Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

II. Tejon és a tejon indiánok

52 A TEJON INDIÁNOK. áo szik, hogy az ivaclék minősége egyedül a mónló minőségétől függ. Lovaik egyátalán kicsi termetűek, néha szépek és jó futók; mert vannak tejoni lovak, melyeken egész napon át vágtatva lehet nyargalni s 100 mföldct is megfutni, minden hosszabb pihenés nélkül, s még sem dőlnek ki. De ily erötetés után a lovat tüstént legelőre kell kiverni s hónapokig sem lehet használni. A tejoni nyereg semmi különösséggel sem bír, s nagyon hasonló a mexikói s közép-amerikai nyergekhez, minél fogva azt kell következtetni, hogy szinte spanyol eredetű. Azonban a tejo­nok sokkal rövidebb kengyellel élnek, mint a mexikóiak, s a ken­gyelszár sokkal előrébb áll. A zabla egy aczél gyűrűvel van el­látva, melybe a ló állkapczájának egy része beszorűl, s melynek se­gedelmével , ha a kantár megliűzatik, hatalmas nyomás eszkö­zölhető , űgy hogy nincs a világon olyan keményszájű ló, melyet ilyeténkép féken no lehetne tartani. A zabla két oldalán még apró aczélszeletek, ezüst pénzek, s szienit-lapok aggatvák, melyek kü­lönös csengést idéznek elő, ha a ló mozog, miért is már fél mért­földről hallani lehet, ha tejon közelit. A kan tárfék és nyereg kö­röskörül szarvasbórból hasogatott bojtokkal és rojtokkal van óke­sitve, melyek néha csaknem a földön úsznak, s borz tövisekkel és papagálytollakkal felezifrázvák; néha-néha tiszta ezüstből való nagy karikákkal és gömbökkel ékesítvék.*) Lovaik főérdeme kétségkül, miként biztos léptűek, mert sokszor uraikkal hátukon oly meredek hegyeket másznak, s oly keskeny ösvényeken futnak vágtatást, hogy a szemlélő hajaszála felborzad; de a veszély mind a mellett hallatlan, vagy legalább rendkívüli esemény. Nem egyszer lovagoltam fel magam ily álla­tokon 60 sót több foknyi emelkedésű hegyeken, minden baj és nehézség nélkül. Azonban átalán véve lovaikat, úgy vélem, nagyon hibáz­tak azok, kik állították, hogy minden tekintetben felülmúlják szépség, jóság s haszonvehetőségben a kelet-amerikai lovakat. Nemcsak hogy nem áll ezen állítás, de szerintem merőben ellen­kezik a valóssággal; mert mind termet, mind kitartás, s átalános *) Mellesleg legyen mondva, a tejonok különös szakértők, kivétel nél­kül, az ezüst tisztaságát illetőleg; mert mindegyike csak felületes te­kintetre is képes megmondani, ha vájjon az érez tiszta-e , vagy pe­dig rézzel vagy másféle anyaggal kevert.

Next

/
Thumbnails
Contents