Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

- Si nagyobb figyelem fordítandó, mint más évszakban. A szárnyas rablók ugyanis most űzik szerelmi játékaikat, esetleg kezdik fészkeiket rendbehozni, tatarozni a mult évit. Ezeket ellenőriznünk kell, megakadályozva fészekrakásukat és arra törekedni, hogy ártalmatlanná tehessük. A reggeli és esti lesállások önként kínálják a legjobb alkalmat erre. Különösen a héja veendő irgalmatlanul fegyvercső elé s ne nyugodjunk előbb, mig el nem pusztítottuk. Ez a rabló a szárnyas ragadozók között ép oly kártékony, mint a vörös csuhás gazfajzat, a róka a szőrmések fajából. Hasonlóan a vándorsólyom is igen ügyes és szemfüles ragadozó. Ez azonban állandóan csak némely vidékén található az országnak, legtöbb helyen csak mint vándormadár s csak a tavaszi és őszi vonuláskor látható; tehát kevésbé jöhet számításba. Hogy nálunk is költene mindenütt, ahol erdő van, az nem áll: csak egyes vidékeken s ott is ritkán fordul elő. A legveszedelmesebb szárnyas ragadozó a mi apró vadjainkra a tarka varjú és a szarka. Aki még nem ismeri eléggé a levegő e vándor cigánytáborát, úgy keresse fel azok fészkelési helyét, ahol szoros családi és társas csapatban élnek. Ezek most rakják a fészkeiket óriási lárma között a fák koronáin, vagy pedig a régieket foglalják el, tatarozzák ki; 8—15 drb. fészek is van egy fán és szorgalmasan hozzálátnak a fajszaporításhoz. Legokosabb ama fa alá húzódni, amelyen a fészkek vannak s csakhamar sikerülni fog meleg üdvözléssel fogadni e gyászos köntösű haramiákat. Még egyszerűbb dolog a varjuk keltetési helyét cserkészve kikutatni, mert ekkor szorgalmasan ülnek tojásaikon. Ne mellőzzük ei s ne hangoljon le benünket az, ha csak egyetlen egy varjú párral lenne is dolgunk területünkön. Egy varjupár, ha a terüle-