Ujfalvy Sándor: Az erdélyi régebbi és közelebbi vadászatok / Cluj-Kolozsvár, Minerva, 1927. / Sz.Zs. 1718

Zsibói vadászat

.33 termesztményjei. A szolgálat nagyon pontos. Félórai estebéd után a ház tisztes asszonyát szobájába kisérve, a vendégek rendre a pipázó szobába szállingóztak. Némelyike a kereveten hosszat nyúlt, s gonoszul füstölve áhítattal üdvözli a pihenő órát, mennyre s földre fogadkozván, hogy őt ugyan a mái napon ily kényelmes helyzetéből semmi sem birja megmozgatni. Mások a kandalló körül komolyan beszélgetnek a házi úrral érdekes tárgyakról. A szögleten jól egybeszorúlva négy zilahi czigány működik. Ha jobbacskán vonnák, az sem ártana. De „csak ahogy telik", szokta mondani a becsületes cigány zenész. A jó magyar ember pedig magas kedvében, csak a „huzd reá-t" ügyeli. A többit, ha meg van sajátságos taktussa, számba sem veszi Javából rakja már a vig kedélyű Ötvös és Szaplonczai; rendre mások is bele kostolnak, mig utóbb a korosabbak is bele zavarnak. A jó kedv mind hangosabban tör ki. A kiállott fáradság, a csikorgó hideg s a mély hó mind feledve vannak. A szögleti kis asztal mellett két viasz gyertya világánál, orrán hatalmas szemüveggel, olvassa Csáky az Augsburgi Hírlapot.

1 Egyszerre sajátságos rikácsoló hangján kiáltja : „A szövetségesek tönkre verték Navarinnál a török tengeri hadát." Azonnal körül sereglik minden felől, s feszült figyelemmel hallgatják a nagyszerű ese1 Augsburger Zeitung. 3