Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440
II. Tejon és a tejon indiánok
51 A TE JON INDIÁNOK. áo lövő szegény vándort csaknem földre nyomják roppant súlyok miatt. Kedvencz színeik veres, kék, fekete és sárga; a fekete és veres sújtások azonban legközönségesebbek. A veres szin a mazquanita*) bajából, a fekete a liasonszínű birkák gyapjából, a kék indigo nedvből, a sárga a tulipánfa**) virágaiból készíttetik. — A szinck közönségesen csíkok, sújtások és négyszögekben szövetnek, néha koczka alakban; de mesterséges vagy bonyadalmas mustráju szöveteket sohasem láttam köztök. Kivételesen azonban néha nagyon finom szövetű, szerfelett czifra pokróezokat is láthatni köztök, melyek rendesen mesés áron kelnek el, mert gyakran 100, sőt 125 dollárt is fizetnek egy ily pokróczért. Ilyféle czikkek mindazáltal ritkán készíttetnek, csakis bizonyos meghatározott czélra, vagy biztos megrendelésre szokták készíteni, mikoris 2 — 3 nő hat, sót sokszor 8 egész hónapig dolgozik egy ily pokrócz előállításán. Mindezeknél fogva magok a tejonok is inkább hordanak gyártott amerikai pokróezokat, mert olcsók és könnyük, annál is inkább mert az amerikaiak minden tekintetben méltányolják vevőik ízlését, s pokróczaikat a tejoni divat szerint festik és szövik. Egy előnye azonban mégis van a tejoni pokróeznak, melyet nem hallgathatunk el; ez abból áll, hogy bivouae-ban, mikor szabad ég alatt hálunk, ágyul használhatjuk. Szerfelett tömött szövetnek levén, semmi nedv vagy kipárolgás sem hathat rajtuk keresztül, s így a szabad ég alatt alvó tökéletesen szárazon nyugliatik rajta. Ezen tulajdonsággal semmi más pokrócz sem bír, s igy kétségkül a szövés különösségének köszönhető , mely szövés, úgy hiszem, egészen eredeti, s csak ezen indiánok közt ismeretes. S ezen körülmény az egész népség területén találtató nagyszerű romokkal és magas műveltségi fokra mutató építészeti maradványokkal kapcsolatban azon véleményre hozott már sokakat, miszerint a tejonok valószínűleg az egykori mexikói indiánok, vagy is az azték és tuscalosa nemzetek maradványai. Lovaik száma mintegy 80 ezerre tehetó; ezek kétségkúl a spanyolok által behozott, s szanaszét elfutkosott lovaktól származnak , mert a spanyol vérre ma is reá lehet bennök ismerni. Nevelésöknél egyedül a mén lovakra fordittatik némü gond, a kanczák tökéletes mellőzésével és elhanyagolásával, mert azt hi*) Yucca acutifolia. Torrey. — **) Lyriodeudron tulipifcra, Linn.
