párt és a Szovjetúnió törté­nelmi győzelmeinek okát. (Sajtó alatt), A „MAGYAR KÖNYVTÁR” KIADVÁNYA!: ILLÉS BÉLA: FEGYVERT S VITÉZT EME5UEK. A szerző részvett a Nagy Honvédelmi Hábo­rúban és értékes tapasztolatokaí szerzet! a szovjet ember nagyságáról és nemesis1 hűsé­géről. Az igazi hazafiak realisztikus portré, jait és a Vörös hadsereg hatalmas erejét festi meg eleven színekkel Kötve 76.—. fűzve 46.— K£s KATAJEV VALENTIN: A TÁVOLBAN EGY FEHÉR VITORLA. A regény az orosz próféta­­riátus 1905 évi forradalmi harcaiból meríti tárgyát. A regény cselekményét a legendás orosz Potemkin cirkáló legénységének láza­dása alkotja. Kötve 104— fűzve 74— Kis EGRI VIKTOR: SOVÁNKA. Egri könyvének központi alakjai István kisgazda, aki az új, születő világ, a szocializmus világának meg­­testesítője és Sovánka, István ellentéte, aki fél minden újítástól. A szerző dialektikus megoldással halad célja felé: Sovánkát, a tepnap emberét kell megszerezni a szocia­lizmus építésére. Fűzve 62—, kötve fSS»­­Kís, A csécsénvpatonyi fiatalok vállalják... A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség csé­­csénypatonyi helyi szervezete megértette küldetését. Hogy a ráháruló feladatokat meg tudja oldani, külön tervzetet dolgoztak ki tagjai és a terv egyes pontjai egyben köte­lezettségvállalások a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség I. kongresszusa alkalmából. Ez a terv a következő: 1. Az ifjúsági helyi szervezet keretén belül földműveskört alakítanak (ezt a kört már február 24-én megalakították és jelenleg 15 tagja van) 2. Olvasótermet rendeznek be 3. A falun keresztül vezető út mentén lévő fákat mind gondozzák, 4. A helyi szervezet valamennyi tagját is­koláztatásnak vetik alá és a szövetség I. kongresszusáig ezt be is fejezik Kultúrális téren két színdarab betanulását és előadá­sét határozták el. Az első színdarabot már 11111111111111 iiimiiii Ilii mm 11 mii iiiiiiiiinii A T EHEN PÁSZTOR február 18-án adták elő, a másodikat április folyamán. A Szlovenszkói Kommunista Párt IX. kon. gresszusa alkalmából 500 munkaórát ajánlót, tak fel. Az 1950. évre a következő munkatervet dolgozták ki: Vállvetve fognak dolgozni a kommunista párt helyi szervezetével és min­den erejükből segíteni fogják az EFSz-et an­nak minden munkájában, amelyre vállalko­zik. A földműves kör tagjai zöldségtermesz, téssel foglalkoznak és a tiszta hasznot az ifjúsági szervezet pénztárába adják Tíz új tagot szereznek az ifjúsági szervezetnek Őt tagot traktorvezető kurzusra küldenek. Tíz tagot egy hónapi brigádmunkára küldenek az Ifjúság Faluja munkálataira. Ezenkívül kö­telezik magukat, hogy az EFSz-ben valamint a gyárakban és más munkahelyükön élmun­kások lesznek, hogy valóban mintaképül szolgáljanak, ahogy ezt a népi demokratikus köztársaság és népünk elvárja tőlük K-k. / iiimiitimnmi immiiiimiiiiiiiiiiimiimi Amikor megalakult a termelőszövetke­zet, Gergely bécsit tették meg tehén­­pásztornak. Egyrészt azért, mert öreg volt már és meg akarták kímélni nehe­zebb munkától, de főleg azért, mert igen szerette a marhát és úgy bánt mindegyi­kével, mintha családtag volna Egyszer megkérdezi Gergely bécsit a szövetkezeti elnök, hogyan érzi magát a tehenek körül és nincsen.e valami baj. Már hogyan volna ott baj, ahol a Ger­gely bácsi intézi a dolgokat. De azért mégis odafordul az elnökhöz: — Jó volna minden, de mégis van va­lami baj itten. — És mi az a baj, kérdi az elnök. — Nem szeretem azt. hogy pásztornak csúfolnak. — Hát hiszen tehénpásztor vagy, nem csúfnév az. — Mégsem tetszik nekem ez az elne­vezés — Hát minek nevezzenek, ha egyszer a tehenek vannak rád bízva — Én tudnék jobb nevet is Nézd, aki a vasútra vigyáz, az vasúti felügyelő, aki az iskolákra vigyáz, az iskolafelügye­lő. akkor miért ne lehetnék én azért, hogy a tehenekre vigyázok marhafel­ügyelő? C L. ..............................................................................................................................................................miiitfiitiiiiimmiitiiiiimiiimiitiiitiiiuiiuiiitiiiimiiiHiiiiimiiiimiiiiiiiiiiiimiitiiiiiitiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiimifui Ó&&0& iMQMaVÁsuit a máglyák. Áó Stoiovák (lá&dinuv&iay&QAuiO'k t&ttvihi &g.yüttmäkdcLds&

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents