Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

- 52 en a fiókákat felnevelte, mindenesetre tönkreteheti az egész terület fogoly fészkeit tojásrablásával különösen akkor, ha a vegetáció megindulása késett, hátramaradt s így a fogoly keltetési helyét a szabad kopár térségen, minden búvó, fedőhely nélkül készítette el. Ha azután a varjuk ilyen területen cirkálnak s a fészket (akár fácán, kacsa vagy fogoly,) kotló nélkül és csak tojásokkal találják, amelyek a tolvaj varjúnak szinte már messziről elébevilágítanak, csakhamar vége az egész fészek tartalmának. Egyre-másra pusztítják el e cigánysereg rablói az apró nyulakat is. Nem szabad tehát az ilyen alkalommal sajnálni sem a szarkáktól, sem varjuktól a lőport és a sörétet. Ha elég idővel rendelkezünk és hozzá még türelemmel is, úgy igen ajánlatos ezeknek a pusztítására Q » bagoly kunyhó" vagy dz u» n. » leskunyhó nagy suholy"-lyal. Aki sajnál 200—300 kc.-t egy nagy élő uhuért, az vegyen kitömött s mechanikailag működő baglyot, ez is megfelel ugyan a célnak, de ném oly mértékben. Bár erre is jön csapatostul az apró ragadozó, hanem elesik az ilyennel vadászó sport; ember ama gyönyörűségtől, amit élő bagoly a feléje húzó, vonuló vadnál jelez. Élő bagolynál pompás mulatság a leskunyhóval való vadászat, mert megtudjuk, hogy a repülő ellenség merről közelít és azt is, hogy nagyobb vagy kisebb fajta-e az, mert ezt a kikötött élő bagoly mind jelzi, mindig más és más módon, de minden ragadozószárnyas fajnál egyöntetűen. Ezzel az eljárással kettős célt értünk el, mert egyrészt elpusztí'ottunk egy csapat kártékony szárnyast, s másrészt igaz: vadászmódra ki is mulattuk magunkat. Itt vannak még a rcfkaoduk is, jó lesz szorgosan átkutatni a régieket, az elhagyatottnak, tudottat, hogy került-e lakója s amellett utánajárni hogy nemkerült-e be uj lakás valamelyes rejtett zugában a terület-