Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-04-16 / 5. szám
A ininfägzüvetkezetek úttörői üzenik: Á csatárt megnyertük! RésEletes beszámoló az ótátrafüredí munkaértekezletről, melynek tanulsága, hogy a közösen végzett munka a szocializmushoz vezet Husvét előtt Szlovákia minta- EFSz-einek kiküldöttei üléseztek Ötátrafüreden. A kétnapos munkaértekezleten számot adtak azokról az eredményekről, amelyeke« a prágai országos munkakonferencia óta a szövetkezetek itt Szlová kiában elértek. Több mint 100 szövetkezeti élmunkás vitatta meg a kétnapos konferencia alatt a tavaszi munkák során felmerült tapasztalataikat. VEZEKENY Sármir Pál beszámolójában felvázolta mindazokat a harcokat, amelyekkel az fegységes Földműves Szövetkezet tagjainak meg kellet birkózniok, míg elérték, hogy ma a vezekényi szövetkezet elismert mitaszövetkezet lett. — A vezekényi Egységes Földműves Szövetkezet ma, hogy örömteli számadást 'ud itt elébetek tárni — mondotta beszédének bevezető részében a tagság kiküldötte — a Kommunista Párt helyi szervezetének köszönheti. Nálunk a pártszervezet egyik elsőszámú kötelességének tekintette, hogy megvalósítsa azokat az előfeltételeket, amelyek a községben az egészséges élet indulásához szükségesnek mutatoztak. Első követelményként jelölte meg, hogy a nemzetiségi szempontból kevert lakosságú falunkban megszűntesse a nemzetiségi súrlódásokat, hogy kiküszöbölje a sovinizmust Különös gondot fordított a Kommunista Párt helyi szervezete arra, hogy a magyarajkú lakosságot az építés minden vonalán bevonja a közös munkába, hogy a Kommunista Párt helyiszervezetében a lakosság megvitassa mindazokat a problémákat, amelyek a falu életében felmerültek. A Párt közvetlen támogatásával és a kis- és középparasztság széles bevonásával indultunk útnak, hogy megvalósítsuk az Egységes Földműves Szövetkezet K.-rétén belül a magasabb termelési formák elérése érdekében megindított munkánkat. Egyes községekben a falusi gazdagok földjeiktől menekülni igyekeznek, felajánlják őket a szövetkezetnek. A mi véleményünk az, hogy a kulákság földjét ne vegye át az Egységes Földműves Szövetkezet. Fia átvesszük a falusi gazdagok földjét és ők meghagynának maguknak 5—10 hektár földet, akkor kis és középföldművesekként szerepelnének. Kihasználnák a szövetkezetét, továbbra is jól élnének, de ugyanakkor továbbra is ellenségeink maradnak, mert kulák mivoltuk megmaradna. KÖBÖLKÚT A párkányi járásban két mintaszövetkezet van, egymással versenyez Köbölkút és Muzsla. Mindkét mintaszövetkezet kiküldöttei részvettek a munkakonferencián. A köbölkútiak nevében BARANTAL FERENC jelentkezett szólásra, aki beszédének első részében az osztályellenséggel szembeni harc következetes folytatására hívta fel a szövetkezeti kiküldöttek figyelmét. — Hogy itt összejöttünk Szlovákia Egységes Földműves Szövetkezeteinek kiküldöttei, elsősorban is szeretném figyelmeteket felhívni: szövetkezeteink életében nagy figyelemmel kell lennünk a faluban megindult osztályharcra. Az EFSz-ek óvakodjanak azoktól a szerencsétlenektől, akik még mindég arra törekszenek, hogy megbontsák sorainkat és ennek elérésére a legaljasabb merényletektől sem riadnak vissza. Hogy a falusi osztályellenség, a falusi gazdagok milyen eszközökkel dolgoznak, arra éppen mi, köbölkútiak tudunk példákkal szolgáim, ahol a szövetkezet ellen a kulákok szervezkedni tudtak, titkos üléseket hívtak egybe, merényletet akartak elkövetni a szövetkezeti tagok ellen, fel akarták gyújtani a gépeket, uralomra akartak szert tenni a szövetkezet felett. De éberek voltunk! Időben észre vettük a készülő aknamunkákat, az Egységes Földműves Szövetkezetét újjászerveztük és felvettük a harcot az ellenséggel. Lelepleztük a falusi gazdagok bűnös tevékenységét. Hogy helyesen jártunk el, ezt abból is láttuk, hogy radikális intézkedésünk után tagjaink száma 72-vel megszaporodott s Köbölkúton ma már sorainkban 333 kis- és közép paraszt van. Azért hangsúlyozom, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek fokozott figyelmet szenteljenek mindenütt az osztályellenség elleni fokozott harcnak, mert magunk tapasztalataiból láttuk, hogy a falusi gazdagok új életünknek ezek az ellenségei, az eszközöket nem válogatva indultak ellenünk támadásra. Nekünk, akik a szocializmust építjük, be kell bizonyítanunk, hogy jobban tudunk gazdálkodni, mint a falusi gazdagok. A köbölkúti szövetkezet elnöke ezután a következőket állapította meg: Mi, a köbölkúti Egységes Földműves Szövetkezet tagjai be fogjuk bizonyítani, hogy az EFSz segítségével a termés eredmények lényegesen nagyobbak lesznek, mint a földbirtokosok idején voltak, kik míg milliós hasznokra tettek szert, addig mi nyögtük az igát és erőnk minden megfeszítésével gürcöltünk, hogy a mindennapit megkeressük. Ugyanakkor ők itt, Ötátrafüreden, és más fürdőhelyeken könnyelműen szórták azt a pénzt, amelyet vérészében felhívta a falusi dolgozók figyelmét arra, hogy éberségüket fokozniok kell, mert a falusi reakció mindent elkövet, hogy a szocializmus útjára lépő falu munkáai elé akadályokat gördítsen. A kétnapos konferencián az egyes EFSz-ek kiküldöttei szólaltak még fel. A szónoki emelvényre elsőnek Sármir Pál lép fel, a vezekényi Egységes Földműves Szövetkezet felügyelő bizottságának elnöke, rés verejtékes munkánk nyomán dugtak zsebre. Ma mi, a dolgozó parasztság és a munkásság járunk a fürdőhelyekre pihenni és új erőre szert tenni, hogy munkánkat fokozottabb erővel tudjuk folytatni a mezőkön és a gyárakban. Ma a gyárakban, üzemekben és a földeken mink vagyunk az urak. mi pedig be fogjuk bizonyítani, hogy a mi munkánk nyomán a termelés még nagyobb lesz, mert mindannyian tudjuk, hogy nem mások dőzsölésére kell munkaerőnket latba vetni, hanem magunkért dolgozunk. A mi kötelességünk az, hogy emeljük a mezőgazdasági termelést, hogy nagyobb kenyeret biztosítsunk ne csak magunknak, de a legerősebb és legjobb szövetségesünknek, a munkásosztálynak is. MUZSLA Muzsláról ketten jöttek: Budai Vince és Pató József. A konferencia két napja alatt alaposan résztvettek a vitában, élénk figyelemmel kísérték a felszólalásokat. Vasárnap kerül sor a muzslai Egységes Földműves Szövetkezet beszámolójára. Budai, a következőket mondja: — Nem akarok részleteiben foglalkozni a muzslai Egységes Földműves Szövetkeze fejlődésével, mert hisz azzal — azt hí szem — mindnyájan tisztában vagytok már, mindnyájan ismeritek.Most itt arról szeretnék beszélni, ami a legújabb munkánk eredménye, amiről itt talán még kevés sz< esett és ami benneteket, kedves elvtársák földművestársaim, talán a legjobban érdé kel. És ez. bevezettük a füves vetésforgói a muzslai szövetkezet földjein. Az úrbéri legelők átvételével hatalmas terjedelmű földet kaptunk, amelynek hozama azonban nagyon gyönge volt Elhanyagolt állapotban vettük át és a szovjet mintákból szerzett tapasztalataink alapján nekiláttunk e földek feljavításához. 72 hektárnyi területet felszántottunk, amely 72 hektárnyi területen az első esztendőben ,25 hektár területen árpát, 25 hektáron zabot. 10 hektáron kukoricát, 5 hektáron burgonyát, 5 hektáron napraforgót és 2 hektáron tavaszi búzát vetettünk. Fokozatosan fogjuk az úrbéri területek további részét is a vetésforgó gazdálkodásnak alávetni. Munkánkat az Egységes Földműves Szövetkezetben pénzügyi terv szerint végezzük, melynek kidolgozásánál tekintettel voltunk a legaprólékosabb munkákra is és egész gazdaságunkat e pénzügyi terv és munkaterv irányelvei szerint intézzük. Budai elvtárs ezután részletesen ismertette a munkakonferencia résztvevőivel a pénzügyi terv miden pontját, a gépi munkák, az igásmunkák, az emberi munkaerő, valamint a vetőmag és műtrágya kalkulációival is. Beszéde végén kitért arra, hogy a füves vetésforgó sikeres megvalósítása érdekében fű- és heremag termeléssel is kívánnak foglalkozni, hogy ezáltal biztosítsák a szervezett füves vetésforgó tökéletes megvalósítását. UDVARD Az udvardi EFSz munkájáról eredményeiről Hanzlik elvtárs számolt be. Beszámolójának bevezető részében rámutatott arra, hogy a munka itt nehezebben indult meg, mint a kis falukban, mert hisz ebben az 1.200 családos faluban nehezebben ment az Egységes Földműves Szövetkezet megszervezése, mint kisebb községekben, ahol nagyobb az egység. Hanzlik elvtárs többek között ezeket mondta-A falu lakossága az Egységes Földműves Szövetkezet előnyeiről most tavasszal győződött meg a legjobban, amikor az egységes vetési eljárást 25 kataszteri holdon megvalósítottuk, amikor így, a közös munka végrehajtásával a föld megmunkáása kataszteri holdanként 296 koronára csökkent. A parasztember rájött, hogy a közösen végzett munka révén nemcsak, hogy olcsóbbá tette földje megművelését, hanem a föld termőereiét is fokozta. Az Hanzlik János '^C1 tavasz' munkánál a hármas eke után azonnal a borona ment. Ennek fontosságát különösen mi tudjuk, a délszlovákiai kisparasztság. Nálunk az időjárás igen száraz s a kisember a múltban, amikor iovacskájával, vagy tehénkéjével szántott, két napig is eltartott, míg a szántás után a boronájával végig mehetett a földön. Mennyi nedvességet veszített el a föld így és mily veszteséget jelentett ez a terméshozam szempontjából. Beszámolóm elején rámutattam arra, folytatta ezután Hanzlik, hogy mi a meggyőzés erejével folytattuk a munkát az Egységes Földműves Szövetkezet megteremtése érdekében. Közös ülémegsekre hívtuk azokat, akikkel számoltunk. De külön összejövetelekre meghívtuk azokat is, akikről tudtuk, hogy ellenségeink. Meghívtuk őket, természetesen velük a vita már éles Volt. De ennek is meg volt az eredményes haszna. Megmutattuk és bebizonyítottuk nekik, hogy hiába minden igyekezetük. Bennünket már legyőzni nem tudnak! Az udvardi kis- és középparasztság határoInovecky elvtárs bevezető szavai után Rendek elvtárs, a földművelésügyi megbízotti hivatal szövetkezeti osztályának vezetője szólt a kiküldöttekhez. Beszédében Szlánszky eivtársnak a beszámolójával foglalkozott, amelyben az Egységes Földműves Szövetkezetek feladatait határozta meg. Rendek elvtárs a kiküldöttek előtt részletesen megvilágította az EFSz-ek három különféle faját és munkamenetüket, Beszédének befejező Samir Pál Barantal Ferenc zottan indult meg azon az úton, amely a falut szocializmushoz vezeti. Mi azon fáradozunk, hogy valamennyiük élete jobbra forduljon. LELESZ Palágyi János beszédének bevezető részében képet adott az Egységes Földműves Szövetkezet fejlődéséről. —A háború befejezése után a felszabadult paraszti dolgozók munkáján akartunk segíteni, ki akartuk küszöbölni az eddigi verejtékes munkát, könnyíteni akartunk a dolgozókon. A haladószellemű lakosság összeállt tehát és maga erejéből segített a hiányokon. Traktorokat hoztunk először a faluba. Az öregebbek és a tamáskodók fejcsóválással kísérték munkánkat, nem akartak hinni abban, hogy a mi dombos hepehupás határunkban a traktorok nemcsak pótolni tudják, de messze túlteljesítik az igás munkákat. Rövidesen azonban bebizonyítottuk, hogy a tépek bevezetése milyen könnyebbséget jelent a faisi munka szempontjából. Az emberek csakhamar nagy lelkesedéssel Palágyi János cserélték fel a tehenes igákat és helyükbe a szövetkezeti traktorokkal műveltették a földet. Hogy mily módon vezettük be a faluba a gépi munka segítségét, arra csak egy példát akarok említeni. Egy szép napon az a terv merült fel, hogy vetőgéppel fogunk dolgozni. No, a tervet valóra is váltottuk. De mielőtt megindítottuk volna a vetőgéppel való munkát, kísérletet tettünk, hogy vájjon tényleg hasznát fogjuk-e látni a vetőgép alkalmazásának. Mi magunk szövetkezetiek sem láttunk még vetőgépet dolgozni. Egy vasárnapi napon tartottuk meg a nagy próbát. Amikor a népek a templomban voltak, titokban kilopakodtunk a faluból a géppel a falu határának legvégibe, hogy ott kipróbáljuk. Eleinte bizony — megvallom őszintén — megijedtünk. Nem ment a munka. Nem ment. Mi azonban kitartóan folytattunk azokra, akik mellettünk fitymálva tettek megjegyzéseket: No kellett nektek a gép? S próbálkozásainkat és türelemünket siker koronázta. Mert ahogy későbben kitapasztaltuk a gépet, a gép valóban teljesítette. Mise után valahogy elterjedt a hír a faluban, hogy a szövetkezetiek újabb géppel kísérleteznek. Megindult a falu öregje-fiatalja a határnak abba a részébe, ahol mi már akkorra sikeresen vetettünk a géppel. Másodszor is megnyertük tehát a csatát. BOZSETYEHOVO A nagyszombati járásban fekszik Bozsetyehovo község. Az ótátrafüredi konferencián Kristovics szólalt fel a szövetkezetiek nevében. Komoly beszámolójával nagy sikert ért el. Beszédének egyik legérdekesebb szakasza az volt, amikor a szervezett munka előnyeiről szólt. — Mikor a szövetkezet földjére a trágyát hordani kezdtük, ugyanakkor baktatott ki a földjére az egyik tamáskodó pa raszt ember is ökrös igájával. Ő is trá gyát hordott. Mi lényegesen nagyobb föld re. A trágyahordást már rég befejeztük, de barátunk még most is azt hordja. Az öreg Újlaki, amikor sikeres munkánkat meglátta, elcsodálkozva dicsért meg ben nünket: Édes fiaim, ez aztán munka! Majd engem a többiek közül félrehúzv. gúnyosan, de egyben öntudatos mosollyá toldotta meg a szavát. Hallottad már Kristovics János hogy azok, akik kívül állnak már írigylik az eredményeinket. — És most mennyi időt takarítottunk meg, — arra válaszolok. Folytatta beszámolóját Kristovics. — A 30 hektár árpa megmunkálása a régi körülmények között 10 napot vett volna igénybe. Mi 5 és fél nap alatt végeztük el és munkaerőben 30%-ot takarítottunk meg. Nem beszélve arról, hogy kiküszöbölhettük az asszonyaink és az öreg emberek igénybevételét. Nemcsovics bácsi a szövetkezet egyik öreg tagja fel is tette a kérdést: Hát én már nem kellek? Azt válaszoltuk neki: Maga már életében eleget dolgozott, pihenjen! A munkát az EFSz majd elvégzi. Az új munkamódszerek bevezetésével a föld megmunkálása is lényegesen olcsóbb lett. Egy hektár árpa 1270 koronába került azelőtt. Számításaink szerint ma ez nem tesz többet ki 777 koronánál. 30 hektáron tehát a szövetkezet tagjai 14.000 koronát takarítottuk meg és ebben az összegben még nincsen belekalkulálva a megtakarított idő. — Egy már biztos! Egy eredményt már ma ki tudunk értékelni: tagjainkat már senki sem győzi meg arról, hogy az Egységes Földműves Szövetkezet nem jó. Nincs az a hatalom, nincs az az erő, amely el tudná őket tántorítani az Egységes Földműves Szövetkezet vonaláról. Az egész tagság azon fáradozik, hogy tudna még nagyobb eredményeket elérni és hogy tudna a szövetkezeti gondolat mélyebb gyökereket ereszteni. A jövő tervei: nemcsak befejezni terv szerint a tavaszi munkákat, hanem az aratási és az azt követő mezőgazdasági munkánkat is a mostanihoz hasonló módon egységesen, szervezetten, tervszerint végrehajtani. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy a felmerülő nehézségeket le kell győznünk és éppen ez serkent bennünket fokozottabb munkára. *** A kétnapos munkakonferencia eredményeit dr. M. Faltan földművelésügyi megbízott összegezte. Beszédének bevezető részében kiemelte azt a nagy haladást, amely községeinkben nfegindult, az Egységes Földműves Szövetkezetek rohamos fejlődése is igazol. Az EFSz-ek azon a helyes úton haladnak, amely egészséges fejlődést biztosít számunka. Hogy működésük és útjuk helyes, ezt Slánsky elvtárs a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának legutóbbi ülésén mondott beszédében is igazolta.
