Ujfalvy Sándor: Az erdélyi régebbi és közelebbi vadászatok / Cluj-Kolozsvár, Minerva, 1927. / Sz.Zs. 1718

Zsibói vadászat

34» meny leírását. A komoly tárgy fölötti vitatkozások azonnal hévvel-tüzzel megkezdetnek, midőn főlovász Álgya betoppan, s amúgy huszáros negélylyel jelenti, hogy a lovardában meggyújtattak az éji lámpák. Nem lenne oly fényes Ígéret, melyért valaki most a kandalló mellett maradna. A lovarda két óriási csillár s számtalan éji lámpával fényesen van világítva. A nyalka lovászok rendre mutatják bé a sok szép paripát, a főlovász a parjpa életidejét és genealógiáját hangosan kiáltja ki. Ezután rendre lovagolják körül a lótermet. Fölséges látmány, ennyi délceg nemes állat, apróbb nagyobb szöktetések s bárány ugratások közt. A szögleten Ízletes rónaival s udvarhelyivel habzó serlegek állnak, és mind inkább-inkább látogattatnakKendeffy Ádám és Wesselényi tüzes paripákon, sisakkal és karddal markokban szöktetnek bé most a tág terembe. Kortársak közt a legjobb lovasok, bajvivók és legerősebb karu két férfiút látunk magunk előtt. Hévvel, tűzzel, mint forró vérek, rohanják meg egymást. Kardjaik szikrát szórnak. A menny és föld egybeomlását képzeltetik. A dicső lovagias jelenet a nap minden mutatványait felülmúlja ; mi a vendégek kívánságát s várakozását túlszárnyalja. A bajnoki szép mutatvány után oda bent a kandalló tüzénél nagy figyelmet gerjeszte most a házi úrnak Kendeffyve 1 és Wesselényi Farkassal a gazdászat fölötti heves vitatkozása. Amely