Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-04-16 / 5. szám
ÉLMUNKAS MOZGALMAT az EFSz-ben A mezőgazdasági munkákban elvégzett normákon felüli termelést élmunkasok vezetik Az ipari termelésben és az építőiparban nagy számban vannak jó élmunkásaink, akik messze túllépik munkanormáikat s ezáltal elősegítik a vállalat munkatermelékenységének fokozását. A -zlovák k uimunista párt IX. naggyűléséhez tett felajánlások keretében a munkások élmunkás-tömegmozgalmat szerveznek a gyárakban, ami lehetővé teszi a normák mindennapos túllépést és a terv túlteljesítését. Az élmunkás-mozgalomnak nagy jelentősége van nemcsak vállalataink termelékenysége szempontjából, tekintettel az alkalmazottiak munkamoráljára, hanem lehetővé teszi a dolgozók jutalmazásának szocialista módon való érvényesítését ezen alapelv s -érint: mindenkinek annvi jár, amennyit megérdemel. Érthető, ha valaki élmunkás akar lenni, akkor többet és ’.óbban kell dolgoznia, mint átlagban a többieknek és igazságos az, hogy annak, aki többet és jobban dolgozik, nagyobb jutalmat kell adni. A fokozott jutalmazás rendszere javítja azoknak az élmunkásaknak szociális helyzetét, akik dolgos önfeláldozásukkal és példás munkamoráljukkal, valamint találékonyságukkal is értékeket alkotnak a közösség számára, nem úgy, mint a hanyag ember, aki csupán munkaidejét méri és nem a teljesítményt. Klement Gottwald köztársasági elnök a következőket mondotta a Csehszlovák kommunista pórt tavalyi IX. naggyűlésén: „Nem lesz nálunk szocializmus a falvaknak a szocializmusba való átlépése nélkül és nem lépnek a falvak a szocializmus útjára, a munkásosztálynak a kis és középföldművesek köteléke nélkül.“ Klement Gottwald köztársasági elnök szavainak elhangzása után egy év telt el és azóta a munkásosztály és a földművesek közötti kötelék., mely a szocializmus felépítésének alapfeltétele, elmélyült és megerősödött és ennek köszönhetjük, hogy a földművesek elindultak a szocializmusnak a falvakban való kiépítése felé. A földművesek tömegesen lépnek az Egységes Földműves Szövetkezetekbe, hogy megszervezzék a maradi, individuális kistermelésből a szövetkezeti nagytermelésbe való átmenetet. E munkájukban a földműveseket hathatósan támogatja az üzemi munkásság, mely patronátust vállal az EFSz-ek fölött, hogy jó tanáccsal és gyakorlati segítséggel lehetővé tegye földműves elvtársaik kezdeti nehézségeinek áthidalását, melyekkel a felaprózott kistermelésből a szervezett nagytermelésbe való átmenet nehéz munkája mellett mindennap találkoznak. Ez a blokk, a munkások és a földművesek eme szövetsége meghozta a maga gyümölcsét. Az Egységes Földműves Szövetkezetek szervezésének fejlődése ezáltal nemcsak hogv meggyorsult, hanem tartalmukat tekintve még konkrét formákat is kapott. A földművesek közös vetés útján való tökéletesebb termelésre irányuló terveiket, valamint a közös munkák szervezését egyre jcbban és nagybani termelés színvonalára emeliík s ezáltal szövetkezeteik között életre keltették a munkaversenynek kiterjedő mozgalmát Ebben a versengésben konkrét feladatokat tűztek maguk elé főleg, ami a közös vetési területek kiterjesztését, valamint a közös munkálatok megszervezését illeti, melyeknek célja a munkatermelékenység és a hektárhozam fokozása és a termelési költségek csökkentése. A földműveseknek eme mozgalma elmélyült és kitenedt, főleg az EFSz-eknek a Szlovák kommunisa párt IX. nagygyűlése alkalmából tett felajánlásaikkal. Sok Egységes Földműves Szövetkezetnek már megvannak a kidolgozott normái, melyekre föltétien szükség van a pénzügyi terv alapján végzendő közös munkálatok szervezésénél. A munkaszervezés e formáinak kezdetén akadtak olyan hangok is, amelyek megkérdezték, hogy vájjon egyáltalán lehetséges-e a mezőgazdasági termelésben. ahol több különböző charakterrel rendelkező egyén birtokolja a földet, közös munkát szervezni anélkül, hogy a szorgalmasabbak munkájuk révén rá ne fizessenek a kevésbbé igyekvők mukájára. Ezek az aggodalmak azonban szertefoszlottak, mihelyt a földművesek felismerték a megállapított normák jelentőségét, amelyek mindenkit DRACSKA INCE köteleznek bizonvos feladatok teljesitésére, tekintve, hogy ettől függ a jutalmazás kérdése Ma már sok olyan jelentésünk van, melyek arról számolnak be, hogy a közösen szervezett munkálatok alkalmával egyesek, sőt egész földműves csoportok szinte versenyeznek munkájuk elvégzése közben, aminek az rett az eredménye, hogy a tavaszi mezei munkálatokat 10—15 nappal előbb végezték el mint valaha. Elérkeztünk a dolgok lényegéhez. Az élmunkásmozgalom már nemcsak az ipari munkások kiváltsága, a földművesek is versenyeznek a közös munkálatok elvégzése közben és ez már az élmunkásmozgalom egészséges csírája, mert ott, ahol az emberek versenyeznek a munkában, ott legázolják a normákat s a normák legázolása már lépés az élmunkásság felé. Jó volna, ha az Egységes Földműves Szövetkezetek, melyeknek már megvannak a megállapított normái, pontosan feljegyeznék, hogy a szövetkezet egyes tagjai miként végzik munkájukat a közös munkálatok keretén belöl. Az ily állandó kimutatást, melyben feljegyeznék a munkacsoportokba osztott egyes tagok teljesítményeit a tavaszi mezei munkálatok megkezdésétől egészen az őszi mezei munkálatok befejezéséig, megbízható irányadói lennének annak, hogy melyilk földművest tekinthetjük élmunkásnak s bizony az EFSz ilyen tagját, aki a teljes munkaszezón alatt példásan teljesíti kötelességeit és túlhaladja normáit, nyilvánosan meg kell dicsérnünk és rendkívüli módon megjutalmaznunk. Tudjuk, hogy az ipari termelésben könnyebben megállapítható, hogy ki az élmunkás. Az iparban az élmunka irányadója főleg a munkahelyen kitermelt egységek száma és minősége. A mezőgazdasági termelésben a gazdasági év leforgása alatt különböző munkát kell végezni különböző feltételek mellett és ezért itt már nehezebben állaoítható meg, hogy kit tarthatunk élmunkásnak. De mezőgazdasági termelésben is meghatározhatók a normák s akik e normákat legjobban teljesítik, vágyrendszeresen átlépik, azokat kitüntethetjük az élmunkás címmel, mert derekasan vették ki a részüket a közös műben. A leleszi EFSz fejlődése jó példát mutat A leleszi EFSz egy éves munkájáról Megfigyelve községünk mezőgazdasági nehézségeit arra a megállapodásra jutottunk, hogy meg kell változtatnunk községünkben a termelési formákat. 1948 októbereben megalakítottuk a gépszövetkezetet. Különböző értékű részvényeket váltottunk és ezen összegre mint előlegre rendeltünk több mezőgazdasági gépet. Eleinte az emberek idegenkedtek tőlük, maid mikor bebizonyítottuk a gépek előnyeit, olyan nagy lett a munka-megrendelés, hogy nem tudtuk elvégezni. Ugyanis csak 2 traktorunk volt, 2 pótkocsink, 1 öntözőnk az első időben. Amikor először mentünk ki a mezőre kipróbálni az aratógépet, vasárnap volt. Ügy mentünk ki, hogy ne lássák azt a munkát, amelyhez mi sem értünk. Bizony beleizzadtunk a kínlódásba, mig rájöttünk a gépi-munka huncutságaira. Mire a nép kijött a templomból, már javában arattunk. Először messziről, maid közelebbről nézték és becsülgették a munkát. Annyira gyors s ió munkát végeztünk késsőb. hogy egy nyári valódi aratási nap alatt, ahogy az arató munkás szokott dolgozni, sötéttől sötétig öten a traktoristákon kívül, learattunk 70 vékás búzát, amely 38 drb. földön áll. Mikor látták az emberek, hogy mily röv’d idő alatt feleségeinket megkímélve elvégezzük az aratást, tömegesen jöttek és mindenki azt akarta heg-'? az övH arassuk előbb. Persze mi azt mondtuk, most csak várjon, mint ahogy várt a szövetkezet megalakításával, Ugyancsak megalakítottuk a sertéshizlaldát, amiből t szövetkezet tagjai helyett beszolgáltattunk a tervezett 100 métermázsa helyett 103 métermázsa húst. Majd szem előtt tartva a történelmi fejlődést, összpontositottuk a szakcsoportokat és megalakítottuk a EFSz-et. I Magát a törvényeket megelőzve, még 1949 februárjában átvettük az ur: béri legelőit 1480 k. hóidat. Átvettük azon szociális célból, hogy ha már nem tudtuk megakadályozni egy legelőövezet maidnem évszázados fáinak kivágását, legalább igy megtudtuk akadályozni a fa igazságtalan elosztását. Mikor a szövetkezet ellenségei látták, hegy elestek a gazdag zsákmánytól, községünk rafinált jegyzőjének tanácsára feljelentették az átvételt, hogy még korai volt. Nem hittek a szociális fejlődésben. Mikor Kovács jegyző látta, hogy sarokba szorúl, bocsánatott kért. Megígérte, hogy megjavul. Mi megbocsátottunk neki. Szövetkezetünk vagyoni állapota ma már több miliós értéket képvisel. Épületekben, marhaállományban és mezőgazdasági gépekben. Néha vannak nehézségeink, de azokat mindig legyűrjük Tudatában vagyunk annak, hogy szövetkezetünknek dolgozóiért, szocialista fejlődésükért felelősek vagyunk. Práci cesf! ifjabb Palágyi János, Király Helmed járás. VIGYÁZAT ? zsíros parasztra és spekulánsra az EFRz-Wn A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának februári ülésén a Párt vezér, titkára Siánsky eivtárs mondott beszédet az Egységes Földműves szövetkezetekről, vaiamint a Párt feladatairól a falvakban. Siánsky elvtárs beszédében többek között hangsúlyozta, bogy az EFSz-eket óvni keil a falusi gazdagok befolyása elől. A zsírosparasztok nem azért akartak befurakodni az EFSs.ekbe, hogy azokból olyan szövetkezeteket alakit, sasiak melyek a kis. és középpsrasztok érdekeit tartják szem előtt, hanem a saját önző céljaiknak megfelelően a maguk hasz nára akarják azokat kihasználni, A kommunisták feladata, hogy a kis. és hözépparasz. tokát meggyőzzék arról, hegy a zsíros pa. resztnek semmi keresnivalója nincsen az EFSz-foen, Hogy a falusi kapitalistákat nem szabad beere-jc érti az EFSz-b®. mert a falu. si gazdagok csak károsítanák a szövetkezeti érdekeket, melyeknek a célja a kis. és középparasztok megsegítése. Mi történt például a nagybiccsei EFSz-ben? Treikeft László nagykereskedőt nemcsak hogy megválasztották a szövetkezet vezető »égébe, hanem a szövetkezei elnökévé vá. lasztották. Alighogy elnök lett, azonnal tO.OPO korona havi fizetést utait ki magának és öt hónapon keresztül, míg le nem leplez, ték 50,000 koronával károsította meg a szővetkezet pénztárát. Egyik ugyanolyan jellentieien kebelbarátját a szövetkezet számvevőiéként alkalmazta és >.000— koronás fizetést juttatott neki. . Hogy Pritel László nevű kebelbarátját könnyebben megnyerhesse az előkészített családok és lopások elvégzésére, Tresken szövetkezeti elnök 20.000 korona külön jutalmat fizetett ki neki a belépés alkalmával, A szövetkezeti traktor beszerzésére és más gazdasági gépek megvételére rendelkezésre áiié összeget egy teljesen felesle. ges teherautó meavásárlására fordította. Ezért a teherautóért 250.080 korenát fizetett Treskoá azonkívül vásárol! még egy személyautót is 100.000,— koronáért és egy motorkerékpárt 17.000 koronáért. Vizsgálat fér. gya, vájjon ezeket az összegeket valóban ki is fizette.e. Ugyancsak szigorú vizsgálat indult annak kiderítésére is, mi történt a szövetkezeti pénztárból hiányzó további 300.000 koronával, mely összegei Treskon állítólag kifizette ugyan de nincsenek meg <; megfelelő nyugták Treskon a szövetkezet tagjainak a sajá* igás lovait kölcsönözte földmunkára napi 800 korona fizetségért. Treskotí Lászlót a hatóságok letartóztatták és bíróság fog dönteni kellő módon való jutalmazásáról. Ennek a falusi zsírosnak és kizsákmányoló szörnyetegnek politikai arculata sokat árui el gazdájáról. Annak ellenére, hogy nagykereskedő volt, az első köztársaság idejében az agrárpárt híva veit, Az í ú. n, Szlovák állam idejében a Hühks-párt > exponált tagja és 1945-ben az áruló Lettrich , demokratikus pártjának leghűségesebb híve j volt. iüwéJL a teáid&ég-{Lé£é%Ae.&. m£ó. tata &£<>fe,és&itÁ&KŐ’ű Kedves Miska bátyám! Leveléből kiveszem, hogy szabad idejéből a nyomtatott szónak is szeptel egy-két órát Feilünt magának, hogy a zöldségtermelésről annyit cikkeznek az újságok, holott régebben alig lehetett hallani e termelési ágról. Bizony k. Miska bátyám sok minden nincs úgy mint valaha volt. Ki törődött valamikor azzal mi került a dolgozó ember asztaléra, hogy az egészségi követelményeknek megfelel e nap: eledelei? Fene bánta mivel tölti meg a gyomrát! Nem úgy a gazdag,, aki gondosan összeválogatta étrendjét, nehogy egészségének ártson. Életszínvonalunk emelkedéséhez tartozik a bőséges zöldségfogyasztás is és ezért igen fontos a zöldségtermeléssel, behatóbban foglalkozni, hogy a zöldségfélék nagyobb mennyiségben, jó minőségben és minden dolgozó számára hozzáférhető áron kerüljenek a piacra. A zöldségben ugyan igen kevés a fehérje és a zsiradék de annál több benne a különféle só- cukor keményítő és főleg az úgynevezett vitaminok, melyek nélkül az embe-ri szervezet képtelen meglenni. A zöldség, félékben felhalmozott különleges anyagok nélkülözhetetlen alkatrészei a gyermek táplálékának, de a felnőttek is, különösen a nehéz testi munkával foglalkozók sem nélkülözhetik azokat Ezekután feltételezem Miska bátyám, hogy megérti miért helyez a kormányunk oly nagy súlyt a zöldségtermelésre Hiszem, hogy szívesen veszi, ha néhány útbaigazítást adok a zöldségtermelésre vonatkozólag, hogy az nemcsak kiadós, de minőséges és hasznothozó is legyen. A zöldségfélék a középkötött, inkább könnyebb, teievényben gazdag mély talajo. kát kedvelik. Kötött nehéz talajok a zöldségtermelésre nem alkalmasak Maga a talajelőkészítés tulajdonképpen már az őszi mélyszántással kezdődik és télen át a szántó éles barázdában marad. Tekintve, hogy.e tanácsom már későn érkezik, de zöldséget termeszteni kell, nem követ el hibát, ha a szántást még e tavasszal elvégzi, már azért is, mert aránylag elég csapadékkal rendelkezünk. Annál gondosabban kell elvégeznünk a többi munkálatokat. Ezek főleg többször talajsímitásból, többször foga. solésbóí fognak állani. hogy minél porhanyósabb talajszerkezetet nyerjünk. Ez igen fontos a zöldség további megmunkálásánál. A mélyszántássá! egyidőben az istállőtrágya is a főidbe kerül, Kiadós istállótrágyázás nélkül eredményes zöldségtermelést nem végezhetünk A trágyának azonban jó érettnek kell lennie és nem szalmásnak, hogy 8 talajt teievényben gazdagítsuk Ha netalán komposzttal is rendelkezik Miska bátyám, ki vele a zöldséges táblára, mert ez a zöldség, félék legmegfelelőbb szerves trágyája. Tér. mészatesen a műtrágyákról sem szabad megfeledkeznie! Vegye csak elő a ládafiából a műtrágyázásról írt levelemet Miska bátyám és olvassa csak el még egyszeri Azt hiszem nem fog sok fejtörést okozni magának, hogy a megfelelő három tápanyagot, nitrogén, — fősz. for — és kálit tartalmazó műtrágyát kiválassza. De, hogy ettől is megkíméljen, szórjon néhány nappal a vetés előtt kát, holdanként kb 150 kg szuperfoszfátot és 150 kg kálisói, vagy ehelyett 200 kg kénsavas káH- magnéziát, feltéve hogy a Földműves Raktárszövetkezetben kapható is. A foszfor és a káli nitrogénnel való kiegészítésére alkat, mázzon 100 kg osztravai salétromot, melyet közvetlenül a zöldség elvetése, illetőleg elültetése előtt fog kiszórni. Ez volna röviden a talajelőkészítés zöldségfélék alá. Az egyes zöldségfajtáknak az elültetéséről, ápolásáról külön külön kéne foglalkoznom, ami azonban ezen levél keretében Miska bátyám lehetetlen Ajánlom, hogy ne sajnálja a gubát és vegye meg az erre vonatkozó szakirodalmat. Olvassa is el azonban, meggyőződésem, hogy az ára busásán megtérül! Ese leg községük könyvtárában is lesz egy. jó zöldségíeimelési szakkönyv, ha nem rendeljék meg, ennek a rováséra ne takarékoskodjanak. Befejezésül még annyit, hogy a zöldségtermeléssel járó fáradságot könnyűvé teszi az a tudat, hogy számos munkásgyermek és munkás hálával és szeretettel fog gondolni magára és gazdatársaira, hogy étlapjukat friss zamatos zöldséggel gazdagította meg. Családját és magát szívélyesen üdvözli öccse: MUdós.
