Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

Május. A kalászos termények, vagy más növények magvai, mint pl. a répafélék, ha még el nem vetettük, e hónap első napjaiban okvetlenül elvetendők. Úgyszintén a csendereseknek szánt helyeken is be kell fejezni a munkát, amelyről április havi cikkemben irtam. Most még lehetséges a maradandó csenderesekben, vagy utak mentén és az erdei tisztásokon vadgesztenyét, bogyós magú cserjét és vad gyümölcsfákat ülteini. Lehet még málnát átültetni, sőt szedret és csicsókát is vetni. Mindezeket a növényeket a gyomtól, gaztól tisztán kell tartani és ha nem lenne eső, úgy öntözni is, mert az egész ültetés elpusztulhat. Itt mór a kertész szerepét kell átvennünk. Különösen most nem mellőzhető ez, amikor a cse meték növésnek indultak. Ha a csemeték haj'ani kezdenek, akkor már segítenek magukon. Ha pedig a csemetekertekben még apró csemeték, vagy magoncok vannak, úgy azokat akár mohával, akár gyékényből, kákából készí'ett takaróval fedjük be éjjelenként, mert még e hónapban késői fagyok vannak s nem lehetetlen, hogy egy éjjelen egész eddigi fáradtságunk és kiadásunk kárbaveszhet. Május vége felé a kalászos és pillangós virágú növényeknek, így a hajdinának, borsónak, zabnak és bükkönynek stb., — még ha az időjárás késleltet is — mór az arra elkészített földben kell lennie, mert így kései vetéssel kései lesz a beérés ideje s az aratás is. Ha a réteken és más veteményföldeken a növényfélék, amelyeket a vad szeret és szívesen keres fel,