Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

- 38 erdei rétekre azt ajánlhatom, hogy azok gyökereit boronával feltépjék s azután Thomassalakkal trágyázzák s különféle fűmagkeverékkel vessék be. Néhány szép verőfényes tavaszi nap s az ilyen réteken nemes, értékes, zamatos a fűtermés, ami felette ízlik a vadaknak. Ha télire szaradellát készítettünk el vadtakarmányul s azt nem takartuk le, hanem egyrészt menedékhelynek hagytuk meg, mint csenderest, úgy ezt szántassuk azonnal alá, amint csak a talaj nedvessége megengedi. Amig a szaradella zöld, mindenféle vad felkeresi, de ha már egyszer megfagyott s ha még hozzá a hó is lenyomta, úgy azt a mi vadunk már nem eszi. Ha az idő engedi s ha már márciusban az időjárás kedvező, úgy az erdei szántókat jelöljük ki és készítsük elő, hanem arra ügyeljünk, hogy a talaj túlnedves ne legyen. Túlságosan nedves, vagy vizenyős talajba vetett szemes termény nem igen szokott sikerülni s ezzel elrontjuk az egészet, kár a fáradság, a munka, a mag és az idő pazarlásáért s oda lesz az egész évi termés. Ahol a területtulajdonosoknak az az óhajtása hogy apró vadjainál vérfelfrissitést vigyen keresztül s ezzel emelje vadjai értékét, úgv ennek keresztülvitelére ez a hónap a legalkalmasabb. A nyúlállomány emelése céljából ott, ahol a nemi külömbség kan és nőstény között nagyon eltérő, kívánatos, hogy az arányt egyenlegbe hozzuk. Mégis nem minden pagony alkalmas arra, hogy ott nyulakat telepítsünk, vagy hogy csak meg is kíséreljük azt. Ha már nyulat akarunk erdőnkbe telepíteni, fő feltétele ennek, hogy az erdő vagy cserjés ne legyen túl keskeny, vagyis hosszában nyujjtott. Az olyan területen, amely nincs legalább is 1500—• 2000 hold, különösen pedig gazdasági művelés alatt álló terület mellett, nyúltenyésztésre ne vállalkozzunk,