Ukermann Aladár: Buksy uram életrajza. Vadászati elbeszélés / Pest, Lauffer, 1871. / Sz.Zs. 1437

I. RÉSZ

53 Az erdei lakhoz vezető ut egy sűrű fenyő erdőn kanyargott keresztül. Már nem messze volt a háztól, midőn az erdőből egy vadkan jött ki az útra, s megállapodván, körülnézett. Buksi uram, kit alig húsz lépésnyi távolság választa el az állattól, az első tekintetre házi sertésnek tartá, de midőn jobban megvizsgálá, barnás szőre és hosszú agyarairól borzadva ismeré fel benne a vadkant. Eleinte elakart bújni Buksi uram egy fa mögé, hogy e veszedelmes állat figyelmét kikerülje, de már késő volt, mert a vadkan az első pillanatban észrevette Buksi uramat. A helyzet valóban kellemetlen volt. Vissza akart fordulni és gyorsan kereket oldani, de eszébe jutott, hogy a vadkan sebesebben tud szaladni négy lábával, mint ő kettővel; az erdei lakba nem menekülhetett, mert az állat, a ház és ő közte lévén, elzárta az utat. Buksi uram mindezeket egy pillanat alatt meghányá fejében és menekülésre kilátása nem lévén, bátorsága lábszárába futott. A vadkan eközben Buksi uramat vizsgálgatá apró szemeivel a nélkül, hogy tovább ment volna. Buksi uram lábai e kémlelődő tekintetek befolyása alatt mintegy a földhöz tapadtak, s mintha sóbálványá vált volna, mozdulatlanul állott. Végre a sertés megunni látszék a tétlen álldogálást s Buksi uram felé közeiedék. Ezt látva Buksi uram, egész testét reszketés fogta el, és segítségért akart kiáltani, de ijedtségében a hang megfagyott torkán. A vadkan mindinkább közeiedék; már esak nyolcz lépés távolságra volt. Ily veszélyes körülmények között az önfentartás ösztöne győzött a félelmen, s Buksi uram reszkető kezekkel arczához emelvén fegyverét, elsüté, de a füst felhő eloszlása után, borzadva kelle látnia, hogy a vadkan sértetlenül közeledik feléje. Buksi uram a halál fagyos lehelletét érezvén már arezán, teste görcsösen vonaglott és eszméletét vesztvén, ájultan rogyott a földre. A lövésre egy nő jött ki az erdei lakból és megpillantván a vadkant, mely egy élettelen emberi alakhoz hasonló tárgy körül szaglálózott, minden legkisebb féle-