Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649
Vadtenyésztés és vadászat
- 6Í ben szárított, de el nem égetett cserebogár azután igen jó eledele a serlésnek, a vaddisznónak, sőt búgási ösztönüket is elősegítjük vele. Szárítás után tehát a cserebogarakat kádba, dézsába, vagy hordóba rakjuk s az edényt száraz, szellős helyen tesszük el télire. Különösen a tó és halgazdaságoknak, a pisztráng tenyésztőknek figyelmébe ajánlom a cserebogarakat. A kora hajnalon összegyűjtött bogarakat szórjuk a vízbe s nappal is hasznot teszünk, ha a tóba s a pisztrángos vízbe hajló fák lombjait megrázzuk, hogy a lombozaton lévő cserebogarak a vízbe hulljanak. A vízből kirepülni képtelenek, ha csak horgos lábaikkal valami tárgyban meg nem kapaszkodnak, így azután a megénekelt sárga cserebogarakat csakhamar felfalják a folyton éhes pisztrángok és más fajta halak. Ezen időszakban legjobban ötlik szemünkbe a vakondok földalalti munkája, turkálása. A földkupacok sértik a szemünket, és kellemetlenül érintenek benünket, legyen az akár kertben, akár mezőn avagy kaszálón. Mindamellett ne sokat bosszankodjunk rajta, szórjuk szét a fúrásokat s ne kutassunk e bársonykabátos lovag után. Az ő hasznossága abban rejlik, hogy a föld alatt sok millió kukacot, álcát és lárvát pusztít el, temérdek tücsköt és tetüt. Sokkal hasznosabb segítő társunk ő nekünk a kártékony férgek pusztításában, mint mi azt csak gondolnók is; kárt pedig épen nem tesz, mert nem igaz az a mesébe illő állítás, hogy a vakondok a növényzet gyökereit elrágja s hogy azzal táplálkozik. Egyedüli kellemetlenség az, amit csinál, hogy ott, ahol jelen van, feltúrja a földet, kár tehát üldözni, mert hasznos állat máskülönben. A seregélyek, a cinkék és a többi szárnyasok számára, amelyek a vén fák odvas, lyukas helyein költenek, a vén fa odvához hasonló fészkeket rendbe