Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

- 50 Ezek között a manipulánsok között legveszedelmesebbek a pásztorok, a pusztai és tanyai lakók, azok szolgái, cselédei és gyermekei, amire a januári cikkemben is rámutaltam. Az az egyén, aki a pagonyban született, vagy ott nőtt fel, már ebből kifolyólag az egész terület viszonyait, az egész állatvilágot, annak szokásait, fészkelési módját és helyét teljesen ismeri. Ha azután az ilyen egyén kalauzolja a városi urakat, akik mint vadászati bérlők jelennek meg ott, tudja biztosan, hogy hol találhat fészekaljra s így könnyen kirabolja azokat, elszedve a tojásokat. Ezen rabló művelete után marad még ideje a pihenésre. Nem érez tette felett egy csepp lelkifurdarlást sem s eszébe sem jut az, hogy ezzel a szegény szárnyasokon kivül a terület tulajdonosának, vagy a vadászat bérlőjének pótolhatatlan kárt okozott s hogy lopásával, fészekrabláséval a területett vadszegénnyé és teljesen tönkretette. Sőt arra sem gondol, hogy a tojás elszedésével elvadítja, elűzi e szárnyasokat s más nyugodtabb tájak keresésére kényszeríti azokat. Ő csak a tojásokra s az azokért fizetendő összegre gondol, vagy hogy mily Ízletes rántottát fog ő abból készíteni s már előre csiklandozza maga a gondolat is a száját. A tocsogós, lápos vadászterületen még egy veszedelmes fészekrablónk van s ez a gólya. Nekem ugyan nincs beleavatkozásom, ha ezt a félgyászt viselő szimbolikus madarat egészen nem szorítjuk ki a területről; mégis ha valamely vidéken nagyobb számban mutatkozik, ott bizony nem lesz hasznára, hanem kárára a területnek, mert más híján nemcsak a tojásokat és apró szárnyas fiókákat szedi össze s pusztítja el, hanem táplálékul használja az apró nyulakat is. Olyan vadászterületekre, amelyeken erdőtaikotó faállomány is van, e hónap folyamán sokkal