Tanos Pál: Az erdő világa / Budapest, Singer és Wolfner, 1895. / Sz.Zs. 1481

Vadorzók

— 198 — rakban, a melyek közelebb hozzák az urat a szolgához. . . . * Hajdan hírneves, most teljesen elpusztult Csókakő várától északra, azon a szép nagy fensikon, egy valóságos sátortábor terül el, a százados fák koronáinak védelme alatt. Mintha csak a 16. század közepén volnánk és az a kegyetlen fehérvári basa, ki Csókakőt elpusztította, tanyázna ott most is az ő embertelen ispáhijaival, annyi ott az ember és ugy csillog az a sok fegyver: egy-, két-, háromcsövű puskák, hosszú handzsárok, rövid tőrök és nyeles dárdák is. Pedig csak békés, vig társaság mulat itt együtt, főranguak és alsórendüek nagy számban. A magyar történelmi nevek viselőin kivül összevegyültek itt: a spanyol grand, a franczia márki, az angol lord, a cseh gróf és a porosz báró, s az a nagy sereg „személyzet", mely a nagy uradalom minden zugából lett ideterelve, hogy amazoknak szolgálatára legyen. Jó kedv uralkodik minden csoportban, mert tul vannak már a reggelin s szerencsés volt a ma hajnali cserkészet. Három „kapitális" szarvas esett, a melyek hosszan vannak egymás mellé kinyújtóztatva. Most folyik az agancsok bírálata s csakúgy sziporkáz az a megeregetett sok jó és rossz élez. Egy erdőőr ijedt arczczal tesz jelentést az erdőmesternek s ez rögtön közli az újságot az egész társasággal. •— A Hódos-völgyben haj tó vadászatot tartanak a vadorzók.