Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-04-02 / 3. szám

A kassai kerület is hozzájárul a 600.000 tojóstyúk tenyésztéséhez A községi kommunális vállalatok és az EFSz«ek biztosítják az tojásellátást A kassai keriilet járásaiban sikeresen fejlődik a baromfi.farmok létesítése az EFSz bar ,iií-farmjain kívül és a községi vóilalkozás keretében. Ezeket a baromfi-farmokat helyi ferrásokbéi létesítik a községi vállalatokon beiül és lehetőség szerint a mezőgaz. daságöa szánt anyagok felhasználása nélkül, tehát esetleges fölöslegekből és megtaka­rításokból. emeli a tojóstyúkok számát. Ezenkívül kísér­letet tesznek vízen élő baromfi tenyészet létesítésére is. 9. Revuca város felajánlta, hogy 1.500 tojó. bél álló baromfi-farmot létesít szintén a Szlovák Kommunista Párt IX. naggyűléséig. 10. Secovce községben ezideig még nin­csenek meg a baromfi.farm létésítéséhez szükséges előfeltételek, de a község mégis felajánlta, hogy lehetőséget talál, hogy szín. tén bekapcsolódhassák a tojcstyúkok-te nyésztés akciójába a kassai kerületen belül. 11. A kassai Egységes Nemzeti Bizottság Kassa város kertészetével karöltve felajánl­ta, hogy 1950 április 15-ig 1.000 tojóból álló baromfi-farmot létesít s ezt az állományt 1950 június 15-ig 5.000-re emeli. 12. A Magas Tátrában a kedvezőtlen ég­hajlati viszonyok miatt baromfi.farmot nem létesítenek. 13. A roznoi járás, sőt maga Rozno városa ez ideig semmiféle érdeklődést nem tanúsí­tott az akció iránt s még a közellátésnak ily módon való biztosításáról szóló tárgyaláso­kon sem vett részt. Tekintve, hogy oly akcióról van szó, mely­nek sikere kizáróólag népi közigazgatási szerveink és a Községi Vállatok elöljáróinak megfelelő szervező képességétől függ vár­ható tehát, hogy az akci véget vet a tojás­­beszolgáltatásban mutatkozó hiányoknak. (3- F.) állatállományunk atf ? B) Tehenek. a) Közvetlen borjazás előtt, vagy borjazás után borjú nélkül). Tehenek 6 éves korig 9—28.000 Kés-ig 6 éven felüli tehenek 8—24.000 Kcs-ig. b) Tejelő állapotban lévő tehenek. 6 éves korig 8—24.000 Kcs-ig. 6 éven felül 7—20.000 Kés-ig C) ökrök és fiatal marhák: A fiatal ökröknél, valamint a fiatal tenyész­­marháknál az alapárat 23.60 Kés-ben állapi, totték meg kg-ként élő súlyban s ehez hoz­zászámítandó 5—25% az alapárhoz a hasz­nosság szerint, melynél a % nagyságát a testi állapot, külső, kor, az ökröknél még a járás és párosítás stb. határozza meg. Az ily árakon beszolgáltatott szarvasmar­hák pem számítandók a beszolgáltatási kö­telezettségek soréba. Ez a rendelkezés ki­zárja a spekuláns elemeket a a szarvasmar­ha-kereskedelemből s a földműveseknek le­hetővé teszi, hogy tisztességes jutalmat kapjanak állataikért. Szükséges tehát, hogy a földművesek min­den esetben bizalommal forduljanak a Föld­műves Raktárszövetkezetekhez, ahol már nem a nagybirtokosoké és a falusi gazdagoké a döntő szó A kis és középföldművesnek tu­datára keli ébrednie annak, hogy a Földmű­ves Raktárszövetkezet az ő szövetkezete és az ő érdekeit szolgálja. (3. F.) A Kerületi Nemzeti Bizottságnál öttagú testületet állítottak össze az akció véghez, vitelének ellenőrzésére, ugyanakkor pedig m:nden járásban négytagú testület e célra, A Kerületi Nemzeti Bizottság mellett műkö­dő testület elnöke a gazdasági referens, s ugyanez áll fenn a 3árási Nemzeti Bizottsá­goknál is. Az egyes 3árási Nemzeti Bizottságok és a Helyi Nemzeti Bizottságok felajánlásokat tettek, az ilyenfajta baromfi-farmok létesítő sét illetően. E felajánlások szerint a baromfi, farmokat a Szlovák Kommunista Párt IX, nagygyűléséig akarják létrehozni A kassai kerület egyes községi vállalatai a követke­zőképpen csatlakoztak az akcióhoz: 1. Poprád város gazdasági kombinátja, községi vállalat a várossal karöltve felajánl ta, hogy a Szlovák Kommunista Párt IX, naggyűléséig baromfi-farmot létesít 2.000 tojóval. • 2 Igló város felajánlta, hogy április vé­géig 500 tojóval rendelkező baromfi-farmot létesít, 3, Késmárk város felajánlta. hogy a Szlo­vák Kommunista Párt IX naggyűléséig szin­tén baromfi-farmot létesít 2.000 tojóval. 4. Lőcse város nem létesít különálló ba­romfi-farmot, de minden oldalról támogatást nyújt az EFSz-nek a baromfi-farm létesítése érdekében, hogy az már a Szlovák Kommu­nista Párt IX. naggyűléséig eleget tegyen rendeltetésének s állománya 1.000 tojós­­tyúkból álljon. 5. Gölnic bányaváros felajánlta, hogy 1950 április 15-ig baromfi-farmot létesít. A te­nyésztendő tojósok számát állapítják meg. 6. TrebÜov város segítséget nyújt az EFSz­­nek oly módon, hogy a Szlovák Kommunista Párt IX. naggyűléséig már fenn álljon a ba­romfi-telep s a lehető legnagyobb kapaci­tással működjék, 7. A moldovai járási Községi Vállalat fel­ajánlta, hogy a Szlovák Kommunista Párt IX, naggyűléséig baromfi-farmot létesít Niíny Medzev.bem, melynek befogadóképessége 1.000 tojósból fog állani 8. A járási Községi Vállalat Královsky Chlmec-ben már régebben foglalkozik tojós. tyúkok tenyésztésével saját baromfi-farmján s ezért felajánlta, hogy a Szlovák Kommu­nista Párt IX. naggyűléséig 1.200 darabra hibátlan külsővel rendelkeznek, valamint a hasznosság jelei jól és kifejezően fejlettek rajtuk A második ojztályban sorozandók azok az üszők és tehenek, melyek kitűnő testi Állapotban vannak ugyan, de jelenték, felen külső hibákkal rendelkeznek. A hasz­nosság jólfejlett jele itt is követelmény. A harmadik osztályba sorozandók azok az üszők és tehenek, melyek gyeí^ébb testi állapotban vannak s külsőjükben, valamint alkatukban bizonyos, de nem lényeges hibák mutatkoznak és hasznosságuk jelei gyengéb­ben fejlettek. A negyedik osztályba a na­gyobb külső hibákkal rendelkező üszők és tehenek osztandók. melyeknél a hasznosság jelei gyengék Az egyes állatfajták árai az osztályozás szerint a következő határok között mozog­nak a 185/49 számú hivatalos rendelkezés szerint A) Üszők; a) 2 éven felüli (legkevesebb 5 hónapja borjas) 10—20.000 Kős-ig, b) 18-tól 24 hónapos korig 8—17 000 Kcs-ig c) 12-től 18 hónapos korig 6—15.000 Kés-ig. Az ipolysági járásban lévő Gyügy község EFSz-e azonnal újra elővette a megszabott vetési tervét és azt a ver­senyfelhívás pontjai szerint újra átvizs­gálta. Vetéstervük az egész község kö­zös vetését vette célul. Ennek követ­keztében joguk van rá, hogv minőségi állami vetőmagot igényelhetnek 50%-os árengedménnyel. A nagy gazdáknak ellenben van elegendő tavalyi árpamag­juk, amelynek ára szintén nem magas és ott van helyben, eredetileg abból akartak vetni. Az élenálló EFSz-ek fel­hívása hatására azonban mégis bemen­tek Ipolyságra és beszerezték u jótállás­sal ellátott árpavetőmagot. Tudják ők jól, hogy csak a legjobb vetőmag adhat jó termést és vétek a kevésbbé jó ma­got még megszaporítani. Még azért meg kellett tanácskozni a verseny elfogadását, mert az élenjáró EFSz-nek vidékszerte igen jó híre van, tudja mindeki, hogy ott a munkaszere­tet igen erős, de miután új elnököt vá­lasztottak a gyügyiek, megírták a poto­­nyiaknak, hogy elfogadják a kihívást és terméshozamukat a tavalyihoz képest hektáronkint egy harmaddal, némely fajtánál a felével felemelik. Búza voit tavaly 16 mázsa, ebben az évben 18 má­zsát akarnak elérni, a tavalyi 10 mázsás árpatermést ezidén 16 mázsára emelik, a zab a tavalyi 14 helyett az évben 20 mázsa legyen. Elfogadják a potonyi normákat is. Négy munkacsoportot alakítanak, élü­kön Talaj, Fábián, Ambrus és Poliak állanak. Megszabták a napi elvégzendő munka mennyiségét. Lovakkal napon­ta fél hektárt szántanak fel. Ugyaneny­­nyi idő alatt bevetnek két hektár és be­­boronálnak négy hektárt. Nyolc fordu­lót tesznek a trágyásszekerekkel. Tava­szi szántásra maradt ősztől 34 hektár ül­tetvények részére, de ezt maguk fel­szántani nem képesek s ezért ide leszer­ződi,ették a gépállomás traktorait. A gépállomás megígérte a gyügyieknek, hogy egy napi ingyen brigádmunkára részükről számíthatnak. Ezekután a ta­vaszi munkálatok idejét leszállították az eredetileg tervbevett 12 napról 10 napra. De ho'-y még valamit tegyenek virtusos felbuzdulásukban, felszólítot­ták a szomszédos tarányiakat, hogy csatlakozzanak hozzájuk a patonyi ver­­sfenyben Baromfi tenyésztőtelep az EFSz-ben Képek szőve kezeteink életéből Autónk Cétény felé közeledik. Előttünk hatalmas porfelhő gomolyog s benne egy nagy teherautó robog. Nem enged előre. Mit vihet ez vájjon és hová? Bekanyarodik Céténybe és mi utána. A szövetkezet udva­rán érjük utói a teherckocsit. A V e s n a textilt hozott a teherkocsiban a cétényi szö­vetkezeti tagoknak. Nagy tömeg asszony vár a kapu előtt, hogy beengedjék, őket, s hogy válogathassanak a sok szép holmiban. Mi felkeressük az EFSz elnökét és a következő­ket mondatjuk el magunknak. — Még 1949 őszén alakult meg az EFSz és mindjárt hozzálátott egy tyúkfarm építésé­hez, amely egy hónap múlva már teljesen készen is iesz. 160 tagja van az EFSz-nek és 99 hektár földön kezd gazdálkodni, ebből 35 hektáron közösen szántanak, vetnek és dol­goznak. Van 35 hektár legelőjük, 16 hektár szőlejük és 75 hektár erdejük. A szántást ősszel traktorral felszántották és most elől borona, középen vetőgép, a végén ismét borona. A munka 24 hektáron 6 napig tartott és bevetetlen maradt még 15 hektár. Ide 5 ha cukorrépát, ^ ha kukoricát és 3 ha árpát vetnek még. A többibe fűmagot. — A tagok 70%-a saját földdel rendelkező kisparaszt, — mondja Kosa Imre elnök — Vannak saját gépeik is, 4 cséplőgarnitura, 3 traktor, 2 vetőgép, 1 trágyalészívó, 2 pótko­csi, 1 műtrágyaszóró és 4 eke (3 hármas és 1 kettes). Könyvelőjük Simunek Béla kántor és gazdájuk Szőke Lőrinc kisgazda. Kizárólag nemesített vetőmaggal dolgoznak és 17 má­zsa búzát, 15 mázsa rozsot s 10 mázsa árpát várnak akatáskor. Az voit a benyomásunk, hogy az EFSz egészségesein indul és jó re­ményekre jogosít. Alsészöllősön az EFSz.ben elég nagy hi­bára bukkantunk Közösen dolgoznak ugyan a tagok, de csak a nekik adott területen, a saját földjüket nem vették be a vetésterv­be. Hiba ez, mert így a földdel rendelkező tagok csak a magukén maradnak munkájuk­kal és a közös földet a nincstelen földmun­kásokból alakított csoportokkal akarják meg­dolgoztatni Igazi szövetkezet csakis az, amelybe a parasztság belép a saját földjé­vel együtt. Megtarthat ug/an kerti vetemé­­nyek részére a sajátjából 1 hektárt, de a többi földdel betársul és aztán az összterü­letet közösen művelik meg. Ezt el kell ér­­niök, ha egészségesen akarnak fejlődni. Az egész falura kiterjedő közös vetési terv igen fontos népgazdasági szempontból és azt végre kell hajtani mindenütt. Andéden 161 tagja van az EFSz-nek és 194 ha közös földön gazdálkodnak. Epitttek ser­­tésóiat távol a községből, hogy elkerüljék az esetleges fertőzést és 194 hektáron körül­belül a felén árpát, a felén kukoricát, 12 hol­don répát és 2 holdon burgonyát készülnek vetni. Csoportokban dolgoznak majd és mindenki a saját földjéről elviszi a termést. 260 mázsa műtrágyát szórtak szét és a lege­lőre 30 mázsa tomaszsalakot Elnökük Liker 3ános, alelnökük Mázán Pál. Törekvésük eredményekkel kecsegtet. Kamocsán 80 tagja van az EFSz.nek, elnö­kük S 6 k y Kálmán. Éppen érpavetésnél ta­láltuk az elnököt. Az érsekujvári traktorállo­más traktora szántott és most vetett. Az el­nök magyarázta nekünk, mért vet traktorral. Kiszámította, hogy ha igával végezték volna, akkor 7 emberrel 3 iga kellett volna, így 2 ember és egy traktor elvégezte a munkát. Az árkülönbség kerek egyezer korona, ami meg van takarítva Gondolkodva dolgoznak a kamocsai EFSz-nek és így az eredmény nem fog elmaradni, ha legyőzik a kezdet nehézségeit. Készüljünk el időben a len vetésére Az 1950-es év tavaszára tervezett len-ve­tésterületeket feltétlenül be kel! tartanunk. Miyel jó lentermést csupán a talaj gondos előkészítése, megfelelő trágyázás és jó ve­tés által biztosíthatjuk, szükséges tehát, hogy a lentermelők idejében meg tegyenek minden szükséges intézkedést a jó termés elérése érdekében A len vetését rögtön a tavaszi vetés után kezdhetjük el. A későn vetett len érési ide­je a gabonafélék aratási idejére esik, tehát a legnagyobb munka-megfeszítés idejére. A későn tépett len kiszemezése után nem marad már elegendő idő a len alapos őszi kiáztatására, ami előnyösebb, mint a tavaszi éztatás. Ezért minél előbb biztosítsuk gazdasági szövetkezeteinknél a szükséges műtrágyát és vetőmagot, mert e munkálatok halaszga­­tása által későn vetnénk és így csökkenne a szálas-len termése, mely nemcsak termelőin­ket. de nemzetgazdaságunkat is megkárosí­taná. Hogyan éHékesNSieigülc beszolgáltatáson fel isii A Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet a szarvasmarhák és sertések beszolgáltatási kötelezettségének teljesítése keretén belül lehetővé teszi, hogy a kis és középparasz­­tok értékesíthessék beszolgáltatáson felüli mezőgazdasági állataikat. A szövetkezetek, hogy a jövőben kizárják ebből a kereskedelemből a magánkeres, ködőket, kupecokat és a különböző spekulánsokat, akik éiősködtek a kis. és középpa­­rasztokon és meglopták őket, — a következő irányelveket adják járási fiókjaiknak, va. (amint a földműves Raktár Szövetkezeteknek: ’ Ez év január hó 24-én kelt kormányrende­let aiapián a szövetkezetei megbízták, hogy hajtsa végre a tenyészállatok áthelyezési akcióját azokban a kerületekben és járások­ban ahol áHományföiösleg mutatkozik s ily módon kielégítse a hiányos állományú kerü­leteket és járásokat Főleg a mezőgazdasá­gi Termelő Szövetkezetek, a mintaszerű EFSz-ek valamint a Csehszlovák állami ura­dalmak és egyéb mezőgazdasági közuradai­­mak kielégítéséről van szó A szarvasmarhák beszolgáltatását külön e célra rendezett sorozásokon hajtják végre, ahol az érték megállapitást külön bizottság végzi majd, melyben helyet foglal a lárási Népi Közigazgatás két tagja, a Földműves Rak»árszővetkezet megbízottja, valamint a mezőgazdasági Termelőszövetkezet kerületi üzemének képviselője s esetleg egy állat­­szakértő a vevő fél részéről Az érték meg. á"apitást úgy végzik, hogy a bizottság elé vezetett szarvasmarhát besorozzák hasznos­­séaának megfelelő osztályokba Első osztályba sorozandók azok az üszők és tehenek, melyek Jó állapotban vannak és További versenyfelhívások az élenjáró EFSz-ek között Egymásután kapjuk a híreket minden oldalról, hogy az élenjáró szövetke­zel versenyfelhívásait a szövetkezetek nemcsak elfogadják, hanem igyekeznek a versenyben felülmúlni is. A kommunistapárt központi választmányának felhí­vása is élénken visszhangzik a szövetkezetek bekapcsolódásában a szocialista versenybe. A Szövetkezeti Tanács felhívása (Folytatás az 1. oldalról) egy traktorra ez állami gépállomásokból, amelyeknek az Egységes Földműves Szövet­kezet segítségére kell lenniök a tavaszi munkák mggyorsítására és olcsóbb keresz­tülvitelére, 5. Mennyi lesz a tavaszi időszakban egy hektárnyi földterületen végzett munka költ­sége? 6 Hogyan valósítjuk meg a munkálatok pénzbeli elszámolását és lesznek-e tekintet­tel ebben arra, hogy a kis- és középföldmű vesek érdekei ne szenvedjenek kért, A Szlovák Szövetkezeti Tanács mellett fel. állított versenybizottság dönt majd a ver. senyben résztvevő szövetkezetek sorrend, jéről és a Földművelési Megbízotti Hivatal 15 elismerő oklevélre jutalmazza a legjobb EFSz-eket, A Szlovák Szövetkezeti Tanács nem kétel­kedik abban, hogy azok az Egységes Föld­műves Szövetkezetek is, amelyek eddig kü­lön felszólításra még nem kapcsolódtak be a versenybe, mielőbb csatlakozzanak utóla gosan a versenybe és azon lesznek minden erejükkel, hogy a versenyben résztvevő szö­vetkezetek sorrendjében az első helyekre kerüljenek, sőt győztesként kerüljenek ki a versenyből! Szövetkezeti tagok, dolgozó töidmüvesekl Elválaszthatatlan egységben a munkás­osztállyal mentesítitek magatokat a falusi gazdagok elnyomása és kizsákmányolása alól, akik a ti munkálatokból éltek és való­ban a magatok számára kezdtek dolgozni, és pedig a gépek, a haladószellemtí tudo­mány és az agrotechnika segítségével amit népidemokratikus rendszerünk hoz nektek segítségül a falvakra. Merészen és lelkesen, lendülettel fejlesz szék ki az EFSz-ben a munkaversenyt, mert munkátok gyümölcse egyedül a tietek lesz Becsület és dicsőség a verseny győztesei­nek! Szlovák Szövetkezeti Tanács Bratislava

Next

/
Thumbnails
Contents