Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-04-09 / 4. szám
1950. április 9. kmú&d íkMmim ~ MIT LÁTTAM A SZOVJETUNIÓBAN? —, *^“TMTM(Furinda Rezső beszámolója.) A gruzín szövetségi köztársaság a Kaukázuson túli területnek nyugati részén terül el. Az egész hatalmas rióni síkság, a Kaukázus nyugati és középső lejtői és az egéáz úgynevezett gruzín fensík tartoznak hozzá. Éghajlata meleg, csapadékokban dús és a rióni síkság termékeny földje igen alkalmas a déligyümölcsök termesztésére. Ezeknek a gyümölcsöknek elterjesztésére igen nagy munkálatokat kezdtek ezen a vidéken. A mocsaras síkság lecsapolásával 1938-ig 50.000 hektárnyi földterületet nyertek és e munkálatoknak a harmadik ötéves terv végéig kellett volna befejeződniük. E munkálatok folytán a déh gyümölcsökkel beültetett területek annyira megnövekedtek, hogy itt vannak most a Szovjetunió leggazdagabb és legjelentősebb déligyümölcstermő vidékei. nője 1948-ban fél hektáron 13.000 kg teát termelt, tavaly pedig 11.900 kg-ot. A Lenin kolchozban Podobevov, szocialista muka hőse kukoricatermelésben már 1936-ban 6552 kilogramos termést ért le egy 'hektáron. 1936-tól 1948-ig a kukoricahozamot 19/. 6 kg-ra emelte fel hektáronként. Nagy sikereket érnek el tanítványai is. Ö maga ezért a munkájáért a Sztalin-díjat kapta. Minden kolchzban találunk élmunkásokat. Ök a kolchoz büszkeségei, akik pénzjutalomul is járó kitüntetéseiket kapnak. A dolgozók életszínvonalának émelkedése igen nagy. Eleinte a kolchozok jövedelme és ígyatagok jutalmazása nagyon csekély volt. Például a Lenin kolchozban egy munkanapra 0.80 rubelt fizettek. Ebben az évben ez a kolchoz egy munkanapért 50 rubelt és 6 kg gabonát fizetett. A kolchozokban a feloszthatatlan szociális alap állandóan növekedik. A Lenin kolchozban ez az alap ma 13,365.000 rubelt tesz ki. A kolchozoknak nincsenek nagyobb földművelő gépeik, csak lovas és bivalyfogatokkal húzott gépeik vannak. A nehezebb munkákat szerződések alapján az állami gépállomások végzik el. Mindazokat a sikereket, amelyeket a kolchozok tagjai munkájukkal elértek, a tudósok szoros együttműködésével és a micsurini-liszenkói tanok felhasználásával érték el. Ezt a területet négy részre oszthatjuk fel: 1. délen a déligyümölcs-ültetvények vannak túlsúlyban, 2. a közérzetben a túlnyomó részt a teaültetvénvek képezik, 3. keleten, a Rión folyó középső folyásánál a szőlőtermelés virágzik, 4. északnyugaton főleg dohányt termesztenek. Grúziában csoportunk ezeket a kolchozokat látogatta meg: A „Beria“ kolchozt Chidistaul faluban. Ez a kolchoz 1934-ben 34 taggal alakult. A tagok száma állandóan úgy emelkedett, hogy már a háború elején 220 tagja lett. A kolchoz 850 hektár földön dolgozik, mely a tagok magángazdaságaiból tevődött össze. A tagok hozzátartozóival együtt 300 dolgozója van a kolchoznak. Főleg gabona, cukorrépa és takarmánytej-mesztéssel foglalkoznak, de van 35 hektár szőllőjük is. A kolchoznak nagyon szép méhészete van. A „Lenin“ kolchoz Kardinichi faluken. A kolchoz tagjai 960 hektáron gazdálkodnak. Ebből szántóföld 534 hektár és 40 Nektár szőllő. A szőllő területét tervszerűen állandóan emelik. Egyébként búzát, kukoricát, cukorrépát és takarmánynövényeket termesztenek. A kolchozban 540 ember dolgozik. Elég nagy tehenészetük és tyúkfarmjuk van. A kolchoznak számos igavonó állata, anyasertése,, birkája és méhészete van. Machindzsauri községben van a Kaganovics kolchoz, amely 285 magángazdaságból 441 hektár szántófölddel alakult. Ebből 160 hektár a tagok birtokában van, ahol egyéni gazdálkodást folytatnak, a többi 271 hektárt pedig közösen művelik meg. Itt már délszaki növényekét és. gyümölcsöket, teát, citromot és mandarint termesztenek. Ezenkívül nagyon szép gyümölcsöseik és szőllőkertjeik vannak. A kolchozban összesen 261-en dolgoznak, ebből 125 nő. Ezenkívül a könnyű munkáknál, mint például a teaszedésnél 200—300 gyermek segít szabad idejében. Egyike a legjobb kolchozoknak a Lenin kolchoz Okumiban Nagykiterjedésű kolchoz ez, melyet 1928-ban 28 nő alapított. Ezek az asszonyok az állami birtokok tea-ültetvényeire jártak dolgozni és az K végzett közös munka eredményei nyomán támadt az az elhatározásuk, hog ykolchozt létesítenek. Férjeik ellenkezése dacára alapították meg kolchozubat, amelynek taglétszáma, aztán gyorsan emelkedett, úgyhogy ma már 495 tagja van. Az egész faluban csak tizenhármán maradtak a kolchozon kívül. A kolchoznak több mint 3000 hektár földje van. amelven 600 hektáron évelő növényeket, a többin pedig mandarint, teát éá olajosnöyényeket termelnek. Ezeken a kolchozokon kívül még több kisebb kolchozt is meglátogattunk Ezek 1928-fcan alakultak és ma az 1935-ben kiadott törvény szerint vannak megszervezve. A kolchoznak vezetőségét a közgyűlésen a tagok maguk közül szabadon választják. Ez a vezetőség munkájáért anyagilag felelős és működéséről a közgyűlésnek beszámol. Szaktéren a kolchozt az agrönom vezeti, állattenyésztésben pedig az állatorvos. Mind az agronom, mind az állatorvos a kolchoz rendes tagjai és épúgy, mint a, kolchoz többi dolgozói, az elvégzett munka szerint vannak fizetve. A normákat és jutalmakat a közgyűlés határozza meg. A dolgozók brigádokba és csoportokba vannak beosztva, amelyeket a szakértők vezethetnek. A csoport minden tagjának pontosan kiszabott munkája van. A közös földön kívül a kolchoz minden tagjának háromnegyed hektár földje van, amelyen magángazdálkodást folytathat. A közösön kívül a tagoknak saját teheneik, disznóik, birkáik és baromfiaik vannak. A közös terményekből a tagok szükségletüknek megfelelően természetben részesülnek. A közös gazdálkodás eredményeiből közs berendezéseket és lakóházakat építenek. Ugyancsak a közö gazdálkodás eredményeiből feloszthatatlan szociális alapot tarthatnak fenn a betegek és öregek támogatására. A fennmaradt összeget a végzett munka mennyisége szerint felosztják a tagok között. A tagok a munkájukért járó jutalmazást pénzben és természetben kapják. A grúziai kolchozok, melyeket meglátogattunk, főleg növénytermesztéssel foglalkoznak. Az álattenyésztésnek itt csak másodrendű szerepe van. Főtermények a délszaki növények, m int a tea, mandarin, citrom és olajbogyó. Ezenkívül szőllő, dohány és kukorica. Kukoricatermelésben igen nagy sikereket értek el. Grúziában a délszaki növények termesztését csak a grúzin köztársaságnak a Szovjetunióhoz 1921-ben történt bekapcsolása után kezdték el. Ma minden növény termesztésében rekordterméseket érnek el. A mandarintermés átlaga fánként 800—1200 darab, azonban nem ritkák a 8000—8500 darabot termő fák sem. A tea átlagos hozama he' '.áronként 4—5 tonna. Nem ritkaság azonban 8—13-tonnás termés sem. ( 1 - 1 ! , r«r,lrrt»,, ft „ nrrrtr, 1 1 nf w> , , k rvn A7 éghajlati viszonyok miatt a zsolnai és eperjesi kerület legjobban elmaradt. Egvébbként bevetettek Szlovenszkón: búzát 58.5 kukoricát 1.1 árpát 64.8 cukorrépát 41.9 zabot 33 korai burg. 37.5 késő burgonya 0.6 hüvelyesek 17 zöldség 19 len 2.6 olajos növ. 10.6 egyébb növ. 10.6 százalékéban. A tavaszi szántást 43.30/qban végezték el. Szőlőmetszést 75.6%-ban. Első permetezést 9.4%-ban. A kísérleti területeken ugyanakkor a búzaföldet 94.3%, árpaföldek 63.3%-át a zabföldek 54.70/0- át, a hüvelyesek 34.3%-át, a len 100/c, olajosok 194.4%, korai burgonya 72.6%, a zöldség 44% vetették be. A gépállomások Szlovenszkón tervezett középszántásból 56.9%-dt, a mélyszántás 123.5%-át, a vetést 21.9%-ban és a tervezett egyébb munkák 25.8%-át. A tavaszi mezei munkák előhaladása legjobb a nyitrai és pozsonyi kerületekben. Sertéstenyésztés Azokban a falvakban, ahol az Egységes Földműves Szövetkezet keretén belül még nem létesültek sertéshizlaldák, a sertéshizlalás és tenyésztés a különféle házi és mezei munkával agyonterhelt asszonyok kötelessége. Falusi ház nehezen képzelhető el sertés nélkül Nagy szaporasága, gyors fejlodőképessége és főleg hizékonysága jelentős jövedelmi forrást biztosít A sertéstenyésztésnél mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a sertés is, mint minden élőlény egy csomó öröklött tulajdonsággal rendelkezik E tulajdonságok kétfélék. Belsők: hízóképesség, betegséggel szembeni edzettség, ellenállóképesség stb. és külsők: testalkat, szőrzet, szín, csontozat stb. Tehát, ha csak hizlalásra vásárolunk is sertést, akkor is tudnunk kell, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező elődöktől, azaz mil/en fajtából származik. Sokszor előfordul példuál, hegy egy jó hizékonyságot mutató koca malacaiból vásároltunk és a sertés mégsem mutatott jó hizékonyságot Ebben az esetben bizonyéra a kan rosszul hízó fajtából származott és így lecsökkentette az anyai vér jótulajdonségait. Ha tenyészanyát akarunk tartani, akkor nagyon fontos, hogy azt jó fajtából válasszuk ki és aszerint, hogy zsír, vagy hússertéseket akarunk e tenyészteni. A kiválasztás 6—8 hónapos korban történjen meg. A tenyészcélra kiválasztott süldőket bővebben takarmányozzuk, és többet mozogtatjuk, mint a hizlalás céljára neveiteket. A ten/észsertés jótulajdonságainak kifejlődését a betegséggel szemben tanúsított ellenállóképességél helyes takarmányozással növelhetjük. A tenyészsertésnek 12—14 hónapos korában a 100 —110 kg súlyt kell elérnie. Nagyon fontos, hogy a tenyésztésre szánt sertést legeltessük, mert a sok mozgás csak javára szolgál. Takarmányozásnál a legfőbb súlyt a csontképző anyagokra kell fektetni A tenészanya táplálékát a legeltetés burgonya, répa, lucerna, szecska adása mellett úgy kell kiegészíteni takarmánnyal, hogy a kívánt fejlődést biztosítsuk Ha például egy héthónapos korban kiválasztott tenyészser tés súly 50 kg, akkor úgy kell takarmányozni, hogy egyéves korára, vagyis öt hónap múlva 100—110 kg legyen. Tehát átlagban havonta 10 kg-ot kell gyarapodnia, A tenyészkan kiválasztásánál is a legfontosabb tényező, hogy jótulajdonságokkal rendelkező fajtából származzék, Uófajtáju kant el lehet rontani rossz istállózéssal, hely. télén takarmányozással és túlságosan sok péroztatással. A tenyészkan takarmányi zab, különböző olajpogácsák és kukorica keverékéből álljon és olyan mennyiségben keli azt adagolni, amilyen mértékben a kan igénybe van véve A helytelenül tartott kannal beugratott kocák meddők maradnak, a kan pedig idő előtt elhasznállódik 12.000 iát ültetnek Kostolné Kracanyban A Dunaszerdahelyi járás Kostolné Kraéany nevű falujában is derekasan működik az Egységes Földműves Szövetkezet. Március 27-én 46 tag jelenlétében lefolyt taggyűlésen komoly jelentőségű felajánlásokat tettek a biízatermelést ebben az évben 20 %-kal emelik, a rozsot 16,. a burgonyát 18, a cukorrépát 25, kukoricát 16, az olajos növényeket pedig 7 %-kal. Teheneket egyáltalában nem fognak igavonóként használni s ezért remélik, hogy a tejelőképességet átlag napi 3 literrel fokozzák. A marhaállományt 4000 kilogrammal, a sertésállományt pedig 1500 kilogrammal növelik élő súlyban. E cél elérése érdekében újabb 6 hektárt vetnek be takarmánynövényekkel és 48 hektárnyi területen rendbehozzák a legelőket. A közös vetési eljárást 97 hektárny1' területen vezetik be,_s az év végéig ezt a pénzügyi tervvel alátámasztott elír' rást 300 hektárnyi területre terjesztik ki. A közös munkálatok által 15 nappal leröviditik a tavaszi munkálatokat, mert a traktorokat 60%-kal jobban fogják kihasználni, mint ezideig, amiáltal 40.000 koronás megtakarítást érnek el. Mivel a község teljesen sík vidéken fekszik, aho a szelek igen gyakran kár tesznek a termésben, ezért elhat?/ hogy a talajt egyrészt megkötik, másrészt a dühöngő szelek erejét fák ültetésével mérsékelni fogják. E célbe 12.000 fát ültetnek el a kracanyi határban 1 és egy negyed hektárnyi terül ten. Az igyekvő Egységes Földműves Sző vetkezet ezenkívül mé'- törődik tagjai nak művelődésével is, tudván azt, hogv a földművesnek legjobb barátja a sz./ lap, mely a gyakorlati tudást elmélet alapon k:egésziti s ezArt 47 előfizetővé növelik a földműves újságok olvasót/ borát. FÖLDMŰVESEK JOGI ___TANÁCSADÓJA Vezeti Dr BM.OOH-DÉNES Árpád Kinek van .gónye fizetett szabadságra? A 32/1950 sz. törvén/ szerint fizetett szabadságra igénye van annak, aki ugyan annál a munkaadónál vagy ugyanazon vállalatnál megszakítás nélkül legalább 11 hónapig volt alkalmazásban (ez a várakozási idő) és ezen alkalmazási idő alatt legalább 75 napig dolgozott. A fizetett szabadság tartama két hét Három heti szabadságra van igénye a következőknek: a) 18 évnél fiatalabbak, b) 50 évnél idősebbek, c) akik 18 évük betöltése után ugyanazon munkaadónál vagy ugyanazon 'állalatnál, esetleg ugyanazon vállalatnál, esetleg ugyanazon szakmában 5 né! hosszabb ideig alkalmazásban voltak Négy heti szabadságra van igénye annak aki 18 évének be öltése után ugyanazon munkaadónál vagy, ugyanazon vállalatnál, esetleg ugyanazon szakmában 15 évnél hoszszabb ideig alkalmazásban volt. A föld alatt dolgozó bányászok szabadsága a fentieknél egy héttel több. Ha az alkalmazott hibáján kívül (betegség, baleset stb következtében) 75 napig nem dolgozhatott, igénye van ugyan szabadságra, de az minden további 25 elmulasztott napért a szabadság 1/12-vel csökken Minden fontos ok nélkül elmulasztott munkanapért köteles a‘munkaadó két napot levonni a szabadságból. A szabadság idején olyan fizetésre van igénye az alkalmazottnak amennyit az utolsó 6 hónapban az átlagkeresete tett ki A mezőgazdasági és erdőipari alkalmazottaknál az utolsó 12 hónap átlagkeresete mérvadó. A természetben kapott járandóságért kivéve a lakásbér értékét, szintén pénzbeli kártérítés jár a szabadság ideje alatt. A szabadságra az alkalmazottak az egységes gazdasági terv szükségletei szerint mennek, de tekintetbe kell venni az alkalmazottak indokolt kívánságát is. Ha az alkalmazott kívánja, vagy az üzem érdeke megkívánja, a szabadságot a naptárév elmúltával is kivehetik, de legkésőbb a következő és március 31-ig Későbben senki sem mehet szabadságra. Mezőgazdasági alkalmazottaknak, akik nin. csenek állandó alkalmazásban, szintén van igényük fizetett szabadságra, ha az évben ugyanazon munkaadónál vagy ugyanazon üzemben több, mint 150 napon át dolgoztak. Ha ennyi ideig sem dolgoztak, minden 25 munkanap után a rendes szabadság 1/12r-e van igényük. Ki nem vett szabadságért nem szabad pénzbeli ellenértéket nyújtani Ha az alkalmazott betegség, vagy baleset miatt, avagy pedig az üzem érdekében a következő év március 31-ig szabadságét nem vehette ki, ebben az esetben Igénye van teljes pénzbeli ellenérték kifizetésére. Aki nem vett szabadság /pénzbeli ellenértéke után biztosítási díjat és adót nem kell fizetni. Az idénymunkásoknak munkájuk *’ égzése után a fizetett szabadság helyett igényük van különdíjra, amely minden 25 munkanap után a rendes szabadság 2/3-át kaphatják meg Milyen igénye van a vadházasságban élő assznynak? Olvasónk azt írja, hogy testvére vadházasségban élt 10 hónapig élettársával, aki baleset következtében elhalt és közösen szerzett sertések maradtak utána Kérdi, hogy mire van igénye testvérének örökösödési igénye nincsen, nyugdíjra sem, de kérheti a közösen szerzett vágyon felét azon a címen, hogy közös munkával szerezték. Az így szerzett vagyon másik felét az elhunyt rokonai öröklik Ebben az ügyben a járásbíróság hagyatéki osztályához (pozostalostné oddelenie okr súd) forduljon. ?óih Ferenc tfraldorisfa a felszabadulás ünnepére való tekintettel örömét és háláját ezerszézalékos munkatel jesítménnyel akarja kifejezni Egy éve ül traktoron, azelőtt uradalmi cseléd volt, ma 25 éves. Túl akart tenni társain, akik 200%-ra teljesítik munkájukat Megnézte gépének minden alkatrészét, melyiken tudna valamit változtatni hogy túlteljesítményt érhessen el. Gyári beállításával az eke csak egyharmadrészéve! viszi a földet Két lyukkal rövldebbre vette a vonórudat, mire az eke jobban keresztbefordult és így 250 cm szélességben szántott, ez mér körülbelül 40% munks'öbbletet jelentett. De tovább törte a fejét, A motornak is kell segíteni, az nem nagyon szereti a meleget, a szántástól pedig igen melege szokott lenni Ezen kell segíteni. Éjjel fog tehát ezentúl szántgni és nappal csak a könnyebb tárcsázást fogja 'égezni S valóban nappal középmélyen 13 -oldat megtárcsázott és együtt meg is tojások és éjjel megszántott 15 holde' De róth Ferenc még nincsen megelégedve most ;em, még akar az ekén állítani, mert hát ki kell mutatni valami nagy dologgal a hálát a felszabadító Szovjetuniónak ezerszázalékig! 7 oktcH A tavaszi vetési munkákban a nyitrai és bratislavai k-ptTílpf VP7PÍ‘
