Tanos Pál: Az erdő világa / Budapest, Singer és Wolfner, 1895. / Sz.Zs. 1481

Szarvas-cserkészet

szokták ezt a nemes vadat összeterelni s egy részüket meg is fogni, már elmultak s manapság nagyon jó, ha a vadász számot vet a szarvas minden tulajdonságával s különösen azzal a természetével, hogy 5—600 lépésnyire lát, hall és érez, s hogy minden előtte gyanús, vagy veszélyes jelenségnél azonnal menekül az ő legfőbb ellensége : az ember elől . . . Igaz, hogy nem egyszer éppen ilyenkor rohannak egy képzelt veszély elől a biztos halálba! * Van nekem egy kedves helyem ott a Bakonyban, a hová szívesen megyek, s a hol szívesen látnak azok, a kik oly nagyon közel állnak hozzám. A Bakony legmagasabb poníja, a Kaphegy tövén terül el egy régi kis mezőváros: Nagy-Vázsony, melynek régi emlékeit Kinizsi Pál uram vázsonkői vártornya is hirdeti, s a mely utóbb a vázsonkői Zichy-családnak bölcsője lett, most pedig, már évtizedek óta, az osztrák Todesco báró-család tulajdona és tanúsítja a gazdasági kultura magas fokát erdőn-mezőn egyaránt. A 17.000 holdas uradalomból tízezer hold az erdő egy tagban. És milyen erdő! Szebb ennél sem fekvésre, sem minőségre az egész Bakonyban nem található. És kapcsolatban van vele még sok-sok ezer hold, mások tulajdonában levő erdőség, itt-ott némi megszakításokkal az egész Bakony, a melynek nagyobb része vadóvás tekintetéből is a legjobb kezekben van. Van is szarvas mindenfelé, de sok van különösen a Kaphegy által uralt vázsonyi uradalomban, a hol nemcsak ezt a nemes vadat, de főleg ezt, rendiiur V ,