Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

III. A Kaliforniai félsziget

A BÁNYÁSZAT. 11? darab nem kisebb egy borsószemnél s nem nagyobb egy közönsé­séges diónál, „pepita"-nak, az ennél nagyobb darab pedig „pcdazo"­nak neveztetik. Ha az arany kisebb egy borsó szemnél, de minda­mellett gömbölyű, azaz nem lapos, „polvo", s ha apró halpénz ala­kit lemezekben jő elő, „lantcjuela" nevet kap. Mindezen különféle alakú aranyérczek természetesen vizben és szárazon, hegyen és völgyön elszórva találhatók; de önállólag, azaz épen ugy mint a kavics vagy más egyes önálló tárgy. Következéskép egyéb nem is kívántatik hozzá, mint keresni, öszvegyüjteni s eladni, vagy ha igen apró és homokkal vagy földdel kevert, rostán kimosni. A tulajdonképeni bányákban azonban másként áll a dolog, mert ottan az arany mindig a kvarcz közé fészkelve fordúl elő, s kifejtése rendszeres munka altal vihető csak végbe. Természetes állapotán a kvarcz közt az arany vagy igen finom — csaknem pók­hálóhoz hasonló — falevél alakjában terjed ki a vágányok közti lapokon, vagy vékony — szemekből alkotott — erekben és apró kristályokat képezve találtatik. He legközönségesebben apró és szabad szemmel alig kivehető részecskékben fordúl elő, melyek különbség nélkül apró darabokra töretnek, aztán megőröltetnek s kiolvasztatnak. Az itteni aranyércz felette tiszta minőségű, mert osztályozás és vizsgálat után közép számítással 89. 58 száztóli tiszta aranyat tartalmaz; tehát körülbelöl annyit, mint a hires miaski bányáké Sibcriában, s tetemesen többet a magyarországi és erdélyi arany ércznél.*) S épen ezért csudálni lehet, hogy az itteni aranybányák nem műveltetnek nagyobb szorgalommal és szabatossággal, mint valóban műveltetnek. Az olvasónak némű fogalma leend az itteni bányászatról, ha elbeszéljük röviden egyik kirándulásunkat. A közeli Algua nevú faluhoz érkezve, Rodgers űr csatlakozott hozzánk, egy angol, ki több bányákat művel a vidéken, s ki szives volt szolgálatát aján­lani, mint vezető. Felfelé haladva a hegyek közt, mindkét oldal teledestele volt lyukakkal, melyeket az aranykeresók ástak vala, de mindenki azt képzelte volna, hogy ott egy hatalmas falka sert­vés tanyázott holnapokig, s ez túrta a gödröket. Az egész hegy be­tűszerént fel volt túrva mindenütt, a merre csak a szem láthatott. *) Ugyancsak Dufresnoy szerént a magyarországi aranyércz 60. 50, s az erdélyi 64- 52 száztóli tiszta aranyat tartalmaz. (?)

Next

/
Thumbnails
Contents