Ukermann Aladár: Buksy uram életrajza. Vadászati elbeszélés / Pest, Lauffer, 1871. / Sz.Zs. 1437

II. RÉSZ

106 „Én részemről csak azt nem tudom felfogni, vevé fel a beszéd fonalát az előbbi, „hogy a rabló még azon vakmerőségre is vetemedik, hogy magát jó barátságban lenni állitja egy főtiszttel. Már csak azért is szeretném, hogy mielőbb a hatóság kezeibe jutna, mert szemtelensége által az ember jó hírnevét is compromittálni képes." „Igaza van fősegéd urnák, mondá Buksi uram megkönnyebbült lélekzettel, midőn észre vevé, hogy tiszttársa nem gyanakodik reá, s a dolgot nem tartja valóságnak. „En magam bevallom, hogy eleinte szerfölött boszantott e gazság, mert a legártatlanabb ember is gyanúba jöhet sokak előtt, kik mindent elszoktak hinni." Eközben az ebéd végét érte, a fekete kávé is már az asztalon füstölgött, míg a férfiak pipáikat tömték meg dohánnyal, hogy ők is füstölhessenek. A bor a kávé után is az asztalon maradt, csupán a tányérok szedettek le. A két személyből álló férfitársaság tovább is elpoharazott. Uj ismerősök lévén, nem unták meg oly hamar egymás társaságát, tekintetbe vévén azt, hogy több bor mint szó fogyott el. Az este is az asztalnál találta még az urakat. Buksi uram nagyszerű tervképeket bontogatott ki tiszttársa szemei előtt, az erdők jó karba hozására vonatkozólag. E perczben valami az ablakhoz ütődék nagy csörömpöléssel. Megütődve ugráltak fel székeikről s az aljlakhoz siettek a zaj okát megtudandók. Buksi uram felnyitván az ablak szárnyait, nagy meglepetésére egy varjut vett észre az ablak külső párkányzatán. „Ali csak egy varjú! mondá Buksi uram, e végett kár volt fölkelnünk, menjünk az asztalhoz." Ezeket mondva az ablak tábláit be akará zárni. „De hogyan jutott ide az a varjú? kiáltott fel kédkedő hangnyomattal a főerdészi segéd, ha eleven lenne ugy az ablak nyitására elrepült volna, ha pedig nem eleven, ugy akkor magától nem szállhatott ide." Buksi uram e szavak felett gondolkodóba esék s azután hirtelen mondá: „Igaza van segéd urnák, a varjú vagy eleven, vagy nem eleven; ha eleven akkor többé nem lenne itten, mert az ablak nyitása által okozott zaj elrettentette volna; ha pedig nem eleven, ugy magától nem