Tanos Pál: Erdőzúgás, Képek az erdők világából / Budapest, Budapesti Hírlap, 1905. / Sz.Zs. 1667

Fák alatt bokrok között

FÁK ALATT, BOKROK KÖZÖTT 55 elől nem fog kitérni, a mig az erejét birja. Egyszer már győzött fölötte, a mikor becsületes harcban ragadta el tőle a nőstényeit, az erősebb jogánál fogva; s ha ez ebbe a sorsába belenyugodni még mindig nem tud, nos, akkor hát csak jöjjön, ő meg fogja védeni a jogos tulajdonát . . . Majd itt, majd amott hangzik a dühös orditás. Már egészen közel is jutottak egymáshoz; de most, mintha mégis meggondolnák, hogy csakugyan neki menjenek-e az életre-halálra szóló végső küzdelemnek. Elcsöndesedtek. Az a hárem pedig, a nyugodtan legelésző nyolc-tiz szarvastehén, még most se törődik az ő kényurával; mintha csak az, a mi itt készülőben van, őket semmiképp sem érintené. Még arra se ügyelnek, hogy mennyire elmaradt már mögöttük az ő öreg basájuk. Talán nem is bánnák az esetleges férjcserét? . . . Közben szürkülni kezd az ég, s már a távolabb eső környezet homályos körvonalai is láthatók. Éppen jókor; mert azt a csatát odalent én nemcsak hallani, hanem látni is akarom. Iparkodom a cserkésző utak legrövidebbjein le a hegyről, eleintén gyorsan és sietve, majd pedig mind óvatosabban, vigyázva, hogy magam ne riaszszam el a