Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

III. A Kaliforniai félsziget

TALÁLKOZÁS A PAPAGO INDIÁNOKKAL. 79 zet, mely mellett letelepedvén, az előbbi kátyúkban agyonvert zöld békákat megsütöttük s vacsorára megettük. Hajnal hasadtával, épen a mint nyergelni kezdtünk, porfelleget vettünk észre az ösvényen, s nemsokára lódobogás volt világosan kivehető. Pilka, egyik mexikói kalauzunk, rögtön csendet kért, földre lapitva fejét hallgatódzni kezdett, s egy pillanat múlva pisztolyát elóráutá, s lóra kapott „Papagos, por l)io santissimo, Papagos!" rikoltással. Mi valamennyien példáját követtük, s a porfellegból csakugyan papago indiánok bontakoztak ki néhány perez múlva; de csatakészületeink feleslegesek voltak, mert a mint a vadak közibénk lovagoltak , vélünk kezet szorítottak, s felkértek bennünket, hogy nekik lőszereket s holmi csecsebecséket adjunk cserébe. Egész tanyánk nemsokára vásártérré alakult; a papagók gyönyörű fonatú békókat, köteleket és ostorokat hoztak, úgy gyöngykagylókat, borztöviseket és papagály tollakat. S mindezekért mi nekik piros flannell üngöket, egy pár réz sarkantyúkat, bicskát, ollót, varrótűt és horgokat adtunk cserébe; egyik rokkant málhás öszvéremet egy gyönyörű fiatal állatért cseréltem el, a tulajdonos kényszerítő rimánkodására, ráadásul csak egy piros selyem zsebkendőt adva. Az egész papago csapat gyönyörű termetű férfiakból állott, kik közöl soknak feje fényes halpénzekkel megrakott s gyönyörű tollforgókkal ékesített sisakkal volt borítva, s egész többi öltözőtök vállra vetett párduez vagy hiúz bőrből állott, szarvasbőr bocskorral lábaikon. E látvány önkénytelen is az ós görögök liarczosait hozta eszünkbe. A könnyű és delies modor, mellyel lovaikra kaptak, vagy rólok leszálltak (s múlhatatlanul mindig a jobb oldalon), egész társaságunkat csudálkozással tölté el. Egy nő is volt köztük, egy nyomoréit csudanövésű nő, kinek lába és karja alig volt hosszabb egy csecsemőénél. Nem tudhattam meg történetét, de kimondhatatlan bús és levert arczkifejezéssel birt. Remek paripán ült, s a valóban lovagias modor és készség, mellyel a harezos férjfiak udvarolták, s minden kívánságát szolgai készséggel vetélkedtek teljesíteni, sót megelőzni, — nehezen volt vélem képes elhittetni a sok vérengző tetteket és rablásokat, melyek hosszú sorát nem csak La Joya padre-ja , de sok más ember is ez indiánoknak tulajdonítottak.