Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

HS Különösen az etető helyek vonzák erősen az ilyen káros és veszedemes elemeket, ahol ezek lőfegyver nélkül is tudnak jó zsákmányra szert tenni. Ez a mindennel megkent banda felkeresi a felgalyazot fácánokat, amelyeket azután kénvirágba áztatott szallag meggyújtásából eredő — fojtó gázzal leszédit a fáról, vagy pedig alkoholba áztatott szemes terményt dob nekik s ha a szárnyasok felszedtek abból néhány szemet, úgy teljesen megrészegülnek és minden nagyobb fáradság nélkül kerülnek az ilyen kénnel dolgozó gazemberek körmei közé. Nemrég olvastam egy szaklapban, hogy egy ilyen kénnel dolgozó gazbanda egy őzekkel jól benépesített erdőben alkohollal itatott lóhere köteget dobott el, amelyet az őzekelfogyasztottak és teljesen lerészegedtek s igy könynyen kerültek a vadtolvajok hálzsákjába. Mindazok a tulajdonosok tehát, akik pagonyaikat a vadorzóktól és vadtolvajoktól mentesíteni akarják, igen jól teszik, ha figyelemmel kisérik az ilyen emberek lépteit. En csak azt a vadat szeretném látni egy rakáson, amelyet télen át az ablakon, vagy az erre a célra készített lyukon a csürkapukon a városokba hordanak. Nemcsak nyulat és foglyot, hanem őzet és szarvast is kell ez alatt gondolni. Biztos ismertető jel, hogy az igy vadorzóskodó parasztgazdák földjén vagy udvari kertjében, téli káposzta, répa vagy más növény áll, vagy legalább atorzsája annak. Ezek mind nem egyebek, mint csalétkek a télen át éhező szegény vadra. Az ilyen „túlbecsületes" embereket azután szigorúan szemmel kell tartani. Ez pedig igen könnyű dolog, ha a vadász, a vadőr nem sajnálja az időt és esténként, de különösen holdvilágos estéken meghúzza magát a kertek alatt, hallhatja nem egyszer a fegyver durrogását, sokszor nagyon gyenge töltéssel, már amint a csalétekre járó vad távolabb, vagy közelebb van az ipse búvó