Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

- él ­62 — kell hoznunk s úgy kell velők eljárnunk, hogy a röp­lyuk napkelte felé legyen fordítva. Fő-feltétel, hogy híven utánozzuk a természetes keltetőhelyet, a fész­ket ; pl. magas hárs, nyár és szilfáknál ne nagyon bővítsük a nyílást, mert az ilyen odvas fák üregei igen kedvelt helyei a görénynek, a nyestnek, a me­nyétnek s nem ritkán a vad — vagy az elvadult házi macskáknak is fiók szárnyasok és tojások után való kutatásban. Szép meleg napos időben fegyverünkön kivül lássuk el magunkat jó s erős tölgyfaboltal is, mely­nek alsó vége vasalt legyen s keressük fel az erdei tisztásokat, az erdők széleit, különösen ott, ahol az mohával lepett, vagy kőtörmelékes, kőgörgeteges. A keresztes vipera és rokona, a gyűrűs vipera a téli álom után igen kellemesen élvezni kívánják a jó meleg napfürdőt, ezek pedig nemcsak a vadászokra, az emberekre veszélyesek marásaik miatt, hanem pusztítják erdeink, berkeink dalos csapatait és tojá­sait; miért is puszlítandók. Ezek nemcsak a talajon levő fészkeket rabolják ki, hanem azon fészkeket is, amelyek cserjéken vannak rakva. Ez az állításom talán egyik vagy-másik olvasómnak hihetetlenül fog hangzani s fejét csóválja rá, nem tartván lehetsé­gesnek, hogy egy hüllő, egy csúszó-mászó állat fész­ket lopjon és madarakat pusztítson. De itt a bizonyíték. Szolgálati időm alatt előfordult az alábbi ér­dekes eset : Egy alkalommal, ahogy délnek fekvő hegyol­dalon őzbakra cserkésztem, kerestem a vöröskabá­tos erdei szeladont. Sétám közben egy borókafenyő­bokorból fekete rigót láttam lépteim zajára kirepülni. Kíváncsi lettem, vájjon mit kereshetett ott a rigó ; szétvettem az ágakat s jó másfél méternyire a talaj színétől egy fészket találtam ott öt tojással. Szerettem

Next

/
Thumbnails
Contents