Tanos Pál: Az erdő világa / Budapest, Singer és Wolfner, 1895. / Sz.Zs. 1481

Vadorzók

- 172 — Néma csendben olvasta fel a jegyző az Ítéletet a közvetlenül az elnöki asztal elé állított vádlottaknak. „. . . Szűcs József és Kerekes István vádlottak a terhükre rótt bűncselekmény vádja alól, bizonyítékok hiányából, felmentetnek és azonnal szabad lábra helyeztetnek ..." Igy hangzott az ítélet. A megelégedés moraja zúgott végig a termen ; az a közönség ezt várta, ezt óhajtotta. A vádlottak diadalmasan tekintettek körül, mikor az az aranygalléros ur jóságos arczczal fordult hozzájuk: — Ugy, most már szabadok mind a ketten és mehetnek szépen haza. . . Aztán most már mindegyik elviheti innen a puskáját is. . . Csak egy pillanat kellett, s már mindegyiknek a kezében volt a maga kedves, szeretett puskája. Az öröm által okozott mámor, a megmozdult szenvedély, fölülkerekedett a józan észen, s a szerencsétlenek, kik a hosszas vizsgálat minden furfangjával és a fogas keresztkérdésekkel szemben oly sikeresen védekeztek, belementek abba az otromba tőrbe, a melyet nekik az elnök emberismerete a végső pillanatban vetett. Elárulták magukat; s csak gyerekjáték volt ezután, hogy őket az elkövetett bün beismerésére bírhassák. És kaptak bizony mind a ketten egy esztendőt. i Hármas határ van a cserepesi erdő sarkán s még ma is ott ágaskodik az a nagy tilalomfa, a melynek töve talán már meg is kövült abban a