Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

- 39 hacsak közepes eredményt akarunk is elérni, mert a nyúlnak, amelyet tenyészanyagként kibocsájtunk, első dolga lesz, hogy legalább is az első sétáját 2—3 kilométer távolságra végezhesse. Ha pedig elég drágán vásárolt nyulakat eresztünk széjjel területünkön, úgy azokat legalább jegyezgessük meg füleiken s lássuk el a szokásos védjegyekkel. Ha pedig fácánokat szándékozunk telepíteni, úgy ezt is csak márciusban tegyük. Nagyon természetes, hogy első sorban a területnek kell alkalmasnak lennie a fácántenyésztésre. Víz, nád, káka, gyékény, cserje, bokros helyek és sarj, valamint szálerdő is legyen közelben, de főleg száraz kaszáló. A cserjésben fagyai, kökény, galagonya, kányahangita stb. legyen. A bogyót termő cserjéket ezek a nemes szárnyasok ugyanis nem nélkülözhetik. A fácánok kieresztésénél — már mint tenyésztő is — mindig jelen voltam. Az esti bámulás, az esti szürkületi idő erre a célra legalkalmasabb. Széteresztés előtt a fácánok szárnyait a jó öregre hígított agyaggal kell alaposan bekenni. Ezt a műveleteit azért szoktam alkalmazni, hogy a széteresztett fácánok ne kelhessenek, ne kaphassanak szárnyra, hanem a legközelebbi sűrűbe gyalogolva ott keresenek maguknak menedéket. A legközelebbi estig a szárnyukra kent agyag már megszáradt s a fácán tollát azoktól alaposan megtisztogatja. Ha most ezután a fácán röpképes is, azért az az idő, amelyet gyalog sétáival eltöltölt, egészen elegendő neki arra, hogy uj környezetével és a körülményekkel megismerkedjen, megbarátkozzék. Figyelemmel kell lenni azonban a fácánok tollas, szárnyas kedvelőire is, amelyek csakhamar jelentkeznek is a környéken; szaporán szívélyes fogadtatásban kell részesíteni egy egy kis göbecses üdvözléssel. Tanácsos ez különösen ott, ahol szárnyas vadat óhajtunk megtelepíteni, foglyokat bocsájtani széjjel,