Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

- 48 Számára, mert eddig csak a fácántyúkok lelövését kellet szabályozni. Ha áprilisban a vadászat nagyrészben szünetel is, azért nem szabad nekünk ölbe-karba tett kezekkel ülnünk, mert ez csak kárunkra volna. Van a pagonyban és a területen sok végezni valónk, ha őszre jó aratást akarunk és vadászati örömökben óhajtunk részesülni. Elsősorban is felhívom ama tulajdonosok figyelmet, akik fővadállomány felett rendelkeznek, az erdejüket sétaképen bebarangolókra. Ezek a lelketlen emberek legtöbbje kiválasztott kutató, akik ledobott agancsokat és lapátokat keresnek. Ezek tudják azt nagyon jól, hogy szarvasaink ledobott fejdísze gazdátlan jószág, amiért őket bepanaszolni nem lehet. De úgy az agancs, mint a lapát nemcsak bizonyos értéket képvisel, hanem a tulajdonos részére a szarvasaitól és dámvadjaitól származó érdekes lelet. Ami az időjárást illeti, ha kitavaszodáskor, azaz február és március hónapokban igen sok esőzés van, hozzá zord viharral, ez különösen az első álombeli fióknyúl állományra nem valami előnyös. Inkább csekélyebb fagyok, mint sok esőzés I Ennek ellenében a talajnedvesség hatása nem múlik minden befolyás nélkül a hosszúcsőrüekre. Azért található nálunk több szalonka, ami itt maradt és költött is. Ha a vadásztörvény a vonuló-húzó madarakat is nagyobb védelemben részesítené, még akkor is javaslatba hoznám, hogy a szalonkákat különösen koián beálló tavasz alkalmával, vagy az elkésett évszak után, mint hozánk érkező vándorokat, kímélni kell. A költőkeltető- tojó szalonkákat nagyon is kímélni kell I És utóvégre is, mi jóság lehet a megkésett, tavaszon elejtett szalonkákon. A kiállott téli szenvedések utón és a hosszú út fáradalmaitól teljesen elcsigázott és kimerült madár lésoványodott pecsenyéje bármiként