Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

III. A Kaliforniai félsziget

116 A FÉLSZIGET ÉRCZ GAZDAGSÁGA. ARANY. mert a hajók fedezetét tisztogatják velök. A la-pazi szivacs jelenleg hely szilién 15—20 reálon kél 100 fontonként. A szivacs változatlanul 39—40 lábnyi mélységben tenyészik, s mindig sziklához, korallszirthez vagy más kemény anyaghoz van nóve, honnét épen úgy mint a gyöngy-kagylót, kés segedelmével fejtik le a búvárok. Vizszinre hozatván, az enyves hús durva homokon ledörzsöltetik, aztán pár napokon át vizben áztattatik, míg végre megszárittatván, fakalapács segedelmével puhára veretik, ismét megmosatik, s aztán kész a vásárra. — Ilyenkor azonban nem egészen tiszta még a szivacs, mert mint olvasóim tudják, kik elég ily példányt láthattak, az üregek számtalan kavics, korall és apró kagyló töredékeket tartalmaznak, melyeket természetesen el kell távolítani, mielőtt a szivacs átalános használatra alkalmazható. La-Pazban számos szivacstisztogató intézet létezik, hol következőleg történik a tisztogatás: a szivacs több napokig vizben áztattatik, hengerek segedelmével puhára töretik, s a még benne maradt kagyló s egyéb töredékek aztán sósavba való mártás által felölvasztatnak. Mily gazdag a félsziget érczekben, az olvasó már onnét is megítélheti, hogy az egész félszigeten mintegy 215 arany és 160 ezústbánya létezik, melyeknek azonban jelenleg csak mintegy nyolezadrésze műveltetik. A többi tőkepénz hiányában és a holzavarok miatt odahagyatott, nagy részük bedőlt, vagy imitt-amott viz alatt áll. La-Paz közvetlen szomszédságában számos bányák vannak, de tőkepénz és kellő vállalkozási szellem hiányában minden szabály nélkül és hanyagul műveltetnek. Az itteni ezüst semmi különös jellemmel sem hír, mindig más érczekkel társaságban találtatik, s természetes állapotából kiolvasztva 26. 40 száztóli tiszta ezüstöt ád.*) Az arany azonban különféle alakban és helyezctben találtatik , azért az olvasó engedelmével kissé terjedelmesebben fogom megérinteni. Ezen nemes érez ugyanis itten sok helyütt 8—12 szöglctű, különböző nagyságú, szabályos kristályokban jön elö, különösen kiszáradt folyócskák és hegyi patakok medreiben. Néha meg szabálytalan, lencse- vagy borsószemnyi, sőt ökölnyi darabokban találtatik, sót volt eset, hogy 100 fontos darab is találtatott. Ha a *) Az erdélyi eziistércz Dufresnoy szerént 35. 40 száztóli tiszta ezüstöt ád, s annál csak a sinarowski még tisztább.