Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-04-16 / 5. szám

mu láttam a Szovjetunióban? — Három és fél napig utaztunk Po­zsonyból Moszkváig gyorsvonaton és négy napig pihentünk a szovjet fővá­rosban. Úgy hamarjában megnézeget­tük a város legnevezetesséb részeit. Aztán Uzbegisztánba, Taskentbe men­tünk, a szovjet gyapott egyik központ-, jába. Ott a földek öntözésére hatalmas kanálist ástak, felül 32 méter és fené­kén 24-métores keresztmetszetben. 370 kilométer a hossza és 160.000 ember ásta meg 45 nap alatt 1939-ben. 250 ezer hektárnyi földterület teljesen ter­mékfélén volt itt a szárazság miatt, a kanális vize termékennyé tette 00 híd és 6 vasúti hid megy keresztül ajtsa. Van Taskent közelében szénbánya, ércbáAya, 150.000 gyümölcsfa és vé­gig a kanális mellett pálmaerdők. Kol­chozok sokasága népesíti be a tájat. Egymás között cserélik terményeiket. A legnagyobb a Kaganovics kolchoz. Van saját iskolája, színháza, mozija, bazárja (üzlete), kultúrhéza, párthelvi­­sége, ambulatóriuma, bölcsődéje. La­kói valmikor nomádok voltak, a szov­jetkormány a kanális ásásával lehetővé tette letelepedésüket. Kilenc nemzet dolgozik ott közösen a legpéldásabb egyetértésben, Kirgizek, Tatárok, Mongolok stb. 600 hektárnyi területen van 80 tehenük. 3400 birkájuk, a tej naponta 2000 liter. Egy hektár föld 30—40 mázsa gyaootott hoz. 95 száza­lékig gépek végzik a munkákat. MENNYI EGY KOLCHOZ ÉVI JÖVEDELMET 1948-ban a kolchoz jövedelme kitett 7,307-000 r’ Egv-egy kokhoztag napi keresete 25—32 rubel volt és 3—4 kilo gabona. Egy család átlagos évi ke­resete 60.000 rubel. Mindegyiküknek van saját háza, tehene. A tehenek a közös legelőn legelnek 1949—51 évre tervbe volt véve 500 új családi ház fel­építése, mert sok még a régi alacsony ház. Kivülről nem mutat semmit, ala­csony, agyagból való. De belül finom varrottas takarja a falakat és rendes bútor van mindenhol. Társaim figyelmeztettek, hogy ne nagyon mászkáljak egyedül, mert még kémnek fognak nézni, de én bizony be­mentem mindenhová és látni akartam mindent a saját szememmel. Igv tud­tam még meg, hogy van a kolchoznak még 28 tevéje, 80 szamara. 40 család méhe. 1506 lélek lakik a kolchozban 202 családban. Egy évben átlag 70—80 csi­kót adnak el. Lovaik száma 356. A GYAPOT MEGMUNKÁLÁSA Á kolchoz fel van szerelve a legkü­lönfélébb gépekkel. Olyan traktoruk van, hogy akár 10 ekét is elhúz. Van­nak arató és ültető gépeik. A gépgyár is Taskentben van. Itt minden nyolc órában egy kész gyapotarató kombájn kerül ki. Többnyire nöklk dolgoznak ebben a gyában. Csak a nehéz munká­kat végzik férfiak. Egy ilyen kombájn mellet le-is fényképeztek és a filih Szlovákiába is lejött. Egyszer éppen aratott a gép, ott volt a gyár mérnöke és figyelte a gép munkáját. Körülbe­lül 10 százalék gyapott ott marad a földeken, ezt nem bírja felszedni a gép mert nem tudják olyan mélyen le­ereszteni a hengereket a földre, ne hogy fölszívja a föld porát is. Ugyanis a gyapotot úgy kell feltölteni, mint ná­lunk a krumplit és igy kis földraká­sok és kis mélyedések sorakoznak egy­másmellé. Ezért nem lehet a hengere­iket egészen a föld színére leereszteni, s igy marad 10 százalék gyapott kint a földeken. Tóth elvtárs figyelmeztet­te a mérnököt, hogy ezen úgy lehetne seg'teni ho^ a hengerek elé a kupa­cokat kétfelé kotró ekécskéke* kellene szerelni, akkor elsimulna a föld és a hengerek lejebb mehetnének. ,,Chara- SÓ!” kiáltott a mérnök és azonnal el­ment 8 gyárba, hogy kiértékelje Tóth elvtárs újítási javaslatát. A kombájn 1600 munkás munkáját, végzi el egyébként egyedül Taskent vidékén gyönyörű szőlő is terem. Vagy 200 fajta szőlőt termesz­tene' lugasszerüen. Éppen szüretidő volt, 40'—50 centiméteres fürtökön lóg & szőlő a lugasokon, és egy-egy fürt súlya 8-—9 kilogram is. Egy-egy szem akkora, mint egy galambtojás. Közös pincébe hordják a bort teherautókon szállítva el a szőlőt a prések alá. Egy tokén 35 ilyen nagy fürtöt számoltam össze, KUlŐNBSÉO A BtOI H 01 VILAO KÖZÖTT Három hétig voltunk itt Taskentben. Öfcrzebarátkoztam a kolchoztagokkal és úgy megszerettek, hogy nem akar­tak elengedni. Megismertem a családi életet is náluk. Amikor apa és anya reggel elmennek a munkába, beadják gyermekeiket a napközi otthonba és ott mindennel el vannak egész nap lát­va a legszakszerűbb felügyelet mellett. Este hazafelé a gyerekeket is elviszik és olyan közvetlen Örömmel üdvözli ilyenkor szülő a gyermekét és gyer­mek a szülőjét. Nálunk a dologbame­­nő szülő szegény szomszédjához nem adhatja gyermekét mert annak is van elég gondja baja a sajátjával, a gaz­dag szomszéd nem vállalja és igy az utcán tölti a napot a piszkos porban. Mennyivel fejietteb a szovjet kultúra, ahol minden községben van napközi otthon, van szülőház, rendes ápolósze­mélyzettel f hófehér ágyakkal, ott nyugodtan és egészségesen szülhetnek az anyák. A nők nagyon nagy védel­mezői a szovjet hatalomnak, ők érzik a legjobban a régi és az ríj világ kö­zötti óriási külömbséget. Nem csoda, hogy annyi fegyveres női partizán volt a legutóbbi háborúban. Többnyire mo­hamedán vallásuak ott a népek. Vala­mikor úgy vették és adták a nőket, akárcsak az állatot. Tavaszkor a .föld­birtokos kiment a vássárra és vett ma­gának a munkához nőket és aztán ősz­szel megint eladta őket, vagy megtar­tott közülü egyet-kéttőt, kicserélve az új árut a régivel. Ma a nő emberszám­ba megy, egyenlő a férfival! Csoda-e, hogy vad fanatizmussal védelmezi el­ért szabadságát. Sok közöttük a szta­­chanovista a gyárakban, 3000—3500 ru­belt keresnek meg havonta. 450 rubel egy pár csizma, 2600 rubel egy motor­­kerékpár, a tiszta gyapjúszövet métere 130 rubel, 11 rubel egy férfiing, egy báránybőrsapka 40 rubel a kolchoz ba­zárjában. De Moszkvában is ugyanezek az árak. Egy olyan rádió, amilyen ná­lunk 5—6000 korona, ott 4ÖÖ—600 ru­bel. A PÉLDÁS CSAlAPj SIET MINDENÜTT Egész ottlétünk alatt valahol egy goromba szót, vagy veszekedést nem hallottam. Olyan tisztelettel viseltet­nek egymással szemben és idegenekkel szemben az embreek, hogy az feltűnő. A férj este összekarolva jön haza fe­leségével, örülnek egymásnak és elért eredményeiknek. Gyermekeiket csó­kokkal fogadják és a gyermekekben is tisztelik utódló embertársukat. Szeret­nek énekelni, táncolni de még tánc közben is férfi és nő között megma­rad az illedelmes távolság. Sehol sem láttam a Szovjetunióban illetlenséget sem az utcán, sem a sötét mozielőadá­sok alatt. Bizony a közerkölcs tekin­tetében is utánzásra érdemesek ők. Éj­jeli pillangók sem szaladgálnak a fő­város és más városok utcáin. Igaz, hogy mindenki szépen kereshet nem is ne­héz munkával és gond nélkül hagy­hatja otthonát, oyermekeit, amikor el­megy hazulról. Moszkvában naponta másfélmillió embert szállít a földalat­ti metró-vasút munkahelyére és este vissza. Munka után még szívesen szó­rakozik a szovjet munkás hangverse­nyen, színházban stb. Jókedvű embe­rekkel találkoztam de berugottat egyet sem láttam. Ezt látta és élte át a Szovjet unióban 1949 őszén Tóth Péter Fél község la­kosa. Már pedig Tóth Péter mindig igaz­mondó volt. Ügy ismerik Őt a gazdák Csallóközben. A Mongol Népköztársaság és Eszak-Korea uj nagy gazdasági sikerei A Mongo! Népköztársaság 1949-ben telje­sítette ez ötéves népgazdasági terv második esztendejének feladatit, amelyeknek meg­­vaiósítása sorén újabb jelentős sikereket ért el a gazdasági és kulturális építés terén, A népköztársaság gazdasági életének leg­fontosabb területe az állattenyésztés és a legúíabb adatok az állatállomány gyorsüte­­mű fejlődéséről tzémolnak be. Különösen gyorsan növekszik az állatállomány a terme­lő-szövetkezetekben, ahol most 40,8 száza­lékkal több tehén, ló, teve és juh vám mint egy évvel ezelőtt Jelentősen megnöveke­dett a termelőszövetkezetek száma és szer­vezetük az egész országban megerősödött. A mongol dolgozók kimelkedő sikereket értek el a földművelés terén is: a vetésterü­let 7.4 százalékkal emelkedett, a termésho­zam pedig nagyobb volt ez eddiginél, A mezőgazdaság gépesítése gyors ütemben halad előre. 1949-ben a földeken másfélszer annyi traktor és arató-cséplőgép dolgozott, mint 1948-ban. Mongoliának a múltban nem volt saját ipa­ra, csak a forradalom után létesítettek az országban Ipari vállalatokat a Szovjetéivé segítségével. A mostani ötéves terv máso­dik esztendejében komoly sikekereket értek el ezen a téren is, A bányatpar, a fémfeldol* gozóipar és a faipar számottevő mértékben növelte termelését és erősen emelkedett a közszükségleti cikkek termelése. Az elmúlt évben épült meg az Ulan-Bator és Nauskl városokat összekötő vasútvonal, amit ugyan-A lengyel mezőgazdaság gépesítése A ROLNIK POLSKI című lengyel lep írje, hogy a gazdasági élet fellendülésével Len. gyetorsiégban növekszik a motoros jármü­vek utáni kereslet. Főképpen teherautókról van szó, továbbá motorkerékpárok és kerék­párok iránt mutatkozik nagyobbarányu ke­reslet, Az elmúlt évben a STAR jelzésű te­herautók valamint motorkerékpárok é* ke. rékpárok gyártását kezdték meg. tz a gyár­tás azonban még mindig nem tudja fedezni a keresletet. Ezért Lengyelország külkeres­kedelmi terve az 1950. évre eteknek a jár. müveknek külföldről valé behozatalát helye, zl kilátásba A legnagyobb szállító a Szovjetunió mely csak a Szovjetúnió baráti segítségével épí­tettek. A kultúra és a tudomány egyre mélyebben hatol be a mongol sztyeppékra. Az 1950. évi költségvetés 10.5 százalékkal többet for. dít a dolgozók szociális és kulturális szük­ségleteinek kielégítésére, mint az elmúlt év­ben, Növelik az iskolák, kórházak, egészség, házak és elsősegélyhelyek számát. A népok. tatásra, fordított összeget 46 százalékkal emelték idén. A népoktatás most már a szé­les néptömegek számára is elérhetővé vált ás 1949.ben a Mongol Népköztársaság álla­mi egyeteme nagyszámú orvost, állatorvost, állattenyésztési szakembert, pedagógust és technikust képezett ki. A Mongol Népi Forradalmi Pért Központi Bizottsága most feladatul állította a Párt és az állami szervezetek elé: az elkövetkezen­dő öt évben ötvenmillióra kell emelni a szarvasmarhaállományt. Ez azt jelenti, hogy az állatállomány öt év múlva négyszerese lesz a forradalomeiőtti állománynak. Már 1950-ben másfélmillióval kell növelni a ma­gas tejhozamot adó tehénállományt. Felja­vítják a legelőket és sokezer új kutat fúrnak 1950-bén körülbelül tízmillió hold sztyeppét látnak el vízzel. A tervelőirányzat teljesítése után Korea népgazdasága most már felülmúlja a japán megszállás Ideje alatt elért színvonalat. A jelentés hangsúlyozza, hogy ez a nagy ered­mény a dolgozó nép lelkes munkájának és a Szovjetúnióval kapott anyagi és technikai segítségnek köszönhető. nagymennyiségű ZIS teherautót szállít Len. gyeírtmágnak Lengyelország nagyobb szá. mu hernyótalpas traktort rendelt a ,KD-J5” ót „STALINEC 80" jelzésű gyártmányokból. A Szovjetúnió mellett nagyon fontos szál­lítója Lengyelországnak a csehszlovák ipar Is. Köztársaságunk főképpen személyautókat traktorokat, ,,JAWA ÍSO" motorkerékpárokat szállít Lengyelországnak. A lengyel hehcza j tall terv a csehszlovák TATRAPLAN jelzésű autókat nevezi meg, az autóbusz parkot ma­gyar MÁVÁ© és elasz HAT gyártmányú ko­csikkal egészíti ki, Dániában hütS és tűzoltó i autókat rendelt a lengyel népidemokratikus j köztársaság, ' Hatsmas mérőkben fejlődik a szovjet állatíenyéiélés A Szovjetúnió minisztertanácsának és a SZK(b) Központi Bizottságának az állattenyésztés fejlesztése hároméves tervének teljesítéséről szóló határoza­tával foglalkoznak a szovjet lapok. A határozat összefoglalja a múlt év ered­ményeit és kijelöli az új feladatokat. A határozat megállapítja, hogy a há­roméves terv az elmúlt évben jelentős mértékben növelte az állatállományt. Sok kolchoz és kerület teljes egészé­ben túlteljesítette az 1949-es előirány­zatéit. O.j istállók épültek, gépesítették a takarmányozást és a kolchozparasz­­tok megjavították a takarmányozást és a jószág gondozását. A határozat rá­mutat arra, hogy a kolchozok és a szovchozok a terv keretében jelenté­kenyen megnövelték a hús-, tej-, vaj-, tojás-, gyapjú- és nyersbőrtermelést. Az elmúlt évben a kolchozokban 72 ezer haszonállattenyésztő és 48.000'ba­romfitenyésztő gazdaság létesült. A kolchozok szarvasmarha állománya 22 százalékkal emelkedett. Az 1940-es színvomuallal összehasonlítva 27 száza­lék a növekedés. A juh- és kecskeállo­­. mány az előző évi adatokhoz viszo­nyítva 19, az 1940 évihez viszonyítva 44 százalékkal növekedett. A sertés­állomány 78 százalékkal emelkedett és 16 százalékkal magassab, mint az 1940-es állomány. A baromfiállomány több mint a kétszeresére emelkedett és 48 százalékkal haladja túl a háború előtti színvonalat. A határozat rámutat arra, hogy meg kell javítani az állatorvosi ellátást, fo­­ikozni kell a kádernevelést és a szak­­képzettség emeléisére irányuló mun­kát. PRAVDA megemlékezik arról, hogy a kolchozok és a szovchozok dolgozói minden erejüket mozgósítják a tavaszi vetés sikeres elvégzéséhez. Az IZVE­­SZTIJA hangsúlyozza, a határozat ar­ról tanúskodik, hogy a szovjet nép a Bolsevik párt és Sztálin bölcs vezeté­sével újabb nagy győzelmet aratott, és kétségtelen, hogy ez a szovjet embe­rek anyagi jólétének további emelke­dését biztosítja. A szovjet mezőgazda­­sági dolgozók új munkasikerekkel vá­laszolnak majd a minisztertanács és a Párt határozatára. Bnlgátiában további baladás A bolgár közvélemény nagy lelkesedéssel fogadta a kormány és a bolgár kommunista párt Központi Bizottságának határozatát, mely szerint azonnali hatállyal szabaddá te­szik a mezőgazdasági termékek árusítását. Vonatkozik ez elsősorban a búzára, kukori­cára, árpára és lisztre. A bolgár kormány és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsá. gának ez a határozata a népidemokratlkus rendszer további nagy sikerét jelenti. Szocialista munLaverseny üuígáriában Bulgáriában nagy mozgalom indult el, amelynek az a célja, hogy mozgósítsa az összes mezőgazdasági szövetkezeteket, gép­állomásokat és az egész dolgozó parasztsá­got az összes vélemény idejében való gyors elve'ésére. Ebben a tömegmozgalomban óriási jelen­tőségű a mezőgazdasági dolgozók szocia­lista munkaversenye Különösen megnyilvá­nul ez a holhozokbán és a mezőgazdasági gépállomásokon. A DUNA gépállomás minden, korénérő nö­vény elvetését befejezte mér március 8-án. A SZTAHANOVISTA mezőgazdasági termelő­­szövetkezet Velene nagyközségben a helyi gépállomás támogatásával szintén már már. dús 10-én befejezte a koránérő tavasziak elvetését. “ Tudományes expedíció a kiiSösíleges állat- és i*8vés*y-IsffóSí teRslBtényezéréra A Keszthely melletti Klí-Balaton tudómé, nyes szempontból Magyarország legértéke­sebb vidéke. Sok kihalóban lévő egész Euró­pában rhkaságszámbamenö madárfaj él az ősmocsárlelleeű Kis-Balatonban Növénytani szempontból az ország legértékesebb helye a Szabolcs és Szatmár megye határán fekvő Bátorliget Ez az egyedüli hely a világon, ahol a jégkorszakuténi növények megmarad­tak. Ezen a lépes területen az altalaj vize nagyon hideg, felette pedig nyáron is hűvös köd képződik. Ebben az évben tudományos expedíció Indul a Ki?.Balatonra II" tignsn szovjet traktor A szovjegyárakban nemrégen új tí­pusú traktor kezdtek gyártani, mely 30—40 százalékkal kevesebb üzemanya­got fogyaszt, mint az 1949-ben gyártott trakortipusok. Az új traktorok sokkal ésszerűbbek, mint a régiek, különféle gépekéi vannak felszerelve, úgy, hogy többfajta munka elvégzésére lehet fel­használni TÓTH PÉTER BESZÉL TAPASZTALATAIRÓL A kolhozparasztnak saját háza és tehene van — Minden községnek van napközi otthona Sztahanovista nők 3500 rubelt keresnek havonta Tóth Péter, féli lakos, aki az elmúlt év végén Szovjetunióban járt, újból megint benézett hozzánk a szerkesztőségbe. Dehogy is en­gedtük el anélkül, hogy valamit megint ne beszélt Vólfla Útjáról. Saját sze­mélyes tapasztalatairól. Mert hiába a szem- és fültanu, az csak szem- és fül­­tanu marad, a legmegbízhatóbb forrása a híreknek. Ezer kérdésünkre szí­vesen válaszol Úgy, ahogyan összeveszi dobáljuk feléje „ kérdéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents