Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

Július. Az erdő és mező a legteljesebb vegetációját éli, miért is gondozásra nem szorul. Mint-a multhó végén, úgy július havában is a lóheréseket és a réteket kaszáitatjuk; elsősorban is az erdei réteket tartom szem előtt, amelyeket mint legelőket, a vad fel szokott keresni. Ezeket a széna összegyűjtése után könynyedén keresztül-kasul boronáltassuk- Ez a csekély fáradság nagyon is kifizetődik, mert a borona nyomán a gyökérzet uj hajtásokat ereszt. A vetéstáblákon már keresztek vannak. Ha ősszel takarmányul szaradellét akarunk használni, úgy azt most kell vetni. Nagyon előnyös az eső utáni napon való vetés. Az első időben ez a takarmányféle is visszamarad növésben. A fiatal vetés stagnál meglehetős ideig és gyakran megtörténik, hogy kaszálásakor a takarmány füve alig magasabb mint a tarlója. Sokszor még a kaszálás után sem akar előremozogni. Két, három hétig alig nő, mig végre kezd a magasba törni. Ép úgy vagyunk ezZel a növénnyel is, mint a csillagfürttel. A gyökérzetének el kell érnie a neki megfelelő talajt, hogy abból a táplálkozásához szükséges anyagot felszívhassa. Olt, ahol a talaj csak némi részben is alkalmas, ne késlekedjünk szaradellát vetni. Ezt sok jó tulajdonsága miatt nemcsak a vadnál használhatjuk, hanem a mélyebben fekvő altalajt is igen jól javítja. Mikor már a rozsot learattuk, a tarlót lazítsuk fel ekéyel. Az így porhanyóssá vált földbe egészen ritkán vessünk répát, rozsot, bükkönyt vagy csillag-