Tanos Pál: Erdőzúgás, Képek az erdők világából / Budapest, Budapesti Hírlap, 1905. / Sz.Zs. 1667

Fák alatt bokrok között

FÁK ALATT, BOKROK KÖZÖTT 59 az agyát is. Ez nem engedi őt lábra állni többé, ez okozza — a halálát... A mikor leértem arra a csatatérre, akkor a győztes bika már elvezette onnan az ő nőstényeit a közelben folydogáló patakhoz, hogy ennek a jéghideg vizével necsak az ő fölhevült vérét hűtse, hanem hogy gyógyitsa a kapott sebeket is. A legyőzött szarvas pedig már tőlem se félt, sőt' mintha könyőrületért esengett volna könybeborult szemeivel... És én megkönyörültem rajta. Megadtam neki a jól irányzott kegyelemdöfést, a mely rögtön megszüntette ennek az agyongyötrött állatnak az összes fájdalmait... Aztán betakartam az egész testet zöldlombos cserágakkal, a világ legszebb szemfödőjével... Nem látszott ki a lombok közül más, csak maga az előbb még oly büszkén hordozott korona ... Hős volt, megérdemelte a tiszteletet. * Közel az erdőrengeteg külső határához, a hol nagy vad nem tanyázik, de a dombos, lankás sűrűségeket annál inkább meglakják az apró vadak, s főleg a nyul, sajátos hangok hallhatók a dombok között. Vidám kutyacsaholás, a kieresztett kopók harangszava ez, a mivel a fölhajszolt nyul nyomait követik serényen. Ezek nélkül csak bajosan férhetnénk az itt lakó tapsifüle-