Ujfalvy Sándor: Az erdélyi régebbi és közelebbi vadászatok / Cluj-Kolozsvár, Minerva, 1927. / Sz.Zs. 1718

A mult század közepén inneni vadászatok

18» szor 1812-ben a bándi nádon.' Kémjei farkast nyomoztak ki. A puskások s agarászok pontos felállítása 3 órát vett igénybe, mialatt a mérges hideg s mély havan didergénk, s békétlenül várók a tánc megindultát. Utóbb megrivallott a kürt, nemsokára a ttopófalka is. Egy farkas csak frissen kiszökik a bozótból s lohad fel az oldalon. Egy szakadás alatt guggoló pecér hangos háj I háj I rikkantások közt szemközt vágja agaraival. Ezek bátran, de óvatosan veszik. Oldalvást párhuzamban szökdécselnek körülte, a farkas mozdulatait szemmel tartva. Midőn Pandúrégy hosszú szökéssel nyakszirten kapja, Huszár meg fülén : s helyből megtartják. A megijedt vad gonoszul forgatja szemeit s fogát vicsorgatja, de a félelem erejét szegi s reszket minden tagjában. Bornemissza most nyílsebesen hasit ménjén s az agarak által megfogott farkast buzogánnyal leveri. Alig van ezzel készen, már száguld más vonalra, ahol egy másik farkas gonoszul szorongatja az agarakat; az egyiknek kikapta már gyomrát, mire a társa csak távolról fanyalogva kiséri. Előre Cserbuly!.. . teli torokkal kiáltja Bornemissza. Két agarász s öt agár sarkalják most a vitéz vadat. Az agarászok bátran elébe szöknek, Bornemissza meg közikbe. A lódobogásra agár s farkas szétrezzennek, de Bornemissza nyers biz1 Mezőbánd, a régi Marosszék mezőségi tóvidékén.