Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

-71 füilöt. Különösen az utóbbi növény fejlődik ki őszig egészen jól s mikor már egyebütt a mező egészen le van tarolva, ez akkor nagyszerű búvóhelyet nyújt különösen a foglyoknak és fácánoknak, mert ilyenkor már rendesen a krumpli indája is száraz. így azután rendesen a nyúl, de különösen az üregi nyúl is oda fog húzódni, még pedig nemcsak a saját területünkről, hanem még a szomszédéról is. E hó .közepetájáig lehet lombot gyűjteni, hogy télen azután szükség esetén mint takarmányt használhassuk fel. A friss hajtásokat éles késsel egész hoászában messük le, azután összekötözzük kévékbe s úgy raktározzuk el azokat, mint a szálas .terményt szoktuk egymásra fektetve, vagy pedig valamelyes fához támasztjuk oda. Mégis figyelni kell arra, hogy a lombkévék ne legyenek kitéve a perzselő nap hevének. A lombozatnak árnyékban kell megszáradni, hogy zöld maradjon száraz állapotában is. Ha a lomb és a hajtások megszáradtak, úgy azokat felvisszük a padlásra, vagy a csűrbe helyezzük el. Arra pedig vigyázni kell, hogy nedvesség ne érje, sem esőt ne kapjon, mert így hamar megpenészedik. Még arra is figyelmet fordítsunk, hogy a lomb ne legyen homokos, poros, mert akkor sem a vad, sem más jószág nem eszi meg. Ebben a hónapban veszi kezdetét a kacsa és más vizi szárnyas vadászata. Sajnos, különösen a kacsavadászalokban nagy hanyatlás mutatkozik a mai időben. A mocsarakat, a lápokat, sok helyen a tavakat is lecsapolják, a mezőgazdaság céljaira használják fel, miáltal különösen a kacsák léte, keltetési helyük elrontásával nagyon megnehezül. Vannak ugyan még vidékek a Kárpátok alján, de nem valami nagy számban, ahol még a kacsa otthon van, de ez is napról-napra fogy. A július hó elején tartott kacsavadászatot nem