Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

- át) Á bárom téli hónap, afnely sokszor négyre iá szaporodik, nagyon nagy tényező a mi vadjaink fejlődésében, befolyással van ez különösen az agancs és szarv képződésre a szarvas és az őzvadnál. Az tehát, aki folytonosan szép és különösen erős vadász emléket óhajt fali díszül szerezni, ne fösvénykedjék a téli időszakban a pénzzel, ha vennie is kell a takarmányt. Ha van a területen nyilt folyó kiöntésekkel s igy lágy mocsaras helyekkel, amelyeket fagyok alkalmával a vadkacsák keresnek fel, úgy ezeket a félénk szárnyasokat, amelyek sajnos, területeinken mindegyre fogynak, igyekezzünk állandó vadul lekötni pl. azzal, hogy többször szórjunk a vizre, vagy a jégre egy-egy marék tengerit, vagy búzát, árpát, zabot, vagy tatárkát, szóval olyan élelmet, amelyet a kacsák szívesen szedegetnek fel. Igen hamar észreveszik az ilyen könyörületes adományt. Ha ezt a télen át folytatjuk, akkor a kacsák tavasszal is itt maradnak és ha ezenfelül megfelelő helyet hagyunk nekik a fészkelésre, úgy ivadékaikat is itt költik ki. Épp igy ne feledkezzünk meg a fácánok és a foglyok eletéseiről sem és juttassunk azoknak is valami szemes terményt. Az etetéssel azonban még nem tettünk épen eleget vadóvási kötelezettségünknek, most gondoskodnunk kell a ragadozók pusztításáról is, vagyis : minden a nemes vadra kártékony állatot tartsunk távol az etető helyektől. Csapda, lőpor, ólom és ha másként nem megy, úgy mint végső pusztitószerrel — méreggel is — munkához kell látnunk. Hanem a nagyobb ragadozókat, az embert, a két lábú kártékony vadorzót, a hurkot rakó vadtolvajt, sőt még az olyant sem szabad kímélnünk, aki bármi más módon akarna olcsó pecsenyéhez jutni. Ezeknek könyörtelenül kell a körmükre ütni, de alaposan I