Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-04-09 / 4. szám
3, olds I 1950. április 9. ZÖLDSEGTERMESZTESI TUDNIVALÓK A máktermesztés A leggyakrabban és a legnagyobb menynyiségben termesztett konyhakerti nővényeink legfontosabb termesztési tudnivalóit az alábbiakban adom, megjegyezvén elöljáróban azt, hogy az adatok csupán megközelítően pontosak. A feltüntetett mag mennyisége föltétlenül elegendő csak némi kis gyakorlattal biró egyénnél is, ellenben aki a kertészkedésben járatlan annál az gyakran nem elegendő, mert a magol vagy sűrűn veti el és így az adott területre nem futja, vagy pedig a palántanevelesnél gondatlanul jár el és így a terület beültetéséhez nem lesz elegendő palántája A várttató termés mennyisége is csupán közepes szám, de amely az esetek túlnyomó részében elérhető. Helytelen művelésnél» vagy nagyon rossz évjáratban azonban kevesebb, de kedvezőbb körülmények között az tetemesen magasabb is lehet. FEJESKÁPOSZTA Vetési idő: A korai (nyári) fajtákra nézve február közepétől március közepéig melegvagy langyoságyba; a késői (téli) fajtáknál április második fele a szabadba Msgszük ségiet: 100 négyzetméter beültetéséhez szükséges palántamennyiség előállításához 5 gramm Ültetési távolság: A kisebb nővésű korai fajtáknál 40X50 centiméter, a nagyobb növésű őszi és téli fajtáknál 50x60— 60x70 cm. Terméshozam: A korai fajtáknál 140 kilogram, a késői fajtáknál 260 kilogram KELKÁPOSZTA Vetési idő: A korai fajtáknál február-március meleg- vagy langyoságyba a középkorai és a késői fajtáknál. április--május a szabadba Magszükséglet: 100 négyzetméter beültetéséhez 5 gram ültetési távolság: 35 IX35—50x50 cm Terméshozam: 140—210 kg. KALARÁBÉ Vetési idő: Március—június Magszükséglet: 100 négyzetméterre 5 g ültetési távolság: 20 x 25—25 X 30—40 x 50 cm. Terméshozam: 175—200 kg KARFIOL (VIRAGKEL) Vetési idő: Április—június. Magszükséglet: 100 éngyzetméterre 5 g Ültetési távolság: 50 X 50—60 X 60—65 x 10 cm. Terméshozam: 100—170 kg VÖRÖSKÁPOSZTA Vetési idő: Május—június Magszükségiet: 103 négyzetméterre 5 g. ültetési távolság: 40 x 50 cm Terméshozam: 80—90 kilogram, BIMBÓSKEL Vetési idő: Március—április. Magszükséglet: 100 négyzetméterre 5 g. ültetési távolság: 50x75 cm Terméshozam: 70 kg FEJESSALATA Vetési idő: Márciusi langyoságyba, később tetszés szerint a szabadba; téli salátánál augusztus—szeptember Magszükséglet: 100 négyzetméter beültetéséhez 5 g Ültetési távoság: 25x30 cm. Terméshozam: Mintegy 15—25% kevesebb ifej a kiültetett palánták számánál. LABOOA (SPENÓT PARAJ) Vetési idő: Szeptember, kora tavaszi fogyasztásra, de vethető késő ősszel és kora tavasszal is. Vetendő: Szórva, vagy 20—25 cm sortávolságra. Magszükségiet: 100 négyzetméter bevetéséhez 250 g Terméshozam: 50 kg UGORKA Vetési idő: Április—május. Vetendő: 120— 150 cm sor és 8—10 cm növénytávolságra Magszükséglet: 100 négyzetméterre 25—30 g. Terméshozam: 260 kg. TŐK Vetési idő: Április első fele. Vetendő: Fészkekbe, fészkenként 4—5 szem magot be. dugdosva Fészkek távolsága gugonülőknél (bokor) 150 /150 cm, futónál 250 x300 cm. Magszükséglet: 100 négyzetméterre 10—20 g. Terméshozam: 400—500 kg SÁRGARÉPA (MUROK. KAROTTA) Vetési idő: A fagyok beállta előtti ősz, vagy a korai tavasz. Vetendő: Sorokba 25— 30 cm sortávolságra. Magszükséglet: 100 négyzetméterre 30—40 g. Terméshozam: 50 —140 kg PETREZSELYEM Vetési idő: A fagyok beállta előtti ősz, vagy a korai tavasz. Vetendő: Sorokba, 25— 30 cm sortávolságra Magszükségiet 100 négyzetméterre 35—40 g Terméshozam: 70 kg. NYÁRI RETEK Vetési idő: Áprilistól kezdve Vetendő; Sorokba 25—30 cm sortávolságra MagszUk. ségiet: 100—120 g Terméshozam: 40—45 kg TÉLI RETEK Vetési idő: Június vége Vetendő: Sorokba, 30 cm sortávolságra A vetés úgy történ jék illetőleg a kikelés után annyira kiritkítandó, hogy a növénytávolság legalább 15 cm legyen. Magszükséglet: 100 négyzetméterre 100 g. Terméshozam: 85 kilogram HÓNAPOS RETEK Vetési idő: Márciustól kezdve. Rendszerint mint köztestermény szokott szerepelni lehet azonban magában is mint főtermény Vetendő: Dugdosva, szórva, vagy sorokba ezen utóbbi esetben 15—20 cm sortávolság ra Igen fontos, hogy a vetés ne legyen sü rű Magszükséglet: 100 négyzetméterre 200 —250 g Betakarandó a termés alakja szerint, és pedig a gömbölyű fajták 1t/0—2 cm-n/ire. az ovális fajták 3 cm-nyire és a hosszúkás fajták 4 cm-nyire. Terméshozam: 25 kg. ZELLER (GUMÓS) Vetési idő: Február vége, március eleje melegágyba, vagy szaporítóládába. Magszükséglet: Melegágy] ablakonként 5 g. Ebből kikerül 80—100 csomó palánta, csomónként kb. 30 palántát számítva, ültetési távéi, ság: 30X30—50x50 cm. Terméshozam: 100 négyzetméter területről 80—100 kg VÖRÖSHAGYMA Vetési idő: Március. Vetendő: Szórva vagy sorokba 20—25 cm sortávolság ra. Kikelés után kiritandó 12—15 cm távolságra. Magszükségiet 100 négyzetméterre 100—120 g. Terméshozam: 80—100 kg KARÓSBAB Vetési idő: Május. Vetendő: Fészkekbe, Növénytávoiság: A fajta erőssége szerint 60x60—80X80 cm. Magszükségiet; Fészkenként 5—8 mag, 100 négyzetméterre 600 3. Terméshozam: 60—65 kg BOKORBAB Vetési idő: Május. Vetendő: Sorokba, 30 cm sortávolságra, vagy fészkekbe 30x30 cm-nyire Magszükségiet: 100 négyzetméterre 1000—1200 g. Terméshozam: 40—45 kg. PARADICSOM Vetési idő: Február—március melegágyba. Magszükséglet: 100 négyzetméterre 4 g. ültetési távolság: 80—100 cm. Terméshozam: 160—200 kg PAPRIKA Vetési idő: Március a melegágyba. Magszükséglet: 100 négyzetmé'erre 8 g Ültetendő: Kettesével 50x50 cm sor- és növénytávolságra, Buchta Viktor A szójabab nálunk kevésbbé isrnert növény azonban mégis figyelmet érdemel, mert olajban gazdag növény Olajtartalma 20% s egyidejűleg a legjobb fehérjetartalmú növény, mert 40%-ban tartalmaz fehérjét A szójabab a hüvelyesek közzé tartozik, tehát pillangós virágú növény, virágai fehérek, avagy lila színűek Bokrosán nő, mint a bokor-bab, hüvelyei azonban kisebbek s magja1 gömbölyűbbek, sárgásak, barnák, vagy zöldek, sőt feketék is vagy tarkák attól függ, hogy milyen fajta. Nálunk Dél-Szlovákéiban sikeresen termeszthető közepesen nehéz, nem hideg és nem nedves talajon A legkorábban érő válfajait kell kiválasztani, mert aránylag hosszú fejlődési ideje van. Rendszerint a kapásnövények után vetjük el, ez azonban nem lényeges, mert e tekintetben igénytelen. Legjobban olyan talaj felel meg, neki, melyben előzőleg istállótrágyával alátrágyéztuk az előnövényt. A szójababot akárcsak a többi pillangós virágú növényt (lóhere, borsó stb.) nem kell nitrogéntartalmú trágyával trágyázni, mert gyökerein oly baktérimok élnek amelyek megkötik a levegő nitrogénjét s ezt a növényt felhasználja szervezetének felépítésére. Midőn azonban új területen vetjük el, ahol szójababot még nem termesztettünk, akkor meg kell fertőznünk a talajt ezekkel a baktériumokkal Ezt legjobban úgy érjük el, hogy az Állami Mezőgazdasági Kísérleti Intézetek útján megrendeljük a szójabaktériumokat cseppfolyós oldatban s ezzel az oldattal megfertőzzük a szójabab vetőmagjait Ugyancsak ha oly földbe vetjük, ahol még nem termesztettünk szóját, jó, ha a talajhoz hozzáadunk lassan ható nitrogéntartalmú trágyát mint például amonniákot, egy és fél mázsát egy hektárra. Más műtrágyafélékkel talajba Thomas salakot és nehéz ta-Mákot Szlovákia egész területén termeszt, hetünk, tehát nemcsak a sík vidékeken, de a hegyvidékes tájakon is, sőt még az északi fekvésű helyeken még biztosabb a sikeres termesztése, mert a meleg és száraz körze teikben a mák férges lesz. Mák számára alkalmas az agyagos, valamint homokos talaj, amely elegendő humuszt, tápanyagot, meszet és nedvességet tartalmaz. A mák számára a legjobb előnövény az istállótrágyával jói megtrágyázott kapásnövény, Előnövénynek használhatunk lóherét, vagy hüvelyest is. Egymás után nem vethe. tünk mákot ugyanarra a területre csupán négy év elteltével, A mák nagyon kimeríti a talajt és alapos műtrágyával való trágyázást kíván: 2—3 mázsa amonniákos kéneget egy hektárra, 3—4 mázsa szuperfoszfátot vagy thomas lisztet és egy-két mázsa 40%-os hamuzsirt. A nitrogénben szegény talajt eső előtt meg kell öntözni trágyalével A máknak sok mészre van szüksége, amely nagy hatással van a hozamra és a mákszemek minőségére és ezért a mák alatti talajnak meszet kell adnunk kevés mésztartalom esetén A mészpróbát oly módon végezzük, hogy földet veszünk az illető talajból, tálba helyezzük, majd sóval leöntjük s ha a föld sisteregni kezd és bugyborékok jönnek elő. akkor az annak a jele, hogy a talajban ele gendő mész .van, ha azonban nem sistereg akkor az annyit jelent, hog/ a talaj nem tartalmaz meszet. avagy csak jelentéktelen szá. zalékban. Ha a Chemodrogéban nem kapunk sósavat, akkor más tömény savat is felhasználhatunk. A máknak szánt talajt tökéletesen elő kell készítenünk, úgyszólván kertész módjára. lajba szuperfoszfátot, három mázsa mennyiségben egy hektárnyi területen. A hamuzsírt 40%-os káliumsó formájában adjuk hozzá, mintegy két és fél mázsa mennyiségben egy hektárnyi területre Mész tekintetében a szója igénytelen, de ha a talaj nem tartalmaz meszet, akkor hozzá kell adnunk törött mészkő formájában, mintegy tíz mázsa meny. nyiségben egy hektárnyi területre. Igaz, viszont. hogy a talajnak két évig nem kell meszet adnunk, mert a mészkő lassan és fokozatosan hat, A szójababot április folyamán kell vetnünk, midőn a talaj már elegendőképpen felmelegszik. A sorok 30—40 centiméterre legyenek egymástól s a növények között 15 —20 cm. legyen a térköz. A szójababot kéthárom szemenként vetjük, mintegy négy centiméter mélyen Kézivetéssel mintegy 40 kg-t tesz ki a vetés, a gép azonban még többet is vet Csírázás után a szóját gyomláljuk azután ritkítjuk és később ismét gyomláljuk és szükség szerint megkapáljuk, akár. csak a bokor-babnál. A nehezebb talajokban fel lehet tölteni, könnyű és száraz talajban nem kell feltöltelnl, mert így a talajt fölöslegesen megfosztjuk a nedvességtől. A szóját csak teljesen érett korában szedjük le, midőn a magok már megszineződnek, a hüvelyek megbámulnák és a levelek meg. sárgulnak. A növényeket vagy egészen kitépjük, avagy sarlóval, illetve kaszával lekaszáljuk. A lekaszált szóját kévékbe kötjük és keresztekbe szárítjuk, majd cséplőgéppel, vagy csépverőkkel csépeljük, olymódon. hogy kárt ne szenvedjenek a magok Az egy hektárra eső terméshozam 15—20 mázsa A kicsépelt magokat, főleg, ha nem teljesen szérazak csűrökben raktározzuk vékony rétegekben és gyakran megforgatjuk. A szója-szalma kitűnő takarmány a szarvasmarhák számára. (JF) Mindenekelőtt el kell távolítanunk a göröngyöket és a gazt. Ezt úgy érjük el, ha az előző évben két-három szántást végzünk, mégpedig egy gazeltakaritó középszántási és ősz végén mélyszántást. Tavasszal elegendő a talajsímitás csupán. Vetés előtt kultivátorral meglazítjuk a talajt és utána hengereljük. A mákot április kezdetén vetjük 40 cm-es sortávolságban másfél cm mélyen. Az egy hektárra eső vetőmag mennyisége 4—6 kg Vetés után a földet mérsékletesen meghengereljük. A mákszemeket finom homokkal keverjük 1:3 arányban, hogy így egyenletesen vethessük el. Amennyiben nagy esők alkalmával a mák elvetése után kéreg keletkezne a talaj felszínén, úgy tüskés hengerrel felmorzsoljuk, avagy ha az nincs akkor a közönséges henger köré sűrűn láncokat tekerünk és azzal törjük fel a kérget A sorok kibújása után a mákot gyomláljuk és körülkapáljuk. A nővényékét megritkítjuk, ha 10—15 cm.re 3—4 levelük van. Hegyvidékes körzetekben a mákot feltöltjük, száraz éghajlati sikvidéken nem töltjük fel, mert ezáltal kivonjuk a talajból a nedvességet. A mákfejeket kisebb földeken kézzel szedjük, midőn a levelek és a szárak már szárezak Nagyobb kiterjedésű földeken aratógépet. avagy önkötözőgépet használunk. A levágott mákfejeket késsel vágjuk fel, avagy répavágóval. A kévébe kötött mákot cséplőgéppel csépeljük, melyet alkalmas szitával látunk A magtárban csupán 10 cm-es vastagságú rétegben terítjük ki a mákot és gyakran megforgatjuk, hogy meg ne penészesedjék. Az egy hektárra eső terméshozam 10—16 mázsáig terjed. A mákfejeket gyógyszerek gyártására is használják s e célból a galgóci gyógyszergyár megvásárolja a termelőktől Hogyan termesszünk napraforgót A naprafoigót mindenütt sikeresen termeszthetjük Dél-Szlovákiéban, jó tápanyacű talajon. A napraforgó számára jó előnövény a hüvelyesek, lóhere, avagy jól trágyázott kapásnövények. Istállótrágyával nem szabad trágyáznunk a napraforgót, ellenben az előnövényt kell trágyáznunk. E célból műtrágyákat használunk a vetés előtt: két mázsa amonniákot egy hektárra és egy mázsa m«szes-amonniákos timsót, valamint thomas lisztet, vagy szuperfoszfátot, három mázsa mennyiségben egy hektárra és a vetés előtt a talajba egy és fél mázsa 40%-oa hamuzsirt. Tavasszal kultivátorral műveljük meg a földet a napraforgó számára, ami megkönnyíti a vetést. A napraforgót április első felében kell vetnünk A magok csirázóképessége gyakran igen alacsony — csak 10% —, s ezért a magokat vetés előtt úgy kell Icipróbélnunk, hogy a magokat két itatóspapír közé helyezzük a tányér fölött s azután mindig megöntözzük az itatóspapírt, hogy nedves legyen s a tányért meleg helyen tartjuk. Tíz nap elteltével a csiraképes magok kicsiráznak. Ha a magok csirázóképessége csupán 33% akkor háromszor annyi magot kell vetnünk, mint a rendes körülmények között, A magnak való napraforgót 50—80 cm-es sortávolságban ültetjék a válfaj nagysága szerint, mintegy négy cm mélyen. Az egy hektár területre eső vetőmag mennyisége 6 és 12 kg között mozog a magok nagysága szerint. A napraforgót vagy vetőgéppel vetjük, avagy három vetőmagot helyezünk egy kapavágásba Midőn a növények már elérték a 10 cm magasságot, akkor következik a ritkítás és a gyomlálás A napraforgó-ültetvényt továbbra is kapálni kell, hogy a talaj meg ne kérgesedjék. A virágzás elején lenyessük a fölösleges oldalvirágokat s egy növényen csupán egy vagy két virágot hagyunk. A napraforgót kettős ültetvénnyel is termeszthetünk, úgymint kapásnövényekkel (kukorica) avagy szegélynövényekkel. A napraforgó szeptemberben érik és akkor szedik midőn a magok már kiszineződnek. A mag-korongokat fokozatosan vágjuk le érés szerint, de lehet egyszerre isi ha a javarészük megérett. A korongokat zsinórra függesztve tető alatt szárítjuk, avagy levágva a lerövidített szárakra szúrjuk és a mezőn szárítjuk. A magokat csépverőkkel, vesszők, kel, avagy különleges cséplőgéppel csépeljük Cséplés után a magokat levegős magtárban vékony rétegben szórva szárítjuk és kezdetben naponta átforgatjuk A magck terméshozama 12—20 mázsáig egy hektárra s olajtartalmuk körülbelül 30% A napraforgóból készült olaj asztali csemegeolaj és igen keresett cikk s ezért a napraforgó-mag termelése kifizetődik Felhívás: Az Egységes Földműves Szövetkezetek újjonnan üzembehelyezett baromfifarmai részére Komárno város komunális üzemének kelletőállomása a KSS IX páríkonqresszusára vállalt kötelezettsége keretében kikelteti a hozzá e célból beküldött tojásokat. Ezennel megrendelem a »J.'z.aß.ad című mezőgazdasági szak- és szövetkezeti hetilapot. Egy évre 100 — Kés, félévre 50'— Kés, negyedévre 25*— Kés Név __________________________________________________________________ Lakhely-----------------------------.házszám-------utolsó posta................................... Kelt............................................................. sajátkezű aláírás Kérjük olvashatóan kitölteni, kivágni és mint nyomtatványt elküldeni a következő címre a „Szabad Földműves“ kiadóhivatala: Bratislava, otúróvá 6 „Orác“ Termeljünk olajos növényeket A műzsitadékok termesztése nálunk túlnyomórészt a növényi eredetű olajok behozatalától függ. Minek hozatnánk külföldről e növényi eredetű olajokat drága devizák ellenében, amikor nálunk is termeszthetünk olajos növényeket: az északi körzetben mákot és repcét a déli körzetben pedig napraforgót és szójababot. Termeljünk szójababot Dél-Szlovákiában Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja — Szerkesztőség és kiadóhivatal Bratislava, Stúrova — telefon: 274 03# — Felelős szerkesztő Kugle* lónos. — Feladó és irányító postahivatal. Bratislava II kifcdó: „Orácv lap- és könyvkiadó vállalat — Nyomja: Concordia nyomda Bratislava, Nár povstanla 41 — Előfizetés egy évre 100.— Kős, félévre 50— Kös. - A lap felmondható minden év végén oki. elsejéig Eng sz 1750 OPÚ-Ba 2-1950/Sí.