Ujfalvy Sándor: Az erdélyi régebbi és közelebbi vadászatok / Cluj-Kolozsvár, Minerva, 1927. / Sz.Zs. 1718

A mult század közepén inneni vadászatok

23» a csekélynek keresztelt hajtást körülfogtuk. Megmagyarázhatatlan elmulasztásból egyik sem tekinté meg óráját, miáltal az időt ki lehetett volna mérni. Azonban még félig se jött ki a hajtás, mire az éj reánk borult, oly hirtelen, hogy állásáról senki sem mozdulhatott. Sok álmatlan éjt virrasztottam életemben, de még ily borzasztót soha sem. A meredek bérc mászása alatt facsaró vizre izzadva egy lehende

1 köpennyel, tüz nélkül, a havas tetején hideg, vékony széltől szabadon vágva, a jó reggel óta minden étel nélkül, főleg a sok izzadás után kinzó szomjtól tantalusi módon gyötörtetve, mivelhogy a sebes patak zuhogását a mélységen érintetlen kelle hallgatni, mert a borzasztó sötétség miatt leereszkedni lehetetlen volt. Az álomról szó sem lehetett, már csak azért is, hogy a két szomszéd lövésszel oly keskeny hegygerincen valánk felszorulva, ahol bár moccanni sem lehetett anélkül, hogy a feneketlen örvénybe zuhanásnak magunkat ki ne tegyük. De mind ez álomüző praeservativákon

2 jóval felül állott még a megvérzett medve, amely sebei fájdalma miatt vad bömbölés közt mindig köztünk ténfergett; senki se tudta, hogy mikor csipi nyakon, azért szintén mint nappal az álláson felvont fegyverrel kelle ébren virrasztanunk a 14 órát tartó novemberi borzasztó sötét éjben. Valóban azt gondoltuk, hogy már sohase virrad meg. 1 Vékony, lengeteg. 2 Óvóintézkedés, elővigyázat.