Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

-Élményül hullanának a vadorzók tarisznyáiba. Úgyszintén az éjjeli rabló szárnyasoknak is hamarább esnének zsákmányul. Természetes, hogy a csenderest hosszban és keresztmetszetben szelje át egy nyesett és csapdaládával felszerelt út, s közepe táján úgy a szőrmés, mint a szárnyas vad részére legyen felállítva etető rács és etető szín és nyáron pedig még friss ivóvízről is gondoskodni kell. Nagy szárazság idején különösen fontos ez! Ha pedig őzvad is kerülne a területre s igénybe venné a menhelyet, úgy annak nyalatót csakis a csenderesben állíthatunk fel. Az is igaz, hogy sík területen egy ilyen vadmenhely nagyon hamar odavonzza a környék szőrmés és szárnyas ragadozóit is és nagy kedvvel ütnek ott tanyát!— Hát az ilyen kellemetlen idegent hamar ki lehet tessékelni — ott nincs lakáshivatal, — mert ha a csenderes külső kerületét körülnyesetjük és felgereblyéztetjük, a látogatók névjegyei mihamar olvashatókká lesznek előttünk s ott aztán őket szíves fogadtatásban részesíthetjük érdemük szerint. Még egyet, az ilyen vadmenhelyeket soha sem szabad vadászterületünk széle felé, hanem a lehetőséghez képest a területünk középpontja táján állítsuk fel. Feleslegesnek tartom felemlíteni azt, ami úgyis tudott dolog, hogy bizony itt is át kell nap-nap mellett az ilyen vadmenhelyeket vizsgálni s nemcsak a külső felnyesett út vizsgálatával szabad megelégednünk, hanem a hossz- és keresztmetszetben — bár kigyódzó alakban vezetett, azaz kész utat is és az azon felállított 1—2 drb. csapdaládát is át kell vizsgálnunk, sőt esetleg a héja kosarat is, ha ugyan ilyet is állítottunk ott fel.